Pompa, hírnév és csillogás, na meg Magyar Filmakadémia, Magyar Filmhét, Magyar Filmdíjak – ez lesz Andy Vajna és a Magyar Nemzeti Filmalap (MNF) reformtörekvéseinek vége, vagy legalábbis a romboló-újrateremtő intézkedések két-három éves periódusának, egy új mozgóképes rendszer születésének a záróakkordja.
Néhány héttel ezelőtt Andy Vajna, a magyar filmipar megújításáért felelős kormánybiztos és munkatársai a Magyar Nemzeti Filmalapnál, bár nem hirtelen ötlettől vezérelve, de mégis hipp-hopp megalapították a Magyar Filmakadémiát, amely Magyar Filmhét néven egy új, hamarosan debütáló rendezvényt hoz létre. Az eseményről még a júliusi Karlovy Vary-i filmfesztiválon Havas Ágnes, az MNF vezérigazgatója beszélt az amerikai Variety című szaklapban. Nyár közepén persze az MNF sem nyilatkozott a korai boldog közlés után, úgy tűnt, picit elhamarkodták a bejelentést, valószínűleg ekkor még nem volt minden meg a rendezvény legitimitásához. Hiszen, ha emlékeznek még, 2012-ig Magyar Filmszemle néven volt ismert a 43 alkalommal megtartott magyarországi filmes seregszemle, amelynek a megrendezési jogával a Tarr Béla vezette Magyar Filmművészek Szövetsége rendelkezett. Azonban a „hagyományos filmszemlének” semmi köze az új Magyar Filmhéthez, az MNF meg sem kereste a filmszövetséget. Ugyanakkor a szövetség részéről például Janisch Attila úgy véli, nem kevesen vannak közülük azon a véleményen, hogy a „szemle” megőrzése érdekében akár együtt is működtek volna a filmalappal.
Az Andy Vajna szatellitszervezeteként felálló filmakadémia tehát nem kíván senkivel sem közösködni, nincs érdekegyesítés, nincs kompromisszum, csak egy újonnan létrehozott valami van, nem is valami, hanem valamik: a Magyar Filmakadémia, a Magyar Filmhét és a Magyar Filmdíjak. Hisz díjak nélkül a Nemzeti Együttműködés Rendszere nyilván csak akadozna.
A filmakadémia megteremtésével országunk valamiért nem az európai, hanem az amerikai rendszert emeli át, ezt mutatja az is, hogy a filmhéten a tervek szerint nem lesz szakmai zsűri, hanem a díjakról az akadémia tagjai döntenek majd, úgy, mint az Oscar-díj esetében. Tessék mondani, kik azok? A bűvös tagság, tudniillik, amely titkos szavazáson 17 nyertes alkotásról és az alkotóiknak járó díjakról dönt majd. A 17 díjból 11 alkotói elismerés lesz, amelyért a mozi- és a tévéfilmek készítői együtt versenyeznek –, vagyis a Magyar Filmdíjak nevű elismerés egyfajta sajátos magyar Oscar lesz, csak óvatosságból vagy a nagy-nagy szerénységből fakadóan még nem merik nevén nevezni e kitüntetéseket – amely eljárás Európában persze csak kicsit számít unortodoxnak. Azt már külön mondani sem kell, hogy a mondott filmakadémia nem hívta meg soraiba a filmkritikusokat sem, akiknek például helyük volt a Magyar Filmművészek Szövetségében, akárcsak, mondjuk, az Európai Filmakadémiában, hogy ha már, akkor egy elég híres akadémiával példálózzunk. Úgy hírlik, személyesen Andy Vajna nem látná nagyon szívesen e szakmai szervezetben a firkászokat; az akadémia szabályzata szerint ha egy újságíró alkotóként részt vett legalább két film elkészítésében – például mint forgatókönyvíró, esetleg büfés –, természetesen tagja lehet a szervezetnek, de amennyiben igény merül fel a kritikusi szekció létrehozására, arról a későbbiekben szavaznak majd a filmakadémia ma még fantomtagjai.
Állj, ki vagy?
