„Meghekkeli 150 ember féléves munkáját” – Mátyássy Áron a Coming Out-kritikánkról

  • narancs.hu
  • 2013. december 14.

Film

Mátyássy Áron filmrendező a Facebookon tett közzé egy nyilvános bejegyzést, amelyben a Coming Out című filmről írott kritikánkat bírálja. Az írást betűhíven, kommentár nélkül közöljük.

A Narancs emlegetett kritikáját itt találják, és innentől következzenek Mátyássy Áron sorai:

Filmesként kicsit olyan, mintha a tűzzel játszanék, amikor kritizálni merek egy kritikát, de ha már a szerző, aki a kg névre hallgat, az alábbi címet adta az írásának, had dobjam vissza a labdát – mert ez az írás egyben a magyar kritika 333 bűne is.
Vagyis iskolapéldája annak, milyen kritikusi megnyilvánulásoktól szoktak a hisztis filmkészítők felszisszenni.

false

 

Fotó: MTI

A két bekezdésben elhangzik összesen öt ténymegállapítás a filmről. Érvelés nélkül, csak úgy kinyilatkoztatás-szerűen. Ebből három ugyanazt állítja – hogy a film rossz. Mintha csak két kategória létezne: a jó és a rossz. Nem tér ki rendezésre, látványra, kicsit beszél a forgatókönyvről, a színészek játékára is van pár lekicsinylő jelzője.
Aztán a címmel és a második bekezdéssel a negatív véleményét an bloc kiterjeszti a magyar film egészére: „Ez meg a magyar film 333 unásig ismert hibája.” – amiből előhoz egyet, hogy kb. a színészek nem tudnak természetesen megszólalni. (A maradék 332 hibáról nem esik szó, csak úgy ott van hagyva, hogy senki ne feledkezzen meg arról, hogy a magyar filmek szarok. Úgy általában.)
A legcinikusabb megállapítása az ötből az ötödik: „Orosz filmje választékosabban rossz.”
Értelmiségi összekacsintó stílus, kétértelmű, homályos csattanóval a végén… Egyetlen célja, hogy bár ez egy ajánló-rovat a lapban, lehetőleg minél több nézőt beszéljen LE a film megtekintéséről.
Többször megkaptam már, hogy a filmesek cserébe azért, hogy „sok pénzből élhetik ki művészi ambícióikat”, kötelesek elviselni bármilyen kritikát, amolyan „aki kurvának megy…” alapon.
A jó kritikát nagyon jó elviselni, amennyiben érthető és érvekkel van alátámasztva. Jelen esetben ez nem áll fenn.
A cikkben kritizált filmen kb. 150 ember dolgozott hosszabb-rövidebb ideig. Legtöbbet a rendező, alsó hangon 9-10 hónapot, amiből a forgatás 35-40 × 12 munkaóra. Ebben nincs benne a forgatókönyv írási és fejlesztési szakasz.
Ezt az ajánlót max. 30 percig készítette az alkotója, amihez hozzájön mondjuk az a másfél óra, amit a moziban ülve kellett eltöltenie a szerzőnek.
Neki két órát vett el az életéből, viszont alkalmas arra, hogy meghekkelje a fent említett 150 ember féléves munkáját.
Tudom, hogy ez nem érv, csak úgy eszembe jutott.
Nem akarok általánosítani, hisz a cikknek is az a legnagyobb hibája.

Létezik szakértő magyar kritika, éppen ezért furcsa, hogy az ilyet – miért, és hogy?

Figyelmébe ajánljuk

A saját határain túl

Justin Vernon egyszemélyes vállalkozásaként indult a Bon Iver, miután a zenész 2006-ban három hónapot töltött teljesen egyedül egy faházban, a világtól elzárva, egy nyugat-wisconsini faluban.

Az űr az úr

Az 1969-ben indult Hawkwind mindig a mainstream csatornák radarja alatt maradt, pedig hatása évtizedek óta megkérdőjelezhetetlen.

Pincebogarak lázadása

  • - turcsányi -

Jussi Adler-Olsen immár tíz kötetnél járó Q-ügyosztályi ciklusa a skandináv krimik népmesei vonulatába tartozik. Nem a skandináv krimik feltétlen sajátja az ilyesmi, minden szak­ágnak, műfajnak és alműfajnak van népmesei tagozata, amelyben az alsó kutyák egy csoportozata tengernyi szívás után a végére csak odasóz egy nagyot a hatalomnak, az efeletti boldogságtól remélvén boldogtalansága jobbra fordulását – hiába.

Luxusszivacsok

A Molnár Ani Galéria 2024-ben megnyitott új kiállítótere elsősorban hazai, fiatal, női alkotókra fókuszál, Benczúr viszont már a kilencvenes évek közepétől jelen van a művészeti szcénában, sőt már 1997-ben szerepelt a 2. Manifestán, illetve 1999-ben (más művészekkel) együtt a Velencei Biennálé magyar pavilonjában.

Égen, földön, vízen

Mesék a mesében: mitikus hősök, mágikus világ, megszemélyesített természet, a szó szoros értelmében varázslatos nyelv. A világ végén, tajtékos vizeken és ég alatt, regei időben mozognak a hősök, egy falu lakói.

Visszaszámlálás

A Ne csak nézd! című pályázatot a Free­szfe, az Örkény Színház, a Trafó és a Jurányi közösen hirdették meg abból a célból, hogy független alkotóknak adjanak lehetőséget új előadások létrehozására, a Freeszfére járó hallgatóknak pedig a megmutatkozásra. Tematikus megkötés nem volt, csak annyiban, hogy a társulatoknak társadalmilag fontos témákat kellett feldolgozniuk. A nyertesek közül a KV Társulat pályamunkáját az Örkény Színház fogadta be.

Mészáros Lőrinc egy történet

A Mészáros Lőrinc című történetnek az lenne a funkciója, hogy bizonyítsa, létezik frissen, ön­erejéből felemelkedett nemzeti tőkésosztály vagy legalább réteg, de ha még az sem, pár markáns nemzeti nagytőkés. Valamint bizonyítani, hogy Orbán Viktor nem foglalkozik pénzügyekkel.

„Mint a pókháló”

Diplomáját – az SZFE szétverése miatt – az Emergency Exit program keretein belül Ludwigsburgban kapta meg. Legutóbbi rendezése, a Katona József Színházban nemrég bemutatott 2031 a kultúra helyzetével és a hatalmi visszaélések természetével foglalkozik. Ehhez kapcsolódva toxikus maszkulinitásról, a #metoo hatásairól és az empátiadeficites helyzetekről beszélgettünk vele.

Nem a pénz számít

Mérföldkőhöz érkezett az Európai Unió az orosz energiahordozókhoz fűződő viszonya tekintetében: május elején az Európai Bizottság bejelentette, hogy legkésőbb 2027 végéig minden uniós tagállamnak le kell válnia az orosz olajról, földgázról és nukleáris fűtőanyagról. Ha ez megvalósul, az energiaellátás megszűnik politikai fegyverként működni az oroszok kezében. A kérdés az, hogy Magyar­ország és Szlovákia hajlandó lesz-e ebben együttműködni – az elmúlt években tanúsított magatartásuk ugyanis ennek éppen az ellenkezőjét sugallja.