„Meghekkeli 150 ember féléves munkáját” – Mátyássy Áron a Coming Out-kritikánkról

  • narancs.hu
  • 2013. december 14.

Film

Mátyássy Áron filmrendező a Facebookon tett közzé egy nyilvános bejegyzést, amelyben a Coming Out című filmről írott kritikánkat bírálja. Az írást betűhíven, kommentár nélkül közöljük.

A Narancs emlegetett kritikáját itt találják, és innentől következzenek Mátyássy Áron sorai:

Filmesként kicsit olyan, mintha a tűzzel játszanék, amikor kritizálni merek egy kritikát, de ha már a szerző, aki a kg névre hallgat, az alábbi címet adta az írásának, had dobjam vissza a labdát – mert ez az írás egyben a magyar kritika 333 bűne is.
Vagyis iskolapéldája annak, milyen kritikusi megnyilvánulásoktól szoktak a hisztis filmkészítők felszisszenni.

false

 

Fotó: MTI

A két bekezdésben elhangzik összesen öt ténymegállapítás a filmről. Érvelés nélkül, csak úgy kinyilatkoztatás-szerűen. Ebből három ugyanazt állítja – hogy a film rossz. Mintha csak két kategória létezne: a jó és a rossz. Nem tér ki rendezésre, látványra, kicsit beszél a forgatókönyvről, a színészek játékára is van pár lekicsinylő jelzője.
Aztán a címmel és a második bekezdéssel a negatív véleményét an bloc kiterjeszti a magyar film egészére: „Ez meg a magyar film 333 unásig ismert hibája.” – amiből előhoz egyet, hogy kb. a színészek nem tudnak természetesen megszólalni. (A maradék 332 hibáról nem esik szó, csak úgy ott van hagyva, hogy senki ne feledkezzen meg arról, hogy a magyar filmek szarok. Úgy általában.)
A legcinikusabb megállapítása az ötből az ötödik: „Orosz filmje választékosabban rossz.”
Értelmiségi összekacsintó stílus, kétértelmű, homályos csattanóval a végén… Egyetlen célja, hogy bár ez egy ajánló-rovat a lapban, lehetőleg minél több nézőt beszéljen LE a film megtekintéséről.
Többször megkaptam már, hogy a filmesek cserébe azért, hogy „sok pénzből élhetik ki művészi ambícióikat”, kötelesek elviselni bármilyen kritikát, amolyan „aki kurvának megy…” alapon.
A jó kritikát nagyon jó elviselni, amennyiben érthető és érvekkel van alátámasztva. Jelen esetben ez nem áll fenn.
A cikkben kritizált filmen kb. 150 ember dolgozott hosszabb-rövidebb ideig. Legtöbbet a rendező, alsó hangon 9-10 hónapot, amiből a forgatás 35-40 × 12 munkaóra. Ebben nincs benne a forgatókönyv írási és fejlesztési szakasz.
Ezt az ajánlót max. 30 percig készítette az alkotója, amihez hozzájön mondjuk az a másfél óra, amit a moziban ülve kellett eltöltenie a szerzőnek.
Neki két órát vett el az életéből, viszont alkalmas arra, hogy meghekkelje a fent említett 150 ember féléves munkáját.
Tudom, hogy ez nem érv, csak úgy eszembe jutott.
Nem akarok általánosítani, hisz a cikknek is az a legnagyobb hibája.

Létezik szakértő magyar kritika, éppen ezért furcsa, hogy az ilyet – miért, és hogy?

Figyelmébe ajánljuk

A fejünkre nőttek

Az incel kifejezés (involuntary celibates, önkéntes cölibátus) má­ra köznevesült (lásd még: Karen, woke, simp); egyszerre szitokszó, internetes szleng és a férfiak egy csoportjának jelölése.

Visszatér

  • - turcsányi -

Johnny Cashnek van egy ilyen című száma, az 1994-es American Recordings című albumán. Nem is az övé, egy Nick Lowe nevű zenészé, aki egy ideig Cash rokona volt – az ő eredeti változatát használta például a pilot vége főcíméhez a Maffiózók (The Sopranos).

Tökéletes egyenlőség

Egy viking törzsfőnökről szóló animált tanmesével indul a film, aki népe minden tagjának (beleértve önmagát is) levágatta a bal kezét (szolidaritásból, mivel a fia bal keze odalett az ellenségtől menekülve), így akarván megőrizni az egységet.

A rossz dolog

Kínálta magát a trauma jelenkori uralmáról szóló kritikai panaszáradat Eva Victor debütfilmje kapcsán. A film több elemzője kiemelte, hogy a Bocs, kicsim erőssége éppen abban rejlik, hogy ellenáll e narratív toposznak.

Perkusszív vérvonal

A cimbalom története valódi sikersztori: az 1870-es években a cseh származású, Budapesten letelepedett hangszergyáros, Schunda Vencel József megalkotta kora népszerű kocsmai hangszerének tökéletesített változatát, a pedálcimbalmot, 1906-ban pedig már a tízezredik (!) példányt szállították ki a Magyar utcai manufaktúrából.

Suttogó szó-képek

  • Dékei Krisztina

A 2016-tól Berlinben élő, de idén hazaköltöző művész viszonylag korán, 2012-ben megtalálta egyéni kézjegyének alapelemét, a pixelt (talán a legismertebb ilyen műve a 2014-es Akadémiai pénisz), majd az ezen alapuló színezést: interaktív alkotásai csak akkor váltak láthatóvá, ha a közönség kiszínezte a tényleges pixeleket.

Fejszék és haszonnövények

  • Molnár T. Eszter

A táncos székekből összetolt emelvényen lépked. A székek mozognak, csúsznak, dőlnek, billennek, a táncos óvatos, de hiába, végül így is legördül.

Madártávlat

Ép és értelmi fogyatékkal élő színészek játszanak együtt a MáSzínház inkluzív előadásai­ban, a repertoárjukon ezek mellett színházi nevelési előadások és hagyományos színházi produkciók is szerepelnek. A közös nevező mindegyik munkájukban a társadalmilag fontos és érzékeny témák felvetése.

Ki a pancser?

  • Domány András

Budapestről üzent Tusk lengyel miniszterelnöknek a Kaczyn´ski-kormányok volt igazságügyi minisztere: nem kaptok el! Zbigniew Ziobrót 180 millió złoty, vagyis 17 milliárd forintnyi költségvetési pénz szabálytalan elköltése miatt keresik a lengyel hatóságok. Ki ez az ember, és hogyan taszította káoszba hazája igazságszolgáltatását?