Violeta

Film

A latin-amerikai folklór legendás alakjáról 1967-es halála után 2011-ben készült - Andrés Wood rendezésében - életrajzi dráma, amely szándéka szerint e különleges művész sokszínű munkásságát és életének meghatározó momentumait mutatná be. Nem is akárhogyan; a film elég kacifántos dramaturgiája az emlékezés köré szerveződik, a múltat egy tévéinterjú bántóan őszinte kérdéseire adott válaszok játsszák újra, s nem sejthetjük, hogy amit látunk, az élet-e, vagy már csak merő káprázat. Végül egy santiagói sátorban az utolsó dalra minden szereplő megjelenik, miközben a legelső képen megmutatott szem csak figyel rendületlenül...


A Köszönet az életnek alcím akár mottóként is értelmezhető, Violeta Parra szenvedélyes és keserűséggel teli, szomorú, de boldog életéről szerezhetünk itt futó benyomásokat, külső nézőpontból, döntő dramaturgiai funkciókkal felruházott zenére. Emellett Parra Maslow-piramisában az önkifejezés eszközeként megjelenik, ugye, a képzőművészet, az ihletforrások között pedig távolról sem meglepő módon a szerelem és a remény. Az előbbi a történet végén eltűnik. A remény marad.

A Frida Kahlo és Palya Bea mozgóképes szerelemgyerekeként vászonra álmodott Parra művészi nagyszerűsége mellett egy olyan - kicsit sem tipikus - női sorsot is modellez a Violeta, ami szemlélőjének éppúgy lehet imponáló, mint utálatos: Francisca Gavilán játéka erősen rá is hajt mindkét lehetőségre. Van itt minden, könny és szerelem, csak egy kereknek mondható történet nem akar kikerekedni, szerencsére nem is ambicionálja senki, sem a kamera előtt, se mögötte, sem a nézőtéren.

Figyelmébe ajánljuk

Mi az üzenete a Hadházy Ákos és Perintfalvi Rita elleni támadásoknak?

Bő húsz éve elvetett mag szökkent szárba azzal, hogy egy önjelölt magyar cowboy egyszer csak úgy döntsön: erővel kell megvédenie gazdáját a betolakodótól – ha jóindulatúan szemléljük a Hadházy Ákossal történteket. Ennél valószínűleg egyszerűbb a Perintfalvi Ritával szembeni elképesztően alpári hadjárat: nem könnyű érveket hozni amellett, hogy ez valaminő egyéni ötlet szüleménye.

Mi nem akartuk!

A szerző első regénye a II. világháború front­élményeinek és háborús, illetve ostromnaplóinak inverzét mutatja meg: a hátországról, egészen konkrétan egy Németváros nevű, a Körös folyó közelében fekvő kisváros háború alatti életéről beszél.

Mit csinálsz? Vendéglátózom

Kívülről sok szakma tűnik romantikusnak. Vagy legalábbis jó megoldásnak. Egy érzékeny fotográfus meg tudja mutatni egy-egy szakma árnyékos oldalát, és ezen belül azt is, milyen azt nőként megélni. Agostini, az érzékeny, pontos és mély empátiával alkotó fiatal fotóművész az édesanyjáról készített sorozatot, aki a családi éttermükben dolgozik évtizedek óta.

Baljós fellegek

A múlt pénteki Trump–Putyin csúcs után kicsit fellélegeztek azok, akik a szabad, független, európai, és területi épségét visszanyerő Ukrajnának szorítanak.

A bűvös hármas

Az elmúlt évtizedekben három komoly lakáshitelválság sújtotta Magyarországot. Az első 1990-ben ütött be, amikor tarthatatlanná váltak a 80-as években mesterségesen alacsonyan, 3 százalékon tartott kamatok. A 2000-es évek elejének támogatott lakáshiteleit a 2004 utáni költségvetések sínylették meg, majd 2008 után százezrek egzisztenciáját tették tönkre a devizahitelek. Most megint a 3 százalékos fix kamatnál tartunk. Ebből sem sül ki semmi jó, és a lakhatási válság is velünk marad.