Nemrég 3,961 milliárd forintot kapott a Magyar Nemzeti Filmalap, és sokan álltak értetlenül a tény előtt. Mi elolvastuk a Filmalap közleményét, és utánajártunk, hova került a pénz. Nos, nem a Filmalap büdzséjébe, hanem egy általa kezelt letéti számlára, ahonnan az idehaza forgatott filmek a számukra adott kedvezményt lehívhatják.
A 2004-es filmtörvény teszi lehetővé, hogy a Magyarországon forgatott filmek itteni gyártási költségének 20, 2014 óta 25 százalékát visszakapja a gyártó. Csakhogy nem automatikusan. A támogatáshoz úgy juthatnak, hogy magyarországi vállalkozásokat kell megkeresniük, amelyek társasági adójuk egy részét felajánlhatják a filmes, az előadó-művészeti és a sportvállalkozások részére. Csakhogy a szűkülő piac és a tao-pénzekből részesülők körének növekedése miatt egyre nagyobb harc folyik ezekért a felajánlásokért, ráadásul a cégeknek is egyre kevesebb a hasznuk abból, ha taójuk egy részét kulturális célra engedik át. A külföldi produkciók egy része korábban csak borsos jutalékkal számoló ügynökségek révén tudta összeszedni a visszaigényelhető pénzt, de voltak olyanok, akiknek még így sem sikerült – mondja Havas Ágnes, a Filmalap vezérigazgatója.
Ezért hozták létre 2013-ban a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium által alapított és a Filmalap által üzemeltetett letéti számlát. Aminek az a lényege, hogy a taót felajánló cégek közvetlenül ide utalhatják adójuk meghatározott részét. Így a filmes vállalkozásoknak nem kell a piacról levadászniuk a támogatásokat, a pénz nem a közvetítőkhöz jut, és csupán 2,5 százalékos kezelési költséget von le a Filmalap. A felajánló cégeknek azért előnyös a konstrukció Havas Ágnes szerint, mert miután átutalták a pénzt a letéti számlára, 5 napon belül megkapják az adókedvezmény igénybevételére jogosító igazolást, ami korábban hónapokig is eltarthatott. Ezzel együtt a filmelőállítóknak továbbra is magmaradt a lehetőségük, hogy a korábbi gyakorlat szerint maguk keressenek támogatókat a társasági adófizető cégek közül.
| ||
Ugyanakkor hiába hozták létre és erősítették meg adminisztratív eszközökkel is a letéti számlát – például az állami vállalatok csak ide fizethetik be a taójukat –, mégsem sikerült feltölteni azokat a szükséges mértékben. 2013-ban 9,7 milliárdot gyűjthetett volna a Filmalap, de csak 8,46 milliárd folyt be, ahogy 2014-ben a szükségesnek vélt 7 milliárd helyett csupán 4,2 milliárdot sikerült összegereblyéznie Vajnáéknak. És Orbán Viktor mégsem hagyhatta, hogy az amerikai stúdiók ott toporogjanak a Filmalap Városligeti fasori épülete előtt a pénzükre várva, ezért mélyen a zsebébe nyúlt.
Tisztázzuk még egyszer: ez a pénz nem jár alanyi jogon a produkcióknak, kifizetését senki nem garantálja – persze, ha a rendszer akadozik, megvan a rizikója, hogy a stúdiók inkább máshova mennek dolgoztatni, hiszen számos európai ország nyújt hasonló kedvezményeket a filmeseknek.
A tavalyelőtti 1,2 milliárdos és a tavalyi 2,7 milliárdos hiányt – összesen tehát 3,9 milliárdot –pótolta most a kormány a rendkívüli intézkedésekre szánt keretből.
A Nemzeti Filmalapnak egyébként rengeteg pénze van. 2013-as mérlege szerint – ez az utolsó nyilvánosan hozzáférhető mérleg – 6,6 milliárdos értékpapír- és 7 milliárdos bankbetétállománnyal rendelkezik a cég, melyből a fenti letéti számla egyenlege 4,5 milliárd forint, saját pénzeszköze 2,5 milliárd forint volt. A 2011-ben alakult alap minden évben a Hatoslottó játékadó-összegének 80%-át kapja meg, de ennek csak egy részét osztja ki filmszakmai támogatásként. Havas szerint nem volt annyi kidolgozott filmterv, mint amennyi forrásuk volt, így inkább a megtakarítás mellett döntöttek. Ebből halmozódott fel két év alatt a 9,1 milliárd forint, amely természetesen csak filmszakmai támogatásokra fordítható.
A Filmalap 2011 óta tavaly év végéig összesen 15,8 milliárd forráshoz jutott, ebből 10,5 milliárdnyi filmtámogatást adott, az összes támogatás, amibe a gyártás-előkészítés, forgatókönyv-fejlesztés, marketing és egyéb filmszakmai tevékenységek is beleszámítanak, 12,3 milliárd forint – közölték lapunkkal. Ebből 8,7 milliárd jutott el tavaly év végéig a szerződéskötésig, és 4,6 milliárdot folyósítottak. A tavalyi volt az első év, hogy több támogatást ítéltek oda, mint amennyi az adott évi bevételük volt.
