étel, hordó

Bar Ladino

  • ételhordó
  • 2013. február 9.

Gasztro

Nevükben nyelvjárást használnak, a ladino ugyanis "egy középkorban elszakadt, régies kasztíliai spanyol nyelvváltozat, amely kiűzött zsidó családok ajkán máig fennmaradt".

Ugyanakkor elvétve sem találni Hispánia környékén olyat, aki így beszélne. Az alig több mint százezer ladino nyelvű otthona Kisázsia, ráadásul elég régóta, hisz a török hódoltság idején még Budán is divatban volt. Évszázadok múltán viszont a Dob utcában működő vendéglátóhely (az Akácfa és a Kertész utca között) próbál divatba jönni. Mindennek persze semmi köze a ladinóhoz: a konyha inkább vegyes tüzelésű, esténként meg lemezlovasok fűtik a népet. Mielőtt meglátogattuk, sok jót hallottunk róla, elsősorban a koszt/árfekvés tekintetében.

Délután háromkor a személyzeten kívül nem látni embert. Reméljük, hogy a kiszolgáló hölgyet az érdektelenség zaklatta fel, olyan sértődött arcot vág érkezésünkre, mintha szellemek lennénk: mielőtt az ételre terelnénk a szót, véletlenül meg nem kérdezné, hogy esetleg innánk-e valamit. Végül a napi leves mellett döntünk - hideg vagy meleg szilva -, ám az asztalunkhoz gőzölgő halászlé érkezik. Második nekifutásra már zökkenőmentes a kiszolgálás, sőt a leves (390 Ft) is jó (hidegen), ráadásul a következőnek rendelt töltött káposzta (950 Ft) is várakozáson felüli. Ugyanezt nem mondhatjuk el a meglehetősen neutrális rozmaringos csirkemellről (890 Ft), harminc évvel ezelőtt a Láng Gépgyár étkezdéjében november 6-án szolgáltak fel hasonlót. Most: elmegy.

Ahogy mi két héttel később. Úgy látszik, 2013 udvariasabb kiszolgálással köszöntött a Bar Ladinóra, ami nyilván örömteli fejlemény. Az már bizonyára kevésbé, hogy a maceszgombóclevesből (790 Ft) csak a maceszgombóc hiányzik, a pótlásra percekig várunk, de sebaj, legalább előttünk hűl megfelelő hőfokúra az amúgy átlagos csirkehúsleves. Lencsefőzeléket (990 Ft) muszáj ilyenkor enni, megesszük. Ellenben a dús hátszínsteaket (2190 Ft) ügyesen készítik, bár leheletnyivel lehetne omlósabb.

A gesztenyepüré (490 Ft) viszont szégyen és gyalázat: tejszínhab ágyon két gombóc massza - ilyet az oviban csinálnak a gyerkőcök anyák napjára, s a fele biztosan a kukában köt ki.

Figyelmébe ajánljuk

Fiúk a barakkból

Andy Parker sorozata sokáig megtéveszt a cukiságával, és csak lassan virrad a nézőre, hogy más üzenet rejlik itt. Az érzékeny és nagyon is meleg Cameron Cope (a valós koránál jóval hamvasabbnak és naivabbnak tetsző Miles Heizer) rejtélyes indíttatásból úgy dönt, hogy nehéz természetű édesanyját azzal tudná a legjobban kiborítani, ha csatlakozna a tengerészgyalogsághoz.

Szellemes

Ifj. Vidnyánszky Attila „saját” Hamletjének színpadra állításához tett vállalásaiból akár már egy is túl nagynak tűnhet. Nemcsak a darab címe változott meg: az „és a többi, néma csend” válik a rendezői elképzelés alfájává és ómegájává is.

Lehetnénk jobban is

Ismerjük a híres idézetet, amelyben Rousseau a polgári társadalom megteremtését az első emberhez köti, aki „bekerített egy földdarabot és azt találta mondani: ez az enyém, s oly együgyű emberekre akadt, akik ezt el is hitték neki”.

A fájdalomdíj

A Szentháromság téren álló, túlméretezett és túldíszített neogótikus palota, az egykori Pénzügyminisztérium Fellner Sándor tervei alapján épült 1901–1904 között, de nem aratott osztatlan sikert. Túlzónak, hivalkodónak tartották; az már tényleg csak részletkérdés volt, hogy a kortárs építészethez semmi köze nem volt.

Így bomlik

Nehéz lenne pontosan belőni, hogy a Fidesz mióta építi – a vetélytársainál is sokkal inkább – tudatosan, előre megfontolt szándékkal hazugságokra a választási kampányait (1998-ban már egészen bizonyosan ezt tették). Az viszont látható pontosan, hogy e hazugságok idővel egyre képtelenebbek lettek.

„Ők nem láthatatlanok”

A Pirkadatig című krimiért 2023-ban elnyerte a legjobb mellékszereplőnek járó Ezüst Medvét. Transz színésznőként aktívan kiáll a transz emberek jogaiért és láthatóságáért – minderről és persze Tom Tykwer új filmjéről, A fényről is kérdeztük őt, amelynek mellékszereplőjeként a Szemrevaló Filmfesztiválra érkezett Budapestre.

Mindenki eltűnt

Egy Svédországban élő nyugdíjas postás, műfordító kezdeményezésére gyűjteni kezdték a nagyváradiak a magyar zsidó közösségről és tagjainak sorsáról szóló könyveket. A polcon műveik révén egymás mellé kerülnek szülők és gyerekek, akiket a holokauszt idején elszakítottak egymástól.

„Ez az identitásom része”

Megfeszített erővel vett részt az emberkereskedelem elleni küzdelemben, védett házakat vezetett, kimenekítésekben működött közre. A saját egészsége érdekében hátrébb lépett, de továbbra is dolgozik.

Vaskézzel

Az okozott kár értéke a nyomozás során még a tízszerese volt a vádiratban szereplő 6 millió forintnak. Az előkészítő ülés lehetőséget teremtett volna arra, hogy a szennyest ne teregessék ki, aztán minden másként alakult.