Pedofilok, haza!

Polisse

  • - kg -
  • 2012. április 13.

Film

Amilyen izmos a francia filmgyártás, a New York-i rendőrőrsök után közvetlenül a párizsi rendőrőrsök földrajzát ismerjük a legbehatóbban. Olyan ismerős a járás, hogy akár csukott szemmel is eltalálnánk az intézményi kávéautomatáig, s bár Maïwenn filmje különösebb figyelmet nem szentel a gépezetnek, azért jó tudni, hogy szükség esetén merre találni.

Különösebb figyelmet a rendezőnő a rend őreinek szentel, soraikon belül is külön kis családot képeznek a gyermekvédelmi részleg emberei. Ami szörnyűséget gyerekkel csak el lehet követni, arról mind szót is ejtenek a gyermekvédelmisek, s ha van a filmnek egy kevés kis újdonsága, akkor az az, hogy egy gyermekvédelmisnek a pedofil olyan szó, mint banki ügyintézőnek a kamat: a napi szókészlet része, kiejtését sem drámai csend, sem nagyzenekari felvezetés nem előzi meg. Maguk az elkövetők is a rutin részei, csak kevés olyan előállított van, akinek láttán ökölbe szorulnak a rendőri kezek. S hogy mit csinálnak ezek a munkás férfi- és női kezek a munkaidő leteltével, azt is megmutatja a film: van, aki boldogan él, s van, aki kevésbé, de mint arra percenkénti utalás történik, a gyermekvédelem és a kiegyensúlyozott polgári élet nem jár kéz a kézben.


Noha egymásnak adják a kilincset a válogatott gyerekszomorítók, a Polisse tulajdonképpen egy meghitt családi mozi, a maga kissé brutális módján hangulatos dolgozat a gyermekvédelmisek kicsiny és összetartó családjáról. Az erős közeg kétségtelenül jól jön a történetvezetésben nem túl erőskezű, viszont jó tempót diktáló rendezőnek, de mint azt például néhány éve Az osztály is bizonyította, nem kell a gyermekvédelemig futni, ha az ember drámai közeget akar. Bizonyos tehetség felett megteszi egy hétköznapi középiskolai osztályterem is.

Forgalmazza a Mozinet

Figyelmébe ajánljuk

Hol az ember?

A megfilmesíthetetlen könyvek megfilmesítésének korát éljük – ezek pedig nagyrészt sci-fik. Herbert Ross Dűnéjének sokszor nekifutottak, mire Denis Villeneuve szerzői húrokat pengető két blockbustere végre a tömegek igényeit is képes volt kielégíteni; Isaac Asimov Alapítványából az Apple készített immár második évadát taposó, csillogó űroperát – a Netflix pedig az elmúlt évek egyik legnagyobb sikerű, kultikus hard sci-fijébe, Liu Ce-hszin kínai író Hugo-díjas A háromtest-triló­giá­jába vágott bele.

Nem viccelnek

  • - minek -

Poptörténeti szempontból is kerek jubileumokkal teli lesz ez az év is – novemberben lesz negyven éve, hogy megjelent a The Jesus and Mary Chain első kislemeze, a melódiát irgalmatlan sípolásba és nyavalyatörős ritmusba rejtő Upside Down.

Elszáll a madárnő

„Én nem tudok, és nem is szeretek a képeimről beszélni. Amit el tudok mondani, azt csak színnel tudom elmondani. Képeimbe belefestettem az életem tragédiáit és örömeit. Ez volt az életem” – halljuk a művész vallomását a kiállítás első termében, a falra vetített 1977-es rövidfilm részleteként.

Aktivizmus színészekkel

  • Erdei Krisztina

Csoszó Gabriella aktivista fotós, töretlen kitartással vesz részt az ellenzéki tüntetéseken és osztja meg képeit azokkal, akik szeretnének mást is látni, mint amit a NER kínál.

Házasok hátrányban

  • Kiss Annamária

Középkorú házaspár egy protokollparti után vendégül lát egy fiatal párt egyetemi lakosztályuk teraszán, hajnali kettőkor. Az elején mit sem sejtenek arról, hogy ez lesz valamennyiük életének talán leghosszabb éjszakája.

Koponyalabirintus

Az alighanem legelismertebb, világirodalmi rangú kortárs román író, Mircea Cărtărescu 2015-ös nagyregénye rendkívüli, monstruózus mű. Kiszámíthatatlan, szabálytalan, megterhelő. Pedig látszatra nagyon is egyszerű, már-már banális helyzetből indul.

Messziről jött zeneszerző

A Tigris és sárkány és a Hős filmzeneszerzője hat éve már járt is nálunk, mégis bemutatásra szorul a magyar koncertlátogatók előtt. A hatvanhat éves, kínai származású komponistáról hídemberként szokás beszélgetni, aki a hagyományos kínai klasszikus zenét tömegekhez vitte el a nyugati világban.

Az ajánlat

Napi rendszeres fellépéseinek sorában Magyar Péter a múlt pénteken a Klubrádióban járt, ahol Bolgár György műsorában mindenféle kijelentéseket tett Ukrajnáról, illetve az ukrajnai háborúról.

A hegyi ember

Amikor 2018 februárjában Márki-Zay Péter az addig bevehetetlennek hitt Hódmezővásárhelyen, az akkoriban igen befolyásos Lázár János városában az időközi polgármester-választáson magabiztosan legyőzte fideszes ellenfelét, reálisnak tűnt, hogy mindez megismételhető „nagyban” is a tavaszi országgyűlési választásokon.

„Pályáznék, csak nem tudom, kivel”

Miért meghatározó egy társadalom számára a migrációról szóló vita? Hogyan változott a meg Berlin multikulturális közege? Saját történetei megírásáról és megrendezéseiről beszélgettünk, budapesti, román és berlini színházi előadásokról, de filmtervei is szóba kerültek. Kivel lehet itt azokra pályázni?

Pusztítás földön, vízen, levegőben

A magyarországi üvegházhatású gázkibocsátás csaknem háromszorosa került a levegőbe az ukrajnai háború első másfél évében. Óriási mértékű a vízszennyeződés, állatfajok kerültek a kipusztulás szélére. Oroszország akár fél évszázadra való természeti kárt okozott 2023 közepéig-végéig.

Alkotmányos vágy

A magyar mezőgazdaság tizenkét éve felel meg az Alaptörvénybe foglalt GMO-mentességnek, takarmányozáshoz tavaly is importálni kellett genetikailag módosított szóját. A hagyományos szója vetésterülete húsz éve alig változik itthon, pedig a szakértő szerint lehetne versenyezni az ukrán gazdákkal.