Mint a Zidane (Takeshi Kitano színész-rendező)

  • Kriston László, filmajánló: Balázs Áron
  • 2006. november 2.

Film

A művészmozik filozofikus jakuzájának, a Fivér, a Bábok, a Tűzvirágok, A kölykök visszatérnek, a Kikujiro nyara 59 éves rendezőjének új filmje megy Pesten: a Takeshis'. A velencei filmfesztiválon beszéltünk vele.

A művészmozik filozofikus jakuzájának, a Fivér, a Bábok, a Tűzvirágok, A kölykök visszatérnek, a Kikujiro nyara 59 éves rendezőjének új filmje megy Pesten: a Takeshis'. A velencei filmfesztiválon beszéltünk vele.

*

Magyar Narancs: Hazájában szinte mitikus megbecsülésnek örvend. Igazi szupersztár.

Takeshi Kitano: Otthon mindig sikítoznak körülöttem, követnek, és bárhová megyek, hosszan ácsorognak a bejáratnál, hogy lássanak, amikor kijövök.

MN: Erre reflektál új filmjében. Úgy tűnik, elkészítette a saját, külön bejáratú 8 és féljét.

TK: Bevallom, többször próbáltam végignézni a 8 és félt, de nem voltam képes rájönni, miről is szól. Egyszerűen nem értem azt a filmet. De talán pont ez a lényeg. Az ilyenfajta filmnek nem a megértése a fontos, hanem az átérzése. Ez talán nekem is sikerült. Fellini egész életében álmodott, és ha egy ilyen nagy álmodozóval mérnek össze, az hatalmas megtiszteltetés, olyan, mintha belerúgnék a focilabdába, és máris Zidane-hoz hasonlítanának.

MN: Az ön filmje is elsősorban érzelmi szinten működik?

TK: Igen, a megértés másodlagos fontosságú. A vágás során jöttem rá, hogy félre kell dobnom az érthetőséget. Az első verzió sokkal egyszerűbb volt, könnyebben befogadható, de aztán csavartam egy kicsit a szerkezetén, és jóval összetettebb lett minden, elsősorban az időkezelés. Nem kell benne logikát keresni!

MN: Gyakori, hogy a forgatás után így meggondolja magát?

TK: Ritkán történik meg. Rendszerint olyan forgatókönyvvel dolgozom, amire aztán rátehetek egy csomó improvizációt a forgatáson. Most azonban olyasmit követtem el, ami ahhoz fogható, amikor az ember megragad egy kalapácsot, és darabokra zúzza a saját művét. Konstrukció és dekonstrukció, ebből jött létre a film.

MN: Szereti az akciójeleneteket. Mégis többet akar mondani.

TK: Szeretek kommersz értelemben értékes, vagyis eladható filmet készíteni, nyilván azért, mert a szüleim nem engedték, hogy képregényeket olvassak. Titokban kellett ismerkednem a mangákkal, nehogy mások meglássanak és beáruljanak. Azt hiszem, a manga nagyban hatott a filmjeimre. De a szívem mélyén nagyon vágytam már arra, hogy olyan filmet forgathassak, ahol semmiféle műfaji vagy formanyelvi megszorítással nem kell számolnom. Ahol nyugodtan kísérletezek azzal, milyen messzire mehetek el. Ugyanakkor mégsem hívnám a Takeshis'-t kísérleti filmnek. Ahhoz túl drága.

MN: Eszébe jutott már, hogy hozott anyagból dolgozzon?

TK: Képtelen lennék másnak az irományát filmre vinni. Mindig magam írom a forgatókönyveimet, és ez nem fog változni pályám eljövendő szakaszában. Ez olyan alapelv, amihez ragaszkodom. És eddigi filmjeimről elmondhatom: nem érzem, hogy bármikor unalmas lettem volna.

MN: Nincsenek alkotói válságai?

TK: Most jutottam el először arra a pontra, amikor mindössze egy nagyon-nagyon nyers, kezdetleges formában lévő idea foglalkoztat. És egyúttal most tartok ott, amikor nem kell sietnem, hogy kidolgozzam.

MN: Filmjei meghatározó eleme az erőszak.

TK: Az erőszak a való világban sokkal szörnyűbb, mint aminek ábrázolására egy filmkészítő valaha képes lehet. Mindig elcsodálkozom, mennyire nem tudja utolérni az emberi képzelet a valóság rettenetét.

MN: Új filmjében a jakuzákkal is meggyűlik a baja. Önéletrajzi közlés?

TK: Majdnem kinyírtak. Az egyik filmemmel - nem emlékszem már, melyikkel - Németországban jártam. Interjút adtam egy helyi újságírónak, aki többek közt arról is faggatott, mi a helyzet a korrupcióval hazámban. Erre persze elmondtam, hogy az összes politikust a zsebében tartja az alvilág. Régebben, ha a gazfickóknak meggyűlt a bajuk valakivel, levágták az ujját, melegen ajánlottak neki egy hara-kirit, vagy szimplán hidegre tették. Mit csinálnak a politikusokkal? Szépen eltüntetik őket, aztán három hónap múlva felbukkannak, és akkor már úgy táncolnak, ahogy ők fütyülnek. Az egyik maffiafőnök hallott erről az interjúról. Egy japán sebész mesélt neki róla, aki beszél németül. Nem nagyon lehetett ínyére, amit mondtam, mert riasztotta a nehézfiúkat, hogy kapjanak el. Elkezdtek hívogatni az irodámban, végül "elvittek" engem ebédelni ezzel a nagy góréval. Rá akartak bírni, hogy nyilatkozzam le a lapoknak, mennyire kedvelem ezt és ezt a nagy jakuzát, bla-bla-bla. Semmilyen körülmények között nem voltam hajlandó. Erre a nagyfőnök döntött: "Likvidálni a pasast!" -ezt onnan tudtam meg, hogy egyszer fültanúja voltam egy beszélgetésnek. "Takeshi? Ugyan! Az már nem él. Én adtam ki az utasítást a meggyilkolására! Micsoda? Hogyhogy elfelejtette???" Szóval valami gikszer közbejöhetett, mert még mindig egyben vagyok...

