Websorozat

Régi klisék

A Gimi a TV2-n

  • Baski Sándor
  • 2012. február 7.

Film

A magyar közönségfilm önjelölt apostolaiban időről időre feltámad a vágy, hogy tinédzserekről szóló mozgóképeket gyártsanak a bakfis korosztály számára. Kétségkívül van valami groteszk bája annak, amikor Sas Tamás (Apám beájulna) vagy N. Forgács Gábor (Álom.net) megpróbálja elképzelni, mit is tart egy mai kamasz menőnek. Ezeknek a produkcióknak ugyanis nem csak az a céljuk, hogy a főszereplő- és a témaválasztással megszólítsák a célközönséget: egyszersmind trendik is akarnak lenni.

A TV2 tavaly ősszel indult websorozata, a Gimi sem elégszik meg kevesebbel – a főszponzor például nem szimplán támogatja, hanem egyenesen „lájkolja” a szériát. A címbéli intézmény is csak annyira hasonlít valódi iskolára, amennyire a Csillagvirág Klinika egy átlagos megyei kórházra (a forgatás helyszíne egyébiránt az Alternatív Közgazdasági Gimnázium), az okostelefonokra és táblagépekre rágyógyult diákok pedig természetesen kellően esztétikus külsejűek, és akkor a pornósztárnak maszkírozott igazgatónőről még nem is ejtettünk szót. A képi világ és a háttérzene ugyancsak „dinamikus és fiatalos”, emellett minden epizódra jut egy szokatlan narratív megoldás; hol videonaplót látunk, hol valóságshow-imitációt, és még egy rezonőr is akad, aki lépten-nyomon kiszól a nézőhöz.


A Gimi tehát könnyen fogyasztható, a célközönség (vélelmezett) igényei szerint becsomagolt produkció. Kár, hogy még 42 rész után sem derült ki, pontosan miről is szól. A cselekmény középpontjában elvileg a művészetis és a sporttagozatos osztály eposzi méretű rivalizálása állna, ha az írók egy pillanatig is komolyan vennék ezt a koncepciót. De nem teszik, helyette újabb és újabb mellékszálakat iktatnak be, új karakterekkel és a régi tinifilmes klisékkel megspékelve. A Gimit nézve egyedülálló kísérletnek lehetünk tanúi: talán ez az egyetlen sorozat, amelyben – a műfaj történelmében először – minden egyes epizód filler (vagyis „töltelék”).

A maga módján ez is bravúr.

http://gimisorozat.tv2.hu/

Figyelmébe ajánljuk

Vörösben

Bohumil Hrabal novelláit Balassa Eszter, a társulattal sokat dolgozó dramaturg az Európa Kiadónál nemrégiben újra megjelent Véres történetek és legendák című gyűjteményes kötet alapján dolgozta át. Vörös a zokni, a nyakkendő, de még a hajszalag is – véres drámára jöttünk –, mégsem sorolható a horror műfajába Soós Attila rendezése. Fekete humorban gazdag sztorik elevenednek meg, groteszk stílusban feltárva a kisemberek mindennapos küzdelmeit.

Magánügyek, közügyek

A félhomályos színpadon egy női alak ül az íróasztalnál, mögötte vörös fényben füst gomolyog. Létezik egy színházi mondás: ahol egy előadásban füstgép vagy stroboszkóp jelenik meg, ott véget ér a minőség. Ám ez az előadás egy holokauszthoz kapcsolódó történetet mond el, a felszálló füstnek így óhatatlanul pluszjelentése is van.

Szintén zenész

  • - turcsányi -

Nyilván nincs új a nap alatt, mindenesetre a síkhülye gyerekrabló történetét láttuk már kétszer, s éppenséggel olvashattuk is volna, ha Evan Hunter (a számos álnéven alkotó Salvatore Albert Lombinót Ed McBainként ismerjük jobban) 1959-ben publikált regénye megjelenik magyarul, de nem jelent meg, noha a szerző távolról sem alulreprezentált alakja a magyar könyvkiadásnak, beleértve a komcsit is).

Patchwork művészportrékból

A Fuga leghátsó, ámde igen nagy méretű termében látható a művész 2012 óta futó sorozatának (Ember Embernek Embere) majdnem teljes összegzése. A magángyűjtőktől is visszakölcsönzött alkotásokkal együtt a kiállításon 34 mű szerepel – sajátos, „bogis” művészportrék a nemzetközi művészszcéna volt és jelenlegi nagyjairól. S bár G. Horváth mindenekelőtt festő, a művészi Pantheonjában szerepet kapnak szobrászok, fotósok, konceptuális alkotók és performerek is.

Delejező monstrum

Egy magyar regény, amelyben alig van valami magyar. Bartók Imre legújabb – nem is könnyű összeszámolni, hányadik – könyvének főszereplője a harmincas évei elején járó francia Damien Lazard, aki két év alatt szinte a semmiből robban be a nemzetközi profi sakkvilág szűk elitjébe, üstökösszerű felemelkedése már a világbajnok kihívóját sejteti.

Hatvanpuszta két hintája

Hatvanpuszta két hintáját nem Hatvanpusztán, hanem Budajenőn lengeti a szél egy takaros portán, vagyis egy takaros porta előtt, ez még nem eldöntött száz százalékig.

Két akol

Magyar Péter azt mondta a 444 élő műsorában, hogy egy válságban lévő országban a választási törvény módosítása nem fér bele az 50 legfontosabb kérdésbe. Amennyiben jövőre ők győznek, az éppen annak a bizonyítéka lesz, hogy még ebben az egyfordulós rendszerben, ilyen „gusztustalan állami propaganda” mellett is lehetséges felülmúlni az uralkodó pártot.

„Saját félelmeink rossz utakra visznek”

Kevés helye van kritikának Izraellel szemben a zsidó közösségben. De vajon mi történik a porba rombolt Gázában, és miben különbözik az arab kultúra az európaitól? A Hunyadi téri Ábrahám sátra zsinagóga vezetője egyenesen beszél ezekről a kérdésekről.

Szenes Zoltán volt vezérkari főnök: A NATO-nak át kell vennie a drónvédelemmel kapcsolatos ukrán tapasztalatokat

A NATO alapvetően jól reagált az orosz csali drónok lengyelországi berepülésére, de az eset rávilágít arra, hogy a szövetség még nem készült fel a dróntámadásokra. A NATO-t politikai széttagoltsága is hátrányba hozza az orosz hibrid hadviselés elleni védekezésben – erről is beszélt nekünk a védelmi szövetség déli parancsnokság volt logisztikai főnöke.

„Előbb lövetem le magam, mint hogy letérdeljek”

Az elmúlt fél évben háromszor is országos hír lett Szolnok ellenzéki – MSZP-s – polgármesterének fellépéséből, egy tömegverekedés után például Pintér Sándor belügyminisztertől kért rendőröket a közbiztonság javításáért. Fideszes elődje örökségéről, Szolnok helyzetéről és a nagypolitikáról kérdeztük a 43 éves városvezetőt.