Az épp bejegyzés alatt álló Magyar Filmakadémia nevű szakmai szervezet elnöke Novák Emil operatőr (Sacra Corona, Utolsó jelentés Annáról), rendező (Sobri), aki az első sajtónyilvános akadémiai rendezvényen annyit közölt, hogy 30 szakmabeli kezdeményezte a szervezet megalakulását, de hogy pontosan kik ők, az belső szakmai kérdés, így nem tartozik a nyilvánosságra. Ha nem, hát nem, a világért bele nem ütnénk az orrunkat belső szakmai kérdésekbe.
Erről jut eszünkbe, az ismeretlen tagságú szervezet működését az MNF már most 15 millió forinttal támogatta, vagyis egészen egyszerűen közpénzből működik, vagyis minimum tájékoztatási kötelezettségei vannak és lesznek a Magyar Filmakadémiának is – ennyit egyelőre a „belső szakmai kérdésekről”.
Mindeközben saját közlésük szerint már több mint 700 szakmabelinek küldtek meghívót, mintegy tagi felkérést – egyről mi is tudunk, levelet kapott Tarr Béla is, aki nyílt levélben – a Magyar Filmművészek Szövetségének Facebook-oldalán – utasította vissza a meghívást.
A Magyar Filmhetet a Magyar Filmakadémia a Magyar Nemzeti Filmalappal és a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatósággal (NMHH) közösen rendezi meg, a büdzsé jelen állás szerint mintegy 100-120 millió forint lesz. Havas Ágnes, az MNF vezérigazgatója az augusztusi sajtótájékoztatón elmondta: 2013-ban vetődött fel, hogy szükség lenne olyan rendezvényre, amelyen a „felgyülemlett” termést be lehet mutatni, hiszen mintegy harminc film gyártását támogatta már a filmalap. S ő maga vetette fel Andy Vajna kormánybiztosnál, hogy meg kellene alapítani a Magyar Filmakadémiát. Nos, így válik teljessé a filmes rendszerváltás. „A filmgyártás megújult, azok, akik 2012 óta készítenek filmeket, az új rendszerben működnek, és ez az új rendszer hozza létre az őszi seregszemlét. Új filmes világ van, új eseménnyel.”
Kérdés van? Szerintünk szakmai részről túl sok nem lesz.
New name, same shit
A Magyar Filmhét megnyitójára október 13-án a Művészetek Palotájában kerül sor, ahol Kertész Mihály A tolonc című, idén 100 éves némafilmjét felújított, digitalizált változatban vetítik majd (ez Jászai Mari egyetlen filmszerepe). A filmhez – kifejezetten a díszbemutatóra – Pacsai Attila szerez zenét, s egy szimfonikus zenekar fogja eljátszani.
Az október 13–19. között lefutó első Magyar Filmhétre az alkotásokat – nagyjátékfilm, tévéfilm, dokumentumfilm, ismeretterjesztő film, kisjátékfilm és animációs film kategóriában – a filmelőállítók vagy a filmalkotók regisztrálhatják (filmhet.hu) és nevezhetik szeptember 8-áig. Tehát még épp időben
vagyunk. A gyártók és a művészek több alkotással is nevezhetnek, sőt Havas Ágnes azt is hangsúlyozta, hogy az eseményre nem csupán a filmalap vagy az NMHH által támogatott munkákkal lehet nevezni.
A Magyar Filmhéten minden nevezett filmet levetítenek, a versenyprogramba nem kerülő opusokat információs vetítéseken lehet megtekinteni. A vetítések október 13-án kezdődnek a Cinema City MOM Park mozijában. Az információs és pótvetítésekre a Tabánban és a Puskinban kerül majd sor. A filmhéthez kapcsolódóan a MaNDA október 14-én filmtörténeti konferenciát szervez A tolonc és az I. világháború címmel. Kísérőprogramként a Filmnet Kft., az Uránia Nemzeti Filmszínház és a MaNDA közös szervezésében szeptember 22-től In Memoriam címmel legendás magyar filmalkotókra emlékeznek. Jancsó Miklós, Maár Gyula és Szécsényi Ferenc filmjeit vetítik majd, valamint a száz éve született Illés György és Hegyi Barna operatőrök filmjeiből rendeznek válogatást.
A retrospektív vetítések mellett lesz filmplakát-kiállítás is, tisztára, mint a boldogult filmszemlén.
