A Narancs emlegetett kritikáját itt találják, és innentől következzenek Mátyássy Áron sorai:
Filmesként kicsit olyan, mintha a tűzzel játszanék, amikor kritizálni merek egy kritikát, de ha már a szerző, aki a kg névre hallgat, az alábbi címet adta az írásának, had dobjam vissza a labdát – mert ez az írás egyben a magyar kritika 333 bűne is.
Vagyis iskolapéldája annak, milyen kritikusi megnyilvánulásoktól szoktak a hisztis filmkészítők felszisszenni.
| ||
A két bekezdésben elhangzik összesen öt ténymegállapítás a filmről. Érvelés nélkül, csak úgy kinyilatkoztatás-szerűen. Ebből három ugyanazt állítja – hogy a film rossz. Mintha csak két kategória létezne: a jó és a rossz. Nem tér ki rendezésre, látványra, kicsit beszél a forgatókönyvről, a színészek játékára is van pár lekicsinylő jelzője.
Aztán a címmel és a második bekezdéssel a negatív véleményét an bloc kiterjeszti a magyar film egészére: „Ez meg a magyar film 333 unásig ismert hibája.” – amiből előhoz egyet, hogy kb. a színészek nem tudnak természetesen megszólalni. (A maradék 332 hibáról nem esik szó, csak úgy ott van hagyva, hogy senki ne feledkezzen meg arról, hogy a magyar filmek szarok. Úgy általában.)
A legcinikusabb megállapítása az ötből az ötödik: „Orosz filmje választékosabban rossz.”
Értelmiségi összekacsintó stílus, kétértelmű, homályos csattanóval a végén… Egyetlen célja, hogy bár ez egy ajánló-rovat a lapban, lehetőleg minél több nézőt beszéljen LE a film megtekintéséről.
Többször megkaptam már, hogy a filmesek cserébe azért, hogy „sok pénzből élhetik ki művészi ambícióikat”, kötelesek elviselni bármilyen kritikát, amolyan „aki kurvának megy…” alapon.
A jó kritikát nagyon jó elviselni, amennyiben érthető és érvekkel van alátámasztva. Jelen esetben ez nem áll fenn.
A cikkben kritizált filmen kb. 150 ember dolgozott hosszabb-rövidebb ideig. Legtöbbet a rendező, alsó hangon 9-10 hónapot, amiből a forgatás 35-40 × 12 munkaóra. Ebben nincs benne a forgatókönyv írási és fejlesztési szakasz.
Ezt az ajánlót max. 30 percig készítette az alkotója, amihez hozzájön mondjuk az a másfél óra, amit a moziban ülve kellett eltöltenie a szerzőnek.
Neki két órát vett el az életéből, viszont alkalmas arra, hogy meghekkelje a fent említett 150 ember féléves munkáját.
Tudom, hogy ez nem érv, csak úgy eszembe jutott.
Nem akarok általánosítani, hisz a cikknek is az a legnagyobb hibája.
Létezik szakértő magyar kritika, éppen ezért furcsa, hogy az ilyet – miért, és hogy?
