Dokumentumfilm

Tárgyalt az ördöggel

Gaylen Ross: Kasztner meggyilkolása

  • Iványi Zsófia
  • 2012. április 14.

Film

Annak ellenére, hogy Kasztner Rezső a második világháború idején több ezer magyar zsidót mentett meg a biztos haláltól (egyes szakértői vélemények szerint a holokauszt alatt ő segített a legtöbb emberen), itthon szinte teljesen ismeretlen a neve. Kivételesen nem (csak) a sajátos magyar múltkezelés a ludas abban, hogy egy történelmi tény nincs a helyén kezelve: az ötvenes években egy izraeli szélsőséges által meggyilkolt Kasztner a második világháború egyik legellentmondásosabb figurája, akiről a mai napig nem dőlt el, hogy hős volt vagy áruló (esetleg mindkettő). Tény, hogy 1685 ember annak köszönhetően hagyhatta el a német megszállás alatt álló országot és köthetett ki Svájcban, hogy Kasztner tárgyalt a nácikkal (köztük Adolf Eichmann-nal), pontosabban életeket vásárolt tőlük hazai és külföldi zsidó szervezetek pénzéből. Emellett nagyjából húszezer zsidó ügyében elintézte, hogy ne Auschwitzba, hanem valamivel jobb túlélési esélyeket biztosító munkatáborokba vigyék őket a németek.

Izraelben sokáig nem értették a holokausztot: a frissen alakult állam büszke polgárai annyit láttak az egészből, hogy emberek milliói bárminemű ellenállás nélkül hagyták magukat lemészárolni. Szemükben a varsói gettó lázadói voltak az igazi hősök, nem azok, akik tárgyalások és paktumok útján életeket mentettek. Nem túl meglepő, hogy az izraeliek számára gyanússá vált a háború után az országba költöző Kasztner, ez a nácikkal kvaterkázó figura, aki az ügyét tárgyaló bíró szerint (merthogy be is perelték az ötvenes években) „eladta a lelkét az ördögnek”. Bár a bírósági eljárásnak a nyilvános megszégyenítésen és a közutálaton kívül nem lett következménye, az, hogy Kasztnert nem sokkal később hidegvérrel meggyilkolták, hogy a gyilkosát pár év után szabadon engedték, és az, hogy a mai napig árulóként, „a zsidó Quislingként” él az izraeli köztudatban azt jelzi, hogy nem csak Magyarországon szokás furcsán kezelni történelmi tényeket.

Gaylen Ross dokumentumfilmje hihetetlen pontossággal és érzékenységgel nyúl az igen kényes és összetett témához. Szakértők és túlélők mellett megszólaltatja Kasztner lányát, sőt gyilkosát is – majd utóbbiakat összehozza, hogy életükben először az ő kamerája előtt találkozzanak. Nem a nagy történelmi összefüggésekre, hanem az apró emberi rezdülésekre helyezi a hangsúlyt: a Kasztner-vonat egykori utasainak szégyenérzetére, a Kasztner család évtizedes sérelmeire, a gyilkos nem túl meggyőző bűnbánatára. A Kasztner meggyilkolása jóval többről szól Kasztner meggyilkolásánál: egy a múlt század szörnyűségét és igazságtalanságát tökéletesen példázó élettörténet rajzolódik ki belőle, aminek még évtizedekkel főszereplője halála után sincs megnyugtató lezárása.

A filmet április 16-án, hétfőn 21.25-kor vetíti a Duna Televízió

Figyelmébe ajánljuk

Magyar Péter-Orbán Viktor: 2:0

Állítólag kétszer annyian voltak az Andrássy úti Nemzeti Meneten, mint a Kossuth térre érkező Békemeneten, ám legalább ennyire fontos, hogy mit mondtak a vezérszónokok. Magyar Péter miszlikbe vágta Orbán Viktort egyebek mellett azzal, hogy saját szavait hozta fel ellene. Aztán megjött a Ryanair.

A béketárgyalás, ami meg sem történt

De megtörténhet még? Egyelőre elmarad a budapesti csúcs, és ez elsősorban azt mutatja, hogy Putyin és Trump nagyon nincsenek egy lapon. Az orosz diktátor hajthatatlan, az amerikai elnök viszont nem érti őt – és így újra és újra belesétál a csapdáiba.

Fél disznó

A film plakátján motoron ül egy felnőtt férfi és egy fiú. Mindketten hátranéznek. A fiú azt kutatja döbbenten, daccal, hogy mit hagytak maguk mögött, a férfi önelégülten mosolyog: „Na látod, te kis szaros lázadó, hova viszlek én?

Ketten a gombolyagok közt

Az Álmok az íróból lett filmrendező Dag Johan Haugerud trilógiájának utolsó darabja. Habár inkább az elsőnek érződik, hiszen itt az intimitás és a bimbózó szexualitás első lépé­seit viszi színre.

Dinnyék közt a gyökér

Ha van olyan, hogy kortárs operett, akkor A Répakirály mindenképpen az. Kovalik Balázs rendezése úgy nagyon mai, hogy közben komolyan veszi a klasszikus operett szabályait. Továbbírja és megőrzi, kedvesen ironizál vele, de nem neveti ki.

Az esendő ember felmutatása 5.6-os rekesszel, 28-as optikával

  • Simonyi Balázs
Az október közepén elhunyt Benkő Imre az autonóm fotóriport műfajában alkotott, a hétköznapiból metszett ki mintákat, és avatta az átlagost elemeltté. Méltóságot, figyelmet adott alanyainak, képeiről nyugalom, elfogadás és az ezredforduló évtizedeinek tömény lenyomata világlik.