Film

Párizs-Manhattan

  • 2012. november 4.

Film

Nincs annál gazdaságosabb, mint amikor a vidéki haknira leruccanó bonvivánt jó gázsiért még szavalni is felkérik a helybéli óvodai ballagáson.

Ha már Woody Allen jelenlétével tisztelte meg a távoli, egzotikus Párizst (Éjfélkor Párizsban c. művén dolgozva), hát felsorakozik egy bennszülött agytröszt, hogy éljen a lehetőséggel. Az ily módon létrejött film története szerfelett banális: a tüskés természetű vénlány, aki csak a szobája falát díszítő WA-képpel van bizalmas viszonyban, végül - fárasztó fordulatok után - csak bepasizik, és megtalálja a boldogságot egy mérsékelten jóképű, az imádott filmkomikust egyáltalán nem ismerő szakmunkás oldalán.

A nagy poén az volna, hogy az említett poszter időnként életvezetési tanácsokat ad. Csakhogy volt már hasonló mentorra példa - még W. Allen filmjeiben is, csak ez ott szervessé (Játszd újra, Sam!) vagy legalább viccessé (Annie Hall) tudott válni. Itt viszont legfeljebb annyi a funkciója, hogy végül személyesen is megjelenhessen a nagy példakép úgy ötven másodpercig.

A romantikusként elképzelt történet feldob egy másik labdát, amely azonban anélkül pottyan le, hogy akár csak beleütöttek volna. A főhős és környezete zsidóságát folyvást felemlegetik, ám a fennforgó meghatározottságnak se dramaturgiai, se hangulati funkciója nincs, még poén is jó, ha egy van, ami erre épül. A legnagyobb tehertétel azonban, hogy a két főszereplő egyszerűen nem illik össze. Nincs kapcsolódás, nincs vibrálás, csak lötyögve felmondott szövegek, kelletlen korrektséggel kivitelezett mozdulatok. Milyen már az a szerelmes film, amiben épp szerelem nincs?

Forgalmazza a CineReal Kft.


Figyelmébe ajánljuk

Testvér testvért

  • - turcsányi -

A hely és az idő mindent meghatároz: Szilézia fővárosában járunk, 1936-ban; történetünk két héttel a berlini olimpia előtt indul és a megnyitó napjáig tart.

Vadmacskák

  • SzSz

Kevés kellemetlenebb dolog létezik annál, mint amikor egy kapcsolatban a vágyottnál eggyel többen vannak – persze, a félrelépéseket, kettős életeket és házasságszédelgőket jól ismerjük, ha az elmúlt években feleannyi sorozat készült volna ezekből, akkor is kitehetnénk a „túltermelés” táblát.

Fiúk az úton

Stephen King mindössze 19 éves volt, amikor 1967-ben papírra vetette A hosszú menetelést. A sorshúzásos alapon kiválogatott és a gazdagság és dicsőség ígéretével halálba hajszolt fiatalemberek története jól illeszkedett a vietnámi háború vetette hosszú árnyékhoz.

Bálványok és árnyékok

Egyszerre volt festő, díszlet- és jelmeztervező, költő és performer El Kazovszkij (1948–2008), a rendszerváltás előtti és utáni évtizedek kimagasló figuratív képzőművésze, akinek a hátrahagyott életműve nem süllyedt el, a „Kazo-kultusz” ma is él.

Múzeum körúti Shaxpeare-mosó

Ez a Shakespeare-monográfia olyan 400 oldalas szakmunka, amelyet regényként is lehet olvasni. Izgalmas cselekmény, szex, horror, szerzői kikacsintások, szövegelemzés, színház- és társadalomtörténeti kontextus, igen részletes (és szintén olvasmányos) jegyzetapparátussal.