Dokumentumfilm

Tárgyalt az ördöggel

Gaylen Ross: Kasztner meggyilkolása

  • Iványi Zsófia
  • 2012. április 14.

Film

Annak ellenére, hogy Kasztner Rezső a második világháború idején több ezer magyar zsidót mentett meg a biztos haláltól (egyes szakértői vélemények szerint a holokauszt alatt ő segített a legtöbb emberen), itthon szinte teljesen ismeretlen a neve. Kivételesen nem (csak) a sajátos magyar múltkezelés a ludas abban, hogy egy történelmi tény nincs a helyén kezelve: az ötvenes években egy izraeli szélsőséges által meggyilkolt Kasztner a második világháború egyik legellentmondásosabb figurája, akiről a mai napig nem dőlt el, hogy hős volt vagy áruló (esetleg mindkettő). Tény, hogy 1685 ember annak köszönhetően hagyhatta el a német megszállás alatt álló országot és köthetett ki Svájcban, hogy Kasztner tárgyalt a nácikkal (köztük Adolf Eichmann-nal), pontosabban életeket vásárolt tőlük hazai és külföldi zsidó szervezetek pénzéből. Emellett nagyjából húszezer zsidó ügyében elintézte, hogy ne Auschwitzba, hanem valamivel jobb túlélési esélyeket biztosító munkatáborokba vigyék őket a németek.

Izraelben sokáig nem értették a holokausztot: a frissen alakult állam büszke polgárai annyit láttak az egészből, hogy emberek milliói bárminemű ellenállás nélkül hagyták magukat lemészárolni. Szemükben a varsói gettó lázadói voltak az igazi hősök, nem azok, akik tárgyalások és paktumok útján életeket mentettek. Nem túl meglepő, hogy az izraeliek számára gyanússá vált a háború után az országba költöző Kasztner, ez a nácikkal kvaterkázó figura, aki az ügyét tárgyaló bíró szerint (merthogy be is perelték az ötvenes években) „eladta a lelkét az ördögnek”. Bár a bírósági eljárásnak a nyilvános megszégyenítésen és a közutálaton kívül nem lett következménye, az, hogy Kasztnert nem sokkal később hidegvérrel meggyilkolták, hogy a gyilkosát pár év után szabadon engedték, és az, hogy a mai napig árulóként, „a zsidó Quislingként” él az izraeli köztudatban azt jelzi, hogy nem csak Magyarországon szokás furcsán kezelni történelmi tényeket.

Gaylen Ross dokumentumfilmje hihetetlen pontossággal és érzékenységgel nyúl az igen kényes és összetett témához. Szakértők és túlélők mellett megszólaltatja Kasztner lányát, sőt gyilkosát is – majd utóbbiakat összehozza, hogy életükben először az ő kamerája előtt találkozzanak. Nem a nagy történelmi összefüggésekre, hanem az apró emberi rezdülésekre helyezi a hangsúlyt: a Kasztner-vonat egykori utasainak szégyenérzetére, a Kasztner család évtizedes sérelmeire, a gyilkos nem túl meggyőző bűnbánatára. A Kasztner meggyilkolása jóval többről szól Kasztner meggyilkolásánál: egy a múlt század szörnyűségét és igazságtalanságát tökéletesen példázó élettörténet rajzolódik ki belőle, aminek még évtizedekkel főszereplője halála után sincs megnyugtató lezárása.

A filmet április 16-án, hétfőn 21.25-kor vetíti a Duna Televízió

Figyelmébe ajánljuk

Vörösben

Bohumil Hrabal novelláit Balassa Eszter, a társulattal sokat dolgozó dramaturg az Európa Kiadónál nemrégiben újra megjelent Véres történetek és legendák című gyűjteményes kötet alapján dolgozta át. Vörös a zokni, a nyakkendő, de még a hajszalag is – véres drámára jöttünk –, mégsem sorolható a horror műfajába Soós Attila rendezése. Fekete humorban gazdag sztorik elevenednek meg, groteszk stílusban feltárva a kisemberek mindennapos küzdelmeit.

