Dokumentumfilm

Tárgyalt az ördöggel

Gaylen Ross: Kasztner meggyilkolása

  • Iványi Zsófia
  • 2012. április 14.

Film

Annak ellenére, hogy Kasztner Rezső a második világháború idején több ezer magyar zsidót mentett meg a biztos haláltól (egyes szakértői vélemények szerint a holokauszt alatt ő segített a legtöbb emberen), itthon szinte teljesen ismeretlen a neve. Kivételesen nem (csak) a sajátos magyar múltkezelés a ludas abban, hogy egy történelmi tény nincs a helyén kezelve: az ötvenes években egy izraeli szélsőséges által meggyilkolt Kasztner a második világháború egyik legellentmondásosabb figurája, akiről a mai napig nem dőlt el, hogy hős volt vagy áruló (esetleg mindkettő). Tény, hogy 1685 ember annak köszönhetően hagyhatta el a német megszállás alatt álló országot és köthetett ki Svájcban, hogy Kasztner tárgyalt a nácikkal (köztük Adolf Eichmann-nal), pontosabban életeket vásárolt tőlük hazai és külföldi zsidó szervezetek pénzéből. Emellett nagyjából húszezer zsidó ügyében elintézte, hogy ne Auschwitzba, hanem valamivel jobb túlélési esélyeket biztosító munkatáborokba vigyék őket a németek.

Izraelben sokáig nem értették a holokausztot: a frissen alakult állam büszke polgárai annyit láttak az egészből, hogy emberek milliói bárminemű ellenállás nélkül hagyták magukat lemészárolni. Szemükben a varsói gettó lázadói voltak az igazi hősök, nem azok, akik tárgyalások és paktumok útján életeket mentettek. Nem túl meglepő, hogy az izraeliek számára gyanússá vált a háború után az országba költöző Kasztner, ez a nácikkal kvaterkázó figura, aki az ügyét tárgyaló bíró szerint (merthogy be is perelték az ötvenes években) „eladta a lelkét az ördögnek”. Bár a bírósági eljárásnak a nyilvános megszégyenítésen és a közutálaton kívül nem lett következménye, az, hogy Kasztnert nem sokkal később hidegvérrel meggyilkolták, hogy a gyilkosát pár év után szabadon engedték, és az, hogy a mai napig árulóként, „a zsidó Quislingként” él az izraeli köztudatban azt jelzi, hogy nem csak Magyarországon szokás furcsán kezelni történelmi tényeket.

Gaylen Ross dokumentumfilmje hihetetlen pontossággal és érzékenységgel nyúl az igen kényes és összetett témához. Szakértők és túlélők mellett megszólaltatja Kasztner lányát, sőt gyilkosát is – majd utóbbiakat összehozza, hogy életükben először az ő kamerája előtt találkozzanak. Nem a nagy történelmi összefüggésekre, hanem az apró emberi rezdülésekre helyezi a hangsúlyt: a Kasztner-vonat egykori utasainak szégyenérzetére, a Kasztner család évtizedes sérelmeire, a gyilkos nem túl meggyőző bűnbánatára. A Kasztner meggyilkolása jóval többről szól Kasztner meggyilkolásánál: egy a múlt század szörnyűségét és igazságtalanságát tökéletesen példázó élettörténet rajzolódik ki belőle, aminek még évtizedekkel főszereplője halála után sincs megnyugtató lezárása.

A filmet április 16-án, hétfőn 21.25-kor vetíti a Duna Televízió

Figyelmébe ajánljuk

Szemrevaló: Páva – Valódi vagyok?

  • SzSz

A társadalmi szerepek és identitások a pszichológia egyik legjobban kutatott területe. Mead szerint nincs is objektív valóság, azt az egyének maguk konstruálják; Goffman úgy véli, az egész világ egy színpad, ahol mind különböző szerepeket játsszunk; míg Stryker elmélete azt magyarázza, hogy minden ember ezernyi identitással rendelkezik, s azok hierarchiába rendeződnek.

Szemrevaló: A fény

  • - bzs -

Tom Tykwer csaknem háromórás eposza mintha egy másik korból időutazott volna napjainkba (Tykwer maga is a Babylon Berlint, a múlt század húszas éveit hagyta hátra).

Szemrevaló: Gépek tánca

Markológépekkel táncolni, az ám a valami! Amikor a kotrókanál kecsesen emelkedik a magasba, akkor olyan, mint egy daru – mármint a madár (lehet, hogy magyarul nem véletlenül hívják így az emelőszerkezetet?) –, „nyakát” nyújtogatja, „fejét” forgatja.

Le nem zárt akták

A művészi identitás és a láthatóság kérdéseit helyezi középpontba Pataki Luca első önálló kiállítása. Keszegh Ágnes kurátor koncepciója szerint a tárlat krimiként épül fel: a látogatónak fragmentumokból, nyomokból kell rekonstruálnia a történetet. Az anyag kísérlet a művészszerep radikális újragondolására, és az igazi kérdése az, hogy az alkotói késztetés ledarálható-e.

Ingyen Carlsberg

  • - turcsányi -

Valamikor a múlt század kilencvenes éveinek elején Bille August nemzetközi hírű svéd filmrendező rájött, hogy mégsem lenne jó, ha ő lenne a filmművészet második Ingmar Bergmanja, még akkor sem, ha az ügyért addig számos követ megmozgatott (Hódító Pelle Max von Sydow-val, 1987; Legjobb szándékok, egyenesen Bergman forgatókönyvéből, 1992).

Utánunk a robotok?

A Székesfehérváron tavasszal bemutatott színpadi átiratot Szikora János, a Vörösmarty Színház tizenhárom év után elköszönő igazgatója rendezte. A színház vezetésére kiírt, majd megismételt pályázat után ősztől már Dolhai Attila irányításával működő teátrum irányvonala minden bizonnyal változni fog, a társulat egy része is kicserélődött, így A Nibelung-lakópark egy korszak összegzésének, Szikora János búcsúelőadásának is tekinthető.

Túlélni a békét

Az előadás ismét azt bizonyította, hogy egy ideje a Miskolci Nemzeti Színházé a magyar nyelvű színjátszás egyik legerősebb társulata. Pedig a darab – annak ellenére, hogy színházi felkérésre született – egyáltalán nem kínálja magát könnyen a színrevitelre.

A belülről bomlasztók

Fideszes alkalmazottak sopánkodnak, hogy ejnye, ejnye, nem vigyáz a Tisza Párt a szimpatizánsai adataira! A mostani adatszivárgási botrányt alaposan felhabosítva tálalja a kormánypárti közeg, a Tisza cáfol, hogy valóban kerültek ki valós adatok, de azokat más módon is beszerezhették fideszes körök.

„Idő és hely hoz létre igazi közösséget”

A Freeszfe elnökeként teljesen az egyesület körüli teendők kötötték le a figyelmét, mostantól pedig a FREEDOM, az új otthonuk szellemiségének kialakítása a cél. Arról kérdeztük, mit terveznek az épülettel, mit jelent a szabadság, és egyáltalán, milyen iskola lesz itt.

A Bolsonaro-végjáték

Szeptember 11-én a brazil szövetségi legfelsőbb bíróság, a Supremo Tribunal Federal (STF) bűnösnek mondta ki a demokratikus rend elleni szövetkezésben és 27 év és 3 hónap szabadságvesztésre ítélte Jair Messias Bolsonarót, Brazília volt elnökét, aki 2019 és 2022 között töltötte be ezt a posztot.