rés a présen

Példaképem Pep

Cserhalmi Sára filmrendező

  • rés a présen
  • 2012. április 9.

Film

rés a présen: Filozófia szakon végeztél, mióta érdekel a film?

Cserhalmi Sára: Amióta (kb. 5 évesen) láttam a Fekete fülű fehér Bim című orosz filmet. Később fényképezni kezdtem, fotósiskolákba jártam. Mozgóképekkel akkor kerültem aktív kapcsolatba, amikor felolvasóesteken kortárs írók prózáihoz adaptáltam S8-as és 16 mm-es filmre forgatott, talált felvételeket családi élményekről, fizikai kísérletekről. Sokat foglalkoztam vágással abban az időben. Akkor még ELTE-s voltam, és az egyetemi kötelezettségek mellett egyre világosabbá vált, hogy a filozófiát nem kizárólag az íróasztali magányban folytatott írással lehet művelni;filmen keresztül és a művészet által elevenebbé válik.Végül a találkozás Ivan Buharovval fordított a gyakorlat felé. Lenyűgöztek a munkái, elkezdtünk bábfilmeket forgatni és egy dokumentumfilmet is. Közben az egyetemen egyre többet jártam a filmelmélet szakos órákra, majd felvettek a színműre.

rap: Ott film- és tévérendezőként végeztél. Érdekel a televíziózás is?

CSS: Nagyon érdekel a tévézés, szerintem remek műfaj, jól kéne használni. Itthon a legnagyobb ellensége az, ami a legnagyobb erénye: az idő. Azt hiszik valamilyen oknál fogva, hogy nagyon gyorsan kell dolgozni, nem baj, ha a munka összecsapott, silány minőségű. Pedig nagy baj. A televíziónak van egyedül lehetősége sorozatokat sugározni, ami egy nagyobb időkeret, mint a mozifilmeké, tehát éppen hogy el lehetne mélyülni, élve a felelősséggel, hogy rengeteg ember otthonába, gondolataiba eljut a produktum. Itt nem a rossz asszociációkat keltő népnevelésre gondolok, hanem arra, hogy átgondolt, lelkiismeretes munkával jobbá lehetne tenni egymás életét.

rap: Mi a legutóbbi munkád?

CSS: Áprilisban remélhetőleg moziba kerül az első nagyjátékfilmem. Drága besúgott barátaim a címe (nem ügynökfilm, nincsenek benne kémek, lehallgatások és más krimibe illő dolgok), szerzői film, én írtam a forgatókönyvet, Paizs Miklóssal a dialógokat, Derzsi János és Cserhalmi György a két főszereplő. Arról szól, hogy hogyan élhet Magyarországon ma egy (a 110-150 ezer közül) volt hálózati személy, és mit kezd valaki azzal, hogy az igaznak hitt barát besúgta őt.

rap: Korábban dolgoztál már édesapáddal?

CSS: Csak egyetlen napot dolgoztam vele, még a diplomafilmem előtt. Nagyon lelkiismeretes ember és színész, aki több mint száz filmmel a háta mögött érkezik a forgatásra, és mégsem profizmusból oldja meg a szerepet. Mindig tovább megy a dolgok feltárásában, a mélyükre lát, különleges, csak rá jellemző gondolkodása van, ami mégis elementáris. Nagy élmény vele dolgozni rendezőként, de ahogy látom: operatőrként, színészként vagy világosítóként egyaránt. Nagyon sokat kaphat tőle az ember.

rap: Kik inspirálnak?

CSS: A szakmában a kortársak közül Jafar Panahi, a bebörtönzött iráni rendező, Corneliu Porumboiu és a Quay testvérek a kedvenceim, szeretem a Reklámőrültek és a Totál szívás című sorozatokat, zenében említhetem a Flat Earth Society big bandet, a képzőművészetben sok alkotó inspirál, de a naiv vagy outsider művészek képei, szobrai állnak a szívemhez közel. Példaképem Josep Guardiola, a Barcelona edzője.

rap: Hol nézhetjük a filmjeidet?

CSS: Április 2-án Budapesten az Odeon moziban lesz a Drága besúgott barátaim vetítése, utána meg közönségtalálkozó és beszélgetés egy meglepetésvendéggel.

rap: A következő terved?

CSS: Megszőve, de stratégiám még nincs.

Figyelmébe ajánljuk