Film

The Expendables 2 - A feláldozhatók 2

  • - ts -
  • 2012. szeptember 16.

Film

Ez a film tök ugyanolyan, mint az előző, nem is lehet igazán folytatásnak nevezni, mert csak egy mondat erejéig kerül szóba ez előző rész. Ettől függetlenül (vagy éppen ezért) ez egy rettenetesen cool, mégis tipikus akciófilm. Lőnek, mint állat, folyamatosan célozgatnak korábbi munkásságukra, és egymás után sütik el a jópofának szánt (és néha tényleg vicces), egysoros poénokat. Olyan az egész mozi, mint anno a Rocky volt, tehát amilyennek Stallone megálmodta - ezt is és az előző részt is (ezt már nem ő rendezte, csak társíró). Minden bizonnyal ilyen lesz a harmadik rész is, amire állítólag már most győzködik Clint Eastwoodot...


Mást vártunk? Az egész már jó ideje nem filmészeti kérdés, hisz az elvárt technikai színvonalra adott minden garancia, így a felmerülő problémák csakis érzelmi mezőkön jelentkezhetnek - ki bírja a (rata)taták buráját, s ki nem? Akik nem, azok beszélnek a sztori gyengeségéről, alkalmasint hiányáról, azok hiányolnak bármit is. Akik meg szeretik a harcias vén csontokat, némán perkálnak. E két halmaz közt ráadásul - ilyen demokratikus a moziüzem - vidáman lehetséges az átjárás, aki valaha herótot kapott a lőorgiák láttán, nyugodtan a szívére veheti a veteránok igyekezetét, s aki anno mit nem adott volna egy élethű Uziért, ma önfeledten már utálhatja az úgy maradtakat. A magam részéről azzal is beértem volna, ha régi barátaink a Tizenkét dühös emberrel próbálkoznak, egy darabig az eredeti forgatókönyv szerint, de amikor már nem hatnak a józan érvek, átveszik a szót a fegyverek.

Forgalmazza a Pro Video Film & Distribution

Figyelmébe ajánljuk

A kutya mellett

A filmművészetben a Baran című, egyszerre realista és költői remekmű (Madzsid Madzsidi) jóvoltából csodálkozhatott rá a világ először az iráni afgán menekültek sorsára.

Iszony

Kegyetlen, utálatos film Veronika Franz és Severin Fiala legújabb munkája (ők a felelősek a 2014-es, hasonlóan bársonyos Jó éjt, anyu! című horrorért).

Elvis gyémánt félkrajcárja

  • - turcsányi -

Van a Hülye Járások Minisztériumának egy vígjátéki alosztálya, ott írták elő, hogy ha valaki el akarja kerülni a helyzetkomikumok – művészileg nyilván szerfelett alantas – eszköztárának használatát, hősét úgy kell járatnia (lehetőleg a medence partján), hogy a mozgása végig magán hordozza a szerepét.

Saját magány

A Comédie-Française évszázadok óta egyre bővülő, immár többezresre duzzadt repertoárjából most a klasszicista szerző modern köntösbe bújt, Guy Cassiers rendezésében újragondolt változatát hozták el Budapestre – pár hónappal a premier után.

Az én bilincsei

A Losoncról származó Koós Gábor (1986) a Képzőművészeti Egyetem grafikaszakán végzett, és még tanulmányai idején monumentális, több mint két méter magas munkáival lett ismert.

Kihaltunk volna

Ez az átfogó nőtörténeti mű nem Hatsepszut, az egyiptomi fáraónő, vagy Endehuanna, a sumér költőnő, és még csak nem is a vadászó férfi, gyűjtögető nő meséjével kezdődik, hanem egy mára kihalt, hüvelykujjnyi, rovarevő, tojásrakó, pocokszerű lénytől indulunk el, amely még a dinoszauruszok lába mellett osonva vadászott.

Alexandra, maradj velünk!

"Alexandra velünk marad. S velünk marad ez a gondolkodásmód, ez a tempó is. A mindenkin átgázoló gátlástalanság. Csak arra nincs garancia, hogy tényleg ilyen vicces lesz-e minden hasonló akciójuk, mint ez volt. Röhögés nélkül viszont nehéz lesz kihúzni akár csak egy évet is."