Északi állatok

Marius Holst: Ördögsziget

  • Iványi Zsófia
  • 2012. február 8.

Film

Furcsa országimázsközpontok működhetnek Skandináviában; minden létező irodalmi és filmes eszközt megragadnak, hogy önmagukat ellenszenves, szadista, perverzióra és agresszióra egyaránt hajlamos népségnek mutassák be - e (nyilván a külföldi munkavállalók elrettentését célzó) vonulatot erősíti az igaz történeten (na persze!) alapuló Ördögsziget is, ahol szerencsétlen 11-18 éves fiúkba próbálják beleverni a jó modort, pontosabban a testi-lelki terror néma és alázatos tűrését.



Bastøy sziget / ott mindig hideg van / csak fúj a szél / a fjordok felől unottan − dalolhatná Kern András a szörnyű norvég tél és a még szörnyűbb javítóintézeti lét kapcsolatáról. Helyette ott van Stellan Skarsgård, kinél szúrósabb tekintetet senki sem tud produkálni az Oslo- Los Angeles-tengelyen, mint - mondanunk sem kell - kegyetlen igazgató. Ám ténykedése ki is merül a hűvös jelenlétben, amit olyan, a szája sarkából odavetett mondatokkal dob fel, mint "itt majd megtanulja, mi az a rend", vagy "addig maradsz, amíg nem válsz alázatos keresztény fiúvá" és hasonlók. Pedig jobban tenné, ha odafigyelne a rábízott fiatalokra, mielőtt azok fellázadnak az embertelen körülmények ellen, hogy átvegyék a sziget irányítását. Persze nem skandináv (jelen esetben norvég) filmmel állnánk szemben, ha a dolgok nem a lehető legsötétebb vég felé haladnának, ami a szereplők nem elhanyagolható részének egyenlő az erőszakos vagy a fagyhalállal, s nekünk meg azon - mérsékelten hiteles - tétel újabb megerősítésével, hogy ők ott, északon, igazi állatok.

 

A Cirko Film - Másképp Alapítvány bemutatója


Figyelmébe ajánljuk

Jön a bolond!

  • - turcsányi -

William McKinley-vel jól elbánt Hollywood. Az Egyesült Államok 25. elnöke mind ez idáig az egyetlen, aki merénylet áldozataként négy elhunyt potus közül nem kapott játékfilmet, de még csak egy részletet, epizódot sem.

Út a féktelenbe

Már a Lumière testvérek egyik első filmfelvételén, 1895-ben is egy érkező vonat látványa rémisztette halálra a párizsi közönséget.

Cica az istállóban

„Attól, hogy egy kóbor macska a Spanyol Lovasiskola istállójában szüli meg a kiscicáit, még nem lesznek lipicaiak” – imigyen szólt egy névtelen kommentelő a film rendezőjének honosítási ügyét olvasva.

A hegyek hangja

„Ez a zene nem arra való, hogy hallgassuk, hanem arra, hogy táncoljunk rá” – magyarázza a film – eredeti címén, a Sirāt – egyik szereplője a sivatagi rave-partyban eltűnt lánya után kutató Luisnak (Sergi López) a film magját alkotó technozene értelmét. Az apa fiával, Estebannal (Bruno Núñez Arjona) és kutyájukkal, Pipával érkezik a marokkói sivatag közepén rendezett illegális rave-fesztiválra, hogy elszántan, de teljesen felkészületlenül előkerítse Mart.

A jóság hímpora

Krasznahorkai László első poszt-Nobel-regénye játékos, bonyolult, színpompás mű. Főszereplője egy múzeumi lepketudós, entomológus (azaz a rovartan szakértője), akit váratlanul egy bonyolult elméleti problémával keres meg a munkájában elakadt író, bizonyos Krasznahorkai László, aki kísértetiesen emlékeztet a nyilvános fellépésekből és megnyilatkozásokból ismert Krasznahorkai Lászlóra.

Főszerepben az Első sírásó

A november 6-án zárult igazgatói pályázaton Lipics Zsoltot hirdették ki győztesnek Darabont Mikold ellenében, azonban nagyon sok ellentmondás és fordulat jellemezte az elmúlt időszakot. A régi-új igazgató mellett csupán a NER-es lapokban folytatott sikerpropagandája szólt, pályázata egy realista, szakmaiságra építő programmal ütközött meg.

Őrült rendszer, de van benne pénz

  • Szekeres István

Amikor a tavalyi párizsi olimpián a tekvandós Márton Viviana megszerezte a hatodik – igaz, spanyol import – aranyérmünket, Orbán Viktor (noha eredetileg nyolcat várt) SMS-t küldött Schmidt Ádám sportállamtitkárnak: „Maradhat.” A kincstári humor mögül is elővillant a tény, hogy a sportélet is a miniszterelnök kezében van.