Magánügyek, közügyek

A félhomályos színpadon egy női alak ül az íróasztalnál, mögötte vörös fényben füst gomolyog. Létezik egy színházi mondás: ahol egy előadásban füstgép vagy stroboszkóp jelenik meg, ott véget ér a minőség. Ám ez az előadás egy holokauszthoz kapcsolódó történetet mond el, a felszálló füstnek így óhatatlanul pluszjelentése is van. Teátrálisnak teátrális, végül is színházban vagyunk.

Szintén zenész

  • - turcsányi -

Nyilván nincs új a nap alatt, mindenesetre a síkhülye gyerekrabló történetét láttuk már kétszer, s éppenséggel olvashattuk is volna, ha Evan Hunter (a számos álnéven alkotó Salvatore Albert Lombinót Ed McBainként ismerjük jobban) 1959-ben publikált regénye megjelenik magyarul, de nem jelent meg, noha a szerző távolról sem alulreprezentált alakja a magyar könyvkiadásnak, beleértve a komcsit is).

Patchwork művészportrékból

A Fuga leghátsó, ámde igen nagy méretű termében látható a művész 2012 óta futó sorozatának (Ember Embernek Embere) majdnem teljes összegzése. A magángyűjtőktől is visszakölcsönzött alkotásokkal együtt a kiállításon 34 mű szerepel – sajátos, „bogis” művészportrék a nemzetközi művészszcéna volt és jelenlegi nagyjairól. S bár G. Horváth mindenekelőtt festő, a művészi Pantheonjában szerepet kapnak szobrászok, fotósok, konceptuális alkotók és performerek is.

Delejező monstrum

Egy magyar regény, amelyben alig van valami magyar. Bartók Imre legújabb – nem is könnyű összeszámolni, hányadik – könyvének főszereplője a harmincas évei elején járó francia Damien Lazard, aki két év alatt szinte a semmiből robban be a nemzetközi profi sakkvilág szűk elitjébe, üstökösszerű felemelkedése már a világbajnok kihívóját sejteti.

Hatvanpuszta két hintája

Hatvanpuszta két hintáját nem Hatvanpusztán, hanem Budajenőn lengeti a szél egy takaros portán, vagyis egy takaros porta előtt, ez még nem eldöntött száz százalékig.

Két akol

Magyar Péter azt mondta a 444 élő műsorában, hogy egy válságban lévő országban a választási törvény módosítása nem fér bele az 50 legfontosabb kérdésbe. Amennyiben jövőre ők győznek, az éppen annak a bizonyítéka lesz, hogy még ebben az egyfordulós rendszerben, ilyen „gusztustalan állami propaganda” mellett is lehetséges felülmúlni az uralkodó pártot.

„Saját félelmeink rossz utakra visznek”

Kevés helye van kritikának Izraellel szemben a zsidó közösségben. De vajon mi történik a porba rombolt Gázában, és miben különbözik az arab kultúra az európaitól? A Hunyadi téri Ábrahám sátra zsinagóga vezetője egyenesen beszél ezekről a kérdésekről.

Szenes Zoltán volt vezérkari főnök: A NATO-nak át kell vennie a drónvédelemmel kapcsolatos ukrán tapasztalatokat

A NATO alapvetően jól reagált az orosz csali drónok lengyelországi berepülésére, de az eset rávilágít arra, hogy a szövetség még nem készült fel a dróntámadásokra. A NATO-t politikai széttagoltsága is hátrányba hozza az orosz hibrid hadviselés elleni védekezésben – erről is beszélt nekünk a védelmi szövetség déli parancsnokság volt logisztikai főnöke.

„Előbb lövetem le magam, mint hogy letérdeljek”

Az elmúlt fél évben háromszor is országos hír lett Szolnok ellenzéki – MSZP-s – polgármesterének fellépéséből, egy tömegverekedés után például Pintér Sándor belügyminisztertől kért rendőröket a közbiztonság javításáért. Fideszes elődje örökségéről, Szolnok helyzetéről és a nagypolitikáról kérdeztük a 43 éves városvezetőt.