Takeshis'

Amikor megjelenik az "Office Kitano" logó, döntened kell, ha avatatlan vagy, azonnal el kell hagynod a vetítőtermet, ha rajongó, váltsál rá bérletet! Az intézményként és egyszemélyes stábként funkcionáló Takeshi Kitano - író-rendező-főszereplő-vágó-stb. - most összefut megelevenedett belső énjével az önironikus tettek mezején. A film egyik kulcsjelenete az éjszakai álomrészlet, melyben Takeshi a szumós méretű utasai miatt alig irányítható taxi sofőrjeként vérbe fagyott tetemeken át szlalomozva zuhan feneketlen szakadékba... Humor és brutália: a Takeshi Kitano menet golyózáporral díszített születésnapi torta, a hazájában agyontisztelt mester önarckép-szuvenírje. Széles sávban értelmezhető filmes ars poetica a nagyon is behatárolható japán és nemzetközi rajongótáborhoz.

Forgalmazza a Budapest Film

Figyelmébe ajánljuk

A saját határain túl

Justin Vernon egyszemélyes vállalkozásaként indult a Bon Iver, miután a zenész 2006-ban három hónapot töltött teljesen egyedül egy faházban, a világtól elzárva, egy nyugat-wisconsini faluban.

Az űr az úr

Az 1969-ben indult Hawkwind mindig a mainstream csatornák radarja alatt maradt, pedig hatása évtizedek óta megkérdőjelezhetetlen.

Pincebogarak lázadása

  • - turcsányi -

Jussi Adler-Olsen immár tíz kötetnél járó Q-ügyosztályi ciklusa a skandináv krimik népmesei vonulatába tartozik. Nem a skandináv krimik feltétlen sajátja az ilyesmi, minden szak­ágnak, műfajnak és alműfajnak van népmesei tagozata, amelyben az alsó kutyák egy csoportozata tengernyi szívás után a végére csak odasóz egy nagyot a hatalomnak, az efeletti boldogságtól remélvén boldogtalansága jobbra fordulását – hiába.

Luxusszivacsok

A Molnár Ani Galéria 2024-ben megnyitott új kiállítótere elsősorban hazai, fiatal, női alkotókra fókuszál, Benczúr viszont már a kilencvenes évek közepétől jelen van a művészeti szcénában, sőt már 1997-ben szerepelt a 2. Manifestán, illetve 1999-ben (más művészekkel) együtt a Velencei Biennálé magyar pavilonjában.

Égen, földön, vízen

Mesék a mesében: mitikus hősök, mágikus világ, megszemélyesített természet, a szó szoros értelmében varázslatos nyelv. A világ végén, tajtékos vizeken és ég alatt, regei időben mozognak a hősök, egy falu lakói.

Visszaszámlálás

A Ne csak nézd! című pályázatot a Free­szfe, az Örkény Színház, a Trafó és a Jurányi közösen hirdették meg abból a célból, hogy független alkotóknak adjanak lehetőséget új előadások létrehozására, a Freeszfére járó hallgatóknak pedig a megmutatkozásra. Tematikus megkötés nem volt, csak annyiban, hogy a társulatoknak társadalmilag fontos témákat kellett feldolgozniuk. A nyertesek közül a KV Társulat pályamunkáját az Örkény Színház fogadta be.

Mészáros Lőrinc egy történet

A Mészáros Lőrinc című történetnek az lenne a funkciója, hogy bizonyítsa, létezik frissen, ön­erejéből felemelkedett nemzeti tőkésosztály vagy legalább réteg, de ha még az sem, pár markáns nemzeti nagytőkés. Valamint bizonyítani, hogy Orbán Viktor nem foglalkozik pénzügyekkel.

„Mint a pókháló”

Diplomáját – az SZFE szétverése miatt – az Emergency Exit program keretein belül Ludwigsburgban kapta meg. Legutóbbi rendezése, a Katona József Színházban nemrég bemutatott 2031 a kultúra helyzetével és a hatalmi visszaélések természetével foglalkozik. Ehhez kapcsolódva toxikus maszkulinitásról, a #metoo hatásairól és az empátiadeficites helyzetekről beszélgettünk vele.

Nem a pénz számít

Mérföldkőhöz érkezett az Európai Unió az orosz energiahordozókhoz fűződő viszonya tekintetében: május elején az Európai Bizottság bejelentette, hogy legkésőbb 2027 végéig minden uniós tagállamnak le kell válnia az orosz olajról, földgázról és nukleáris fűtőanyagról. Ha ez megvalósul, az energiaellátás megszűnik politikai fegyverként működni az oroszok kezében. A kérdés az, hogy Magyar­ország és Szlovákia hajlandó lesz-e ebben együttműködni – az elmúlt években tanúsított magatartásuk ugyanis ennek éppen az ellenkezőjét sugallja.