tévésmaci

A sas nem fogdos eleget

  • tévésmaci
  • 2012. április 14.

Film

Amikor Sztupa és Troché a közeli világvárosban berendezett új irodájuk könyvtárszobájában idézték fel a sorrentói emlékeket, Ómafa avval állított be, hogy egy utcányira nyílt egy türkmén pékség, valami katlan falára tapasztott kenyeret árulnak, viszik, mint a cukrot, de a döner is kelendő portéka, mert csak a tulaj - egy figyelemre méltó ifjú hölgy - a türkmén, a dolgozók törökök.

Azt mondják, nincsenek nyelvi nehézségeik, tette hozzá "mafa. S ezzel már rá is fordult az őt valójában érdeklő témára, vagyis hogy kik is voltak ténylegesen a nápolyi öböl türkmén turistái, mert ő azt gyanítja, hogy aligha lehettek ártatlan globetrotterek. Nos, igazad van, hagyta helyben Sztupa, türkmének voltak, de nem turisták, az elnök emberei inkább. Mágnások és volt párttitkárok, azért érkeztek, hogy nagy mennyiségű ingatlant vásároljanak fel a főnök megbízásából. Rengeteget kellett itatni őket, míg valaki kibökte. Felfektettünk egy dossziét, s annyi - mondotta Troché, de bár ne tette volna, mert a dosszié szó rossz ómennek bizonyult. A kopogás után mit sem várva Romonade - a frissen szerződtetett titkárnő - tépte fel az ajtót, s elfúló hangon csak annyit mondott, ügyfél, itt az első ügyfél! Sem Sztupára, sem Trochéra nem ragadt át a lelkesedése, Sztupa egyenesen kitérő választ adott, mondja, fiam, hogyan szólították magát a kedves szülei, mert ez a romonádozás nekem nem megy. Romonade egy pillanatra meghökkent, nem bizalmaskodás-e ez (egy amerikai szakszervezetnek volt a tagja), de aztán mégis kibökte, hogy Juliskának. Ettől persze zavarba jött, s ugyanavval a levegővel folytatta: nagyon furcsa ember - ekkor már az ügyfélnek vélt egyénre gondolt. Olyan, mint egy nagy béka... Troché közbevágott: nem mondta, hogy mit akar? "mafa urat azonnal vezesse ki a hátsó kapun! "mafa nem tiltakozott, Romonade is elindult, de még visszaszólt: a Vonyarc-dosszié iránt érdeklődik. Na ja, mi meg a tévéműsor iránt.

Pénteken (16-án) este fél kilenckor az m2-n egy Móricz-adaptáció 1971-ből Kozák Andrással és Venczel Verával, a Pillangó. 21.20-kor a ViaSat3-on Brad Pitt még mindig szétjátssza a Blöfföt, de utána rögtön jön a nagy Gregory Hickory, és bosszút áll mindenért, hol máshol, mint Gun Hill városában, illetve a Lőpárbaj c. na jó, B film kockáin.

Szombaton is csupa sztenderd meg egy hazai - az persze (a Vespa) mindjárt éjjeli negyed kettőkor a közszolgálatiság jegyében a film+-on. S az állandó számok: délután negyed ötkor A nagy Waldo Pepper a Dunán, este tízkor a ViaSat3-on Hetedik, és fél egy előtt szintén a Dunán Clint Eastwood Savannah-ban játszódó hangulatfilmje, az Éjfél a jó és a rossz kertjében.

Vasárnap sem fordulnak sokkal jobbra a dolgok: újabb magyar sorozatot indít az m1 este fél tíz előtt, Munkaügyek - Irreality show címmel. De várjuk már! Nyolckor posztünnepi Ludas Matyi a Dunán, azért én ki nem hagynám. Előtte Johnny Depp-est: 19.10-től Ollókezű Edward a Filmmúzeumon, 19.45-től pedig Cry Baby a story4-en - ennek még lesz folytatása.

Hétfőn este kilenckor a Fem3-on Cry Wolf.

Kedden 19.40-kor Indiába sóért mezítláb megy Gandhi... ám a folytatás sajna nem tudható meg a Filmmúzeumon leküldött Oscar-díjas képeskönyvből, mert az úgy van, hogy vegyen nálunk telket, Jóska, Pista, Bandi! Tizenegytől ugyanitt Michael Collins, negyed kettőtől Macska a forró bádogtetőn. Ha önök két Tennessee W. között választhatnának, Williamset vagy a whiskeyt kérnék? Igazuk is lenne.

Szerdán Cry Freedom! kilenc után a Dunán - mondjuk úgy: a heti tévéműsor a szerkesztettség látszatát kelti.

Csütörtökön új csatornát avat jó rovatunk, alig hinném ugyanis, hogy a Comedy Centralról már ajánlottunk volna valamit, mondjuk a Susogós mackókon kívül. Most meg háromnegyed nyolckor A nagy Lebowski, az ám az antré! Nem mintha megnézném, de akkor is. A 15.40-kor a Filmmúzeumon kezdődő Richard Lester-remekművet (Pénzt vagy életet!) meg azért említjük, mert a szlovákiai választásokra Dzurinda Mikulásék abból a filmből vették a plakátjukat. Majdnem kizúgtak vele: hát, így éri meg tévézni!

Figyelmébe ajánljuk

Hurrá, itt a gyár!

Hollywood nincs jó bőrben. A Covid-járvány alatt a streamingszolgáltatók behozhatatlan előnyre tettek szert, egy rakás mozi zárt be, s az azóta is döglődő mozizási kedvet még lejjebb verte a jegyek és a popcorn egekbe szálló ára.

Profán papnők

Liane (Malou Khebizi), a fiatal influenszer vár. Kicsit úgy, mint Vladimir és Estragon: valamire, ami talán sosem jön el. A dél-franciaországi Fréjus-ben él munka nélküli anyjával és kiskamasz húgával, de másutt szeretne lenni és más szeretne lenni. A kiút talán egy reality show-ban rejlik: beküldött casting videója felkelti a producerek érdeklődését. Fiatal, éhes és ambiciózus, pont olyasvalaki, akit ez a médiagépezet keres. De a kezdeti biztatás után az ügy­nökség hallgat: Liane pedig úgy érzi, örökre Fréjus-ben ragad.

Viszonyítási pontok

Ez a színház ebben a formában a jövő évadtól nem létezik. Vidovszky György utolsó rendezése még betekintést enged színházigazgatói pályázatának azon fejezetébe, amelyben arról ír, hogyan és milyen módszerrel képzelte el ő és az alkotógárdája azt, hogy egy ifjúsági színház közösségi fórumként (is) működhet.

Kliséből játék

A produkció alkotói minimum két olyan elemmel is élnek, amelyek bármelyikére nagy valószínűséggel mondaná egy tapasztalt rendező, hogy „csak azt ne”. Az egyik ilyen a „színház a színházban”, ami könnyen a belterjesség érzetét kelti (ráadásul, túl sokszor láttuk már ezt a veszélyesen kézenfekvő megoldást), a másik pedig az úgynevezett „meztelenül rohangálás”, amit gyakran társítunk az amatőr előadásokhoz.