Keveset tudunk az indonéz konyháról, az is lehet, hogy nem létezik. Ha abból indulunk ki, hogy az ország arról híres, hogy több mint 18 ezer szigetből áll, máris színes kavalkád ugrik be, mindenféle hatásokkal. A szakelemek szerint Indonéziában sok gyümölcsöt esznek és még több egzotikus fűszert használnak, de ez körülbelül olyan, mintha azt mondanánk: a németek szeretik a sört.
De az biztos, hogy az indonéz konyha szókapcsolat hallatán itt, Magyarországon senkinek sem fog hevesebben verni a szíve, mint ahogy nem tudnánk egy olyan ételnevet sem mondani, amely a szigetországról jutna az eszünkbe. Ez leginkább a szokásos szűklátókörűséggel magyarázható, vagyis ránk férne némi ismeretterjesztés, hiszen egy olyan helyen (vagy helyeken), ahol 270 millióan élnek, minden bizonnyal akad egy-két specialitás.
A probléma megoldódni látszik, sőt Budapest mellett a „felvilágosításra” Székesfehérváron is bejelentkeztek; a város sétálóutcájában, az egykori Korona Üzletház (Fő utca 1.) helyén megnyílt Bambu nem kevesebbet ígér, mint Indonézia ízeit, sőt ennél többet, az „indonéz életérzést”, amit idegenforgalmi kiadványokat idéző honlapjukon így foglalnak össze: „Átélhetjük az eat, pray, love hangulatot, mely egy lehetséges utazás önmagunkban, hogy rájöjjünk, kik is vagyunk, mit akarunk az élettől…”
Az étlap ennél valamivel szerényebb célokról szól, bár szép képek azon is vannak. Talán a thai és japán hatások dominálnak a leginkább, van pad thai és szusi is. No meg mizo leves (990 Ft), amelyre nem lehet egy rossz szavunk sem, hiszen a halászlével ellentétben a „pocsolyaízt” dicséretnek szánnánk. Azonban semmi nem utal indonéz vonatkozásokra, ami nem baj, csak ténymegállapítás. Tudomásunk szerint a gyoza is japán eredetű. De a pelmenyihez vagy éppen a tortellinihez hasonlatos húsos tasak grillezett változata (1190 Ft) még ropogós is, a töltelék is ízletes, kár, hogy a mellé adott szójaöntet túl sós. Indonéziába csak a Gili udonnal (2690 Ft) érkezünk, de ez csak ízesítést jelent, hiszen az udont, ezt a „vastag spagettinek” tűnő tésztát szintén a japánok felől szokták megközelíteni. A Gili-szigetekről (ez lenne az indonéz vonatkozás) elnevezett változatban van zöldség, meg valami csípős, de a legjobban a kókusz ízét érezni. Nagy hiba csirkehússal kérni. A fish & shan’shi, azaz a sült hal és rákszirom duett (2790 Ft) sem meggyőző különlegesség, de legalább a halat megsütötték rendesen.
A képünkön látható három kókuszos rizsgolyó (1390 Ft) elsősorban a tálalás miatt emlékezetes, az ízek versenyében az ízetlen rizs a legerősebb.
