magyarnarancs.hu: Egyike volt a fellépőknek Martin Scorsese életműdíjának átadásán. Elmondott egy kis sztorit, amivel alaposan megnevettette a díszes társaságot. Kamuzott vagy tényleg megtörtént az eset?
Kevin Pollak: Arra gondol, hogy Mr. Scorsese kiszúr engem mint fiatal New York-i stand upost, és a műsor után odakanyarodik mellém a limuzinjával?
magyarnarancs.hu: Igen, és ön azt hiszi, hogy a fellépését fogja dicséri, de csak azért áll meg, hogy figyelmeztesse, ráragadt valami a cipőjére…
KP: Bárcsak megtörtént volna, de az élet nem volt ennyire kegyes hozzám: Scorsese és a kutyagumi – nem, ez csak poén volt, amit a díjátadásra írtam. Bár az élet mégiscsak szép, hiszen a Casino című Scorsese-filmben szerepet kaptam.
magyarnarancs.hu: Nemrég megrendezte a Misery Loves Comedy című dokumentumfilmet: a komikuslét megpróbáltatásairól beszélteti a kollégákat, olyan nagyágyúkat, mint Tom Hanks, Jimmy Fallon, Whoopi Goldberg vagy Jon Favreau. Tényleg ennyire elviselhetetlen lenne a komikus élete?
KP: Az elviselhetetlen az, amikor lejössz a színpadról, ahol akkora adrenalinlöketet kaptál, hogy a fal adja a másikat. Dől a közönség a röhögéstől, te vagy a legnagyobb király a házban, a füleden folyik ki az endorfin, és akkor lejössz a színpadról, és várnak a szürke hétköznapok. Ezzel és még sok minden mással is – például amikor a közönség nem röhög – nehéz megbirkózni. Én már csak tudom, tízéves korom óta űzöm az ipart.
magyarnarancs.hu: Stand upos létére olyan színészekkel került össze hollywoodi karrierje során, mint Jack Nicholson vagy Robert De Niro. Egy csomó képzett színész mellett helytállni – ezzel sem lehetett valami könnyű megbirkózni.
KP: Amikor Tom Hanks volt a talk show-m (a Kevin Pollak’s Chat Show című internetes videosorozat – a szerk.) vendége, emlékszem, sok más mellett arról is szó esett, hogy Tom mennyire meg volt illetődve, amikor kezdő színészként a nagy Jackie Gleasonnal került össze egy filmben.
| ||
Hasonló velem is megesett. Mégis mit érezhettem volna, én, a színészileg tanulatlan stand upos, amikor Denzel Washington vagy Armin Mueller-Stahl társaságában kellett megszólalnom! Vagy ott az Egy becsületbeli ügy Nicholsonnal. Ott állok, pontosabban ülök Jack Nicholsonnal, az isteni Jackkel egy jelenetben, ráadásul Nicholson jobb válla fölül ki néz vissza rám? A saját anyám! Sosem bocsátotta volna meg nekem, ha nem intézem el, hogy láthassa Jacket élőben. Hát, itt volt a nagy alkalom: berakattam a jelenetbe. Szóval, anyám Nicholson mögött ül a tárgyalótermi jelenetben, képen kívül, mivel a jelenet Nicholson szemszögéből volt felvéve, de pont szemben velem. Én Tom Cruise, Demi Moore és Kevin Bacon mellett ülök, a vádat képviselem. Vesszük a jelenetet, igyekszem nem anyámra nézni, de nem megy, és mit látnak szemeim: ha nem lenne már így is elég stresszes a dolog, látom, hogy anyám nem bírja türtőztetni magát, és rajongással az arcán stíröli hátulról Nicholsont. Marha kínos volt az egész. Alighanem Nicholson is látta, milyen kínban vagyok, mert a szünetben odalépett hozzám. Sosem gondoltam volna, hogy ez a színészisten olyan, mint egy nagy gyerek. Én ott cidrizek az ügyészi asztalnál, ő meg odajön, és rákezdi: „Figyelj, kölyök, tennél nekem egy szívességet? Szeretném, ha le tudnád vakarni rólam az anyukádat. Nekem mindegy, de nyomul rám az öreglány. Mégis, mit kéne tennem? Vigyem fel az anyádat a trailerembe? Ezt akarod?”
