Animációs film

ParaNorman

  • Szabó Ádám
  • 2013. február 24.

Film

Parodizálunk egy (al)műfajt, s egyben fejet is hajtunk neki - mindezt úgy, hogy magunk is betagozódunk az adott zsánerbe. Így működött a Ház az erdő mélyén, így működik a ParaNorman is, ráadásul mindkettő a slasherbe néz bele, majd kacsintgat ki mindenfelé.

A ParaNorman azonban retróra veszi a figurát, s ez nem csak azért áll jól neki, mert divatos, hanem mert ésszel és stílusosan van odarakva. Még a Halloween-vonulatú moziktól is hátrébb merészkedünk, a film - tucatnyi zombi meg egy ősrégi boszorkányátok képében - egy letűnt és méltán feledett horrorsémát idéz föl.

A frissen kelt szörnyeket látja az egész város, de az ellenszerüket csak Norman ismeri. ' halottakat is lát, s tudja minden titkukat - ez a képesség egyrészt a szociális élete ellen hat, másrészt a filmélményt lenne hivatott emelni, hogyha az első fél óra ötletes megoldásai után nem ejtené a forgatókönyv e vonalat. Az ezután következő, üldözéssel és titoknyitással tűzdelt jelenetek látványvilága viszont remek, és a poénok többsége is betalál - mármint a felnőtteknél. 'k ugyanis a viccek mellett az édesbús melankóliát is dekódolni tudják. A kisebbek pedig jobban is járnak, ha nem ismerik fel például a Halloween zenéjét a filmbeli kisfiú telefonjának csengőhangjaként.

A ParaNorman nagy előnye, hogy például a Coraline-nal ellentétben nem egyedül a remek látványvilággal akarja magát eladni; a sztorit körüllengő atmoszféra az első stop motion mozdulattól az utolsóig kitart. Így még a kompromisszumos befejezést is elfogadjuk.

Forgalmazza a UIP-Duna Film

Figyelmébe ajánljuk

„Rá­adásul gonosz hőseinek drukkol”

A több mint kétezer strófás Nibelung-ének a középkori német irodalom talán legjelentősebb műve. Hogyan lehet ma aktuális egy 800 éves irodalmi mű? Miért volt szükség egy új magyar változatra? Erről beszélgettünk Márton László író-műfordítóval öt évvel ezelőtt. Idézzük fel a cikket!

Balatonföldvári „idill”: íme az ország egyetlen strandkikötője

  • narancs.hu

Dagonya, vagy a legtisztább balatoni homok? Ökokatasztrófa, vagy gyönyörűség? Elkészült a vitorláskikötő Balatonföldvár Nyugati strandján; július, vagy ha úgy tetszik, a balatoni főszezon első hétvégéjén néztük meg, valóban ellentétes-e a „józan ésszel”, hogy strand és kikötő ugyanazon a területen létezzen.

Céltalan poroszkálás

A két fivér, Lee (Will Poulter) és Julius (Jacob Elordi) ígéretet tesznek egymásnak: miután leszereltek a koreai háborús szolgálatból, a veteránnyugdíjukból házat vesznek maguknak Kalifornia dinamikusan növekvő elővárosainak egyikében.

Autósmozi

  • - turcsányi -

Vannak a modern amerikai mitológiának Európából nézvést érthető és kevésbé érthető aktorai és momentumai. Mindet egyben testesíti meg a Magyarországon valamikor a nyolcvanas években futó Hazárd megye lordjai című, s az Egyesült Államokan 1979 és 1985 között 146 részt megérő televíziós „kalandsorozat”, amely ráadásul még legalább három mozifilmet is fialt a tengerentúli közönség legnagyobb örömére, s Európa kisebb furcsálkodására.

Húsban, szőrben

Mi maradt élő a Pécs 2010 Európa Kulturális Fővárosa programból? Nem túl hosszú a sor. A Tudásközpont és a Zsolnay Örökségkezelő Nkft. kulturális intézményei: a Zsolnay Negyed és a Kodály Központ, és a Zsolnay Negyedben az eleve kiállítótérnek épült m21 Galéria, amelynek mérete tekintélyes, minősége pedig európai színvonalú.

Rémek és rémültek

Konkrét évszám nem hangzik el az előadásban, annyi azonban igen, hogy negyven évvel vagyunk a háború után. A rendszerbontás, rendszerváltás szavak is a nyolcvanas éveket idézik. (Meg egyre inkább a jelent.)

Az igazságnak kín ez a kor

A családregény szó hallatán rendre vaskos kötetekre gondolunk, táblázatokra a nemzedékek fejben tartásához, eszünkbe juthat a Száz év magány utolsó utáni oldalán a kismillió Buendía szisztematikus elrendezése is.

Kultúrnemzet

„A nemzetgazdasági miniszter úr, Varga Mihály 900 millió forintot biztosított ennek az épületnek a felújítására – nyilván jó összeköttetésének köszönhetően. Lám, egy nemzeti kormányban még a pénzügyminiszter is úgy gondolja, hogy a kultúra nemcsak egy sor a magyar költségvetésben, hanem erőforrás, amelynek az ország sikereit köszönhetjük.”