„Meghekkeli 150 ember féléves munkáját” – Mátyássy Áron a Coming Out-kritikánkról

  • narancs.hu
  • 2013. december 14.

Film

Mátyássy Áron filmrendező a Facebookon tett közzé egy nyilvános bejegyzést, amelyben a Coming Out című filmről írott kritikánkat bírálja. Az írást betűhíven, kommentár nélkül közöljük.

A Narancs emlegetett kritikáját itt találják, és innentől következzenek Mátyássy Áron sorai:

Filmesként kicsit olyan, mintha a tűzzel játszanék, amikor kritizálni merek egy kritikát, de ha már a szerző, aki a kg névre hallgat, az alábbi címet adta az írásának, had dobjam vissza a labdát – mert ez az írás egyben a magyar kritika 333 bűne is.
Vagyis iskolapéldája annak, milyen kritikusi megnyilvánulásoktól szoktak a hisztis filmkészítők felszisszenni.

false

 

Fotó: MTI

A két bekezdésben elhangzik összesen öt ténymegállapítás a filmről. Érvelés nélkül, csak úgy kinyilatkoztatás-szerűen. Ebből három ugyanazt állítja – hogy a film rossz. Mintha csak két kategória létezne: a jó és a rossz. Nem tér ki rendezésre, látványra, kicsit beszél a forgatókönyvről, a színészek játékára is van pár lekicsinylő jelzője.
Aztán a címmel és a második bekezdéssel a negatív véleményét an bloc kiterjeszti a magyar film egészére: „Ez meg a magyar film 333 unásig ismert hibája.” – amiből előhoz egyet, hogy kb. a színészek nem tudnak természetesen megszólalni. (A maradék 332 hibáról nem esik szó, csak úgy ott van hagyva, hogy senki ne feledkezzen meg arról, hogy a magyar filmek szarok. Úgy általában.)
A legcinikusabb megállapítása az ötből az ötödik: „Orosz filmje választékosabban rossz.”
Értelmiségi összekacsintó stílus, kétértelmű, homályos csattanóval a végén… Egyetlen célja, hogy bár ez egy ajánló-rovat a lapban, lehetőleg minél több nézőt beszéljen LE a film megtekintéséről.
Többször megkaptam már, hogy a filmesek cserébe azért, hogy „sok pénzből élhetik ki művészi ambícióikat”, kötelesek elviselni bármilyen kritikát, amolyan „aki kurvának megy…” alapon.
A jó kritikát nagyon jó elviselni, amennyiben érthető és érvekkel van alátámasztva. Jelen esetben ez nem áll fenn.
A cikkben kritizált filmen kb. 150 ember dolgozott hosszabb-rövidebb ideig. Legtöbbet a rendező, alsó hangon 9-10 hónapot, amiből a forgatás 35-40 × 12 munkaóra. Ebben nincs benne a forgatókönyv írási és fejlesztési szakasz.
Ezt az ajánlót max. 30 percig készítette az alkotója, amihez hozzájön mondjuk az a másfél óra, amit a moziban ülve kellett eltöltenie a szerzőnek.
Neki két órát vett el az életéből, viszont alkalmas arra, hogy meghekkelje a fent említett 150 ember féléves munkáját.
Tudom, hogy ez nem érv, csak úgy eszembe jutott.
Nem akarok általánosítani, hisz a cikknek is az a legnagyobb hibája.

Létezik szakértő magyar kritika, éppen ezért furcsa, hogy az ilyet – miért, és hogy?

Figyelmébe ajánljuk

Valóra vált forgatókönyv

1984-ben került a mozikba Rob Reiner első filmje, A turné (This Is Spinal Tap). Az áldokumentumfilm egyik főszereplője maga a rendező volt, aki az éppen amerikai turnén levő fiktív brit hard rock zenekar, a Spinal Tap történetét próbálta kibogozni.

Nézőpont

A filozófus-író (Denis Podaly­dès) tüdeje és mája közt apró kis foltot mutat ki az MRI-vizsgálat, de biztosítják afelől, hogy (egyelőre!) nem veszélyes a dolog.

Amikor győznek a hippik

  • - turcsányi -

Blaze Foley-nak volt egy kabátja. Ha egészen pontosak akarunk lenni, ez az egy kabátja volt neki – ez sem túl jó bőrben. Az ujját például vastag ezüstszínű ragasztószalaggal kellett megerősíteni, jól körbetekerni, mindkettőt – hogy le ne essenek.

Hibamátrix

  • Dékei Krisztina

Szűcs művészete a klasszikus, realista festészeti hagyományokon alapul, de távol áll a „valóságtól”.

Ozmózisok

Nádas Péter e hosszú, több mint négyszáz oldalas memoárját Mészöly Miklós, Polcz Alaine és Esterházy Péter köré fűzi föl. Könyvének témája négyük viszonya, vonzásaik és választásaik, személyiségük szerkezetének összeillő és egymáshoz nem illeszkedő elemei. És a háttérben természetesen ott van a korszak, a lassú hetvenes–nyolcvanas évek a kádári provinciában.

Mozaikkockák

A hazai neoavantgárd egyik meghatározó alakjaként Erdély Miklós (1928–1986) a sok műfajban alkotó, polihisztor művészek közé tartozott.

Abúzus, család

  • Balogh Magdolna

Egyéni hangú, markáns képviselője Ivana Dobrakovová a szlovák kritika által expat-prózaként emlegetett prózai iránynak. Ezzel az angol „expatriate”, azaz tartósan vagy ideiglenesen külföldön élő szóból eredő kifejezéssel azokra a művekre utalnak, amelyek a rendszerváltozás adta lehetőségekkel élve külföldön szerencsét próbáló fiatalok problémáiról beszélnek.

Árvák harca

A jelenből visszatekintve nyilvánvaló, hogy a modern, hol többé, hol kevésbé független Magyarország a Monarchia összeomlásától kezdődő történelmében szinte állandó törésvonalak azonosíthatók.