Film

Szilveszter éjjel

  • Kovács E. Málna
  • 2011. december 30.

Film


Sokcsillagos mozi (sztárokkal van tele) és kitüntetett apropó (megint egy ünnep a naptárban), nem holmi szubkultúrának, de az egész világnak szól: ismert, púderezett arcokat vonultat föl, s falatnyi sztorikat tálal fel pár perces jelenetekben. Nem a figura számít, csak az, hogy "húzónév" játssza; hátha Bon Jovival tényleg mindent el lehet adni.

Az Igazából szerelem karácsonyi mesketéje vagy a Valentin-nap bevételei láttán a Szilveszter éjjel eljövetele simán borítékolható volt: szeretünk egy nagyot decemberben, aztán szeretünk egy kicsit februárban is, de nincs még egy ennyire eseménydús, szélsőséges és főleg biztos dramaturgiai fogódzókkal teli árucikk a tömegkultúra alkatrészboltjában, mint a szilveszter. A szokott hollywoodi brancs most szakácsnak, nővérnek, futárnak, kismamának, kékharisnyának (kék harisnyába), otromba cipőbe öltözik, mi meg bohócsipkában várjuk velük az éjféli harangot: kórteremben, liftaknában vagy a sminktükör előtt. Számot vetünk, bakancslistát írunk, énekelünk egy kicsit, vagy épp elbúcsúzunk örökre. Garry Marshall, a rendező közben - akárcsak a Valentin-napban - hatásvadászatra indul, és nem kalkulál meglepetésekkel.

Ha a romkom lehetőségei felől nézzük a dolgát: futja neki néhány szívszorító megoldásra is, de nem a könnyes-bús ötletek teszik nézhetővé moziját, hanem az olykor ügyesen eltalált időzítések. Sok a közhely, és tutista a sztárparádé, megint itt van A. Kutcher, N. Efron és J. Biel, ugyanakkor H. Swank, R. De Niro és M. Pfeiffer is; nincs az a néző, aki legalább az egyiküket ne szeretné.

Forgalmazza az InterCom


Figyelmébe ajánljuk

A kutya mellett

A filmművészetben a Baran című, egyszerre realista és költői remekmű (Madzsid Madzsidi) jóvoltából csodálkozhatott rá a világ először az iráni afgán menekültek sorsára.

Iszony

Kegyetlen, utálatos film Veronika Franz és Severin Fiala legújabb munkája (ők a felelősek a 2014-es, hasonlóan bársonyos Jó éjt, anyu! című horrorért).

Elvis gyémánt félkrajcárja

  • - turcsányi -

Van a Hülye Járások Minisztériumának egy vígjátéki alosztálya, ott írták elő, hogy ha valaki el akarja kerülni a helyzetkomikumok – művészileg nyilván szerfelett alantas – eszköztárának használatát, hősét úgy kell járatnia (lehetőleg a medence partján), hogy a mozgása végig magán hordozza a szerepét.

Saját magány

A Comédie-Française évszázadok óta egyre bővülő, immár többezresre duzzadt repertoárjából most a klasszicista szerző modern köntösbe bújt, Guy Cassiers rendezésében újragondolt változatát hozták el Budapestre – pár hónappal a premier után.

Az én bilincsei

A Losoncról származó Koós Gábor (1986) a Képzőművészeti Egyetem grafikaszakán végzett, és még tanulmányai idején monumentális, több mint két méter magas munkáival lett ismert.

Kihaltunk volna

Ez az átfogó nőtörténeti mű nem Hatsepszut, az egyiptomi fáraónő, vagy Endehuanna, a sumér költőnő, és még csak nem is a vadászó férfi, gyűjtögető nő meséjével kezdődik, hanem egy mára kihalt, hüvelykujjnyi, rovarevő, tojásrakó, pocokszerű lénytől indulunk el, amely még a dinoszauruszok lába mellett osonva vadászott.

Alexandra, maradj velünk!

"Alexandra velünk marad. S velünk marad ez a gondolkodásmód, ez a tempó is. A mindenkin átgázoló gátlástalanság. Csak arra nincs garancia, hogy tényleg ilyen vicces lesz-e minden hasonló akciójuk, mint ez volt. Röhögés nélkül viszont nehéz lesz kihúzni akár csak egy évet is."