Lenyomta a dumát, ahogy arra csak Nicholson képes – sosem gondoltam volna, hogy nem csak nagy színész, a legnagyobb, de ekkora mókamester is.
magyarnarancs.hu: A kedves mamát ezek után is betetette a filmjeibe?
KP: Nem szakítottam meg vele a kapcsolatot, ha erre céloz. És hát, ha valaki, én nagyon is értem és megértem ezt a fajta rajongást. Talán egy kicsit jobban odafigyelhetett volna a fiára, de egyszer élünk, spongyát rá.
| ||
magyarnarancs.hu: A Casinóban De Niróval is összehozta a sors. Vele milyen volt?
KP: De Niróval nagyon más volt. Nicholsonnal ellentétben ő nem az az ökörködő, laza típus. Az egy dolog, hogy nem haverkodott, de soha, egyetlen pillanatra sem avatott be, hogy mégis mi játszódik le benne. Jól tud jönni, ha tudod, hogy a partnered mire gondol. Néha azért láttam megenyhülni, de csak nagy ritkán.
magyarnarancs.hu: Híres arról, mennyire jól utánozza a sztárok hangjait. Miben jobb: De Niróban vagy Pacinóban?
KP: Pacinóban sokkal jobb vagyok. Megkönnyítette a dolgomat, hogy az évek múlásával drámaian belassult a beszéde. Fogalmam sincs, mikor vált Al Pacino vén fekete blueszenésszé, nem tudom mikor kezdődött, de egyszer csak így kezdett beszélni…
magyarnarancs.hu: A leghíresebbek mégiscsak a Christopher Walkent utánzó gegjei. Walken mit szólt hozzá?
KP: Térdcsapkodva röhögött. Ott voltam, amikor hollywoodi szokás szerint cementbe öntötték
Christopher Walken kéz- és lábnyomait a Mann’s Chinese Theater előtt a Hollywood Boulvard-on. Amilyen telekárak vannak arrafelé, ennél nagyobb elismerést hollywoodi színész nem is kívánhat. Tarantino és én mondtuk a laudációt. Tarantino ismerte Walkent, hiszen a Ponyvaregényben rendezte őt, de én akkor találkoztam vele először. Életem nagy pillanata volt, amikor a saját hangjával megröhögtettem Christopher Walkent.
magyarnarancs.hu: Ha már a hangoknál tartunk; értette bárki is, mit mond Benicio Del Toro a Közönséges bűnözőkben?
| ||
KP: Nemcsak hogy nem értettem egyetlen szavát sem, de még a filmbe is bekerült az értetlenségem bizonyítéka. Van az a jelenet az elején, amikor össze vagyunk zárva mindannyian. Először itt szólal meg azon a híres, érthetetlen hangján, mire én: Mégis, mi a faszt mondott ez? Ez a kérdés, vagy inkább felkiáltás nem szerepelt a forgatókönyvben. Még csak azt sem mondhatnám, hogy a szerep beszélt belőlem. Nem, ez én vagyok és a lehető legőszintébb értetlenség. Mégis, mit beszél ez? Azt hittem, elcsesztem a jelenetet, bűnt követtem el, mert kibeszéltem a szerepből, de mint kiderült, épp az ellenkezője történt. Bryan Singer benne hagyta a filmben, annyira helyénvalónak ítélte a reakcióm. Mondtam is a forgatókönyvírónak, aki 26 évesen Oscar-díjat kapott a filmért, hogy dobja már be a szobrot hozzám legalább egy hétre minden évben. Mondanom sem kell, nem dobta. Ahogy elnézem, most már nem is fogja.
magyarnarancs.hu: Jason Reitman nemrég felolvasószínházat rendezett A Birodalom visszavágból. A radikálisan új szereposztás szerint ön Yodát, Ellen Page Han Solót, J.K. Simmons pedig Darth Vadert alakított. Komolyan felkészült Yodából?
| ||
KP: Drámai szerepként fogtam fel, persze azért humort is csempésztem a yodai sorok közé. Ugye, eredetileg Frank Oz volt Yoda hangja; a remek rendező, aki korábban a Muppet Show hangembere volt, Topi maci hangját is ő kölcsönözte. Aki Topi macin nőtt fel, mint jómagam, annak Yoda hangja nagyon is ismerősen csengett.
Persze Yoda sajátos mondatszerkesztését is magamévá kellett tennem. Ez volt csak az igazi móka. Meg persze az egyszeri felolvasás izgalma. Annyira egyszeri volt, hogy nem is készült felvétel róla.
