Film

A The New York Times 500 filmest és kritikust kért fel a szavazásra, és bár magyar alkotás nem került fel a végső százas listára, volt, ami több szavazatot is kapott. 

Az 50-es évek Amerikája elevenedik meg a Vágtázó lovakról című új amerikai film kockáin: Muriel és a koreai háborúból hazatérő férje, Lee Kaliforniába költözve szeretnének új életet kezdeni, ám betoppan hozzájuk Lee testvére, Julius, és felkavarja a viszonyokat. Kaszinó, lóverseny és tiltott szerelmek – Daniel Minahan mozija meglepő helyekre viszi hőseit. A rendezővel a korszakról, Douglas Sirkről és arról is beszélgettünk, milyen érzés játékfilmen dolgozni olyan sorozatok után, mint a Trónok harca vagy a Homeland.

Van ez a családi összejöveteles alműfaja a horrorfilmeknek, amelyben elvonul egy komplett família (plusz egy-két jövendőbeli, merthogy rezonőr is kell).

Wes Anderson, David Lynch, Ridley Scott – sőt Sergio Leone! –, se szeri, se száma a neves rendezőknek, akik ujjgyakorlat gyanánt, meg persze egy rakás pénzért nekiálltak reklámfilmet forgatni.

Galíciában járunk, falun, bár szép nagy gimnáziuma van, s elég vacak az idő.

Hiába kapott jó kritikákat, elhasalt a Pixar legújabb eredeti filmje, az Elio, ez pedig továbbra is inkább a remake-ek, folytatások és adaptációk gyártása felé terelheti a stúdiókat. 

Herendi Gábor új romantikus vígjátéka is egy cseh sikerfilm alapján, közvetlen állami támogatás nélkül készült. A Szenvedélyes nők novemberben kerül a mozikba. 

Lehet a zombifilmeket szeretni vagy nem szeretni, ám kétségtelen, hogy a maguk ormótlan módján rezonálnak koruk társadalmi-politikai jelenségeire.

Ezzel a sorozattal az a baj leginkább, hogy egyszer már láttuk, s akkor egész jó volt.

A tájjellegű tévésorozat jó móka mindenkinek, pláne a készítőjének.

Tom Kingsley akció-komédiájának főszereplői tipikus mellékalakok: egy improvizációt oktató tanár, egy method actingot véresen komolyan vevő színész és egy szorongásait kezelni igyekvő akta­kukac.

Film, sorozat

A filmművészetben a Baran című, egyszerre realista és költői remekmű (Madzsid Madzsidi) jóvoltából csodálkozhatott rá a világ először az iráni afgán menekültek sorsára.