étel, hordó

Beerka pub

  • ételhordó
  • 2014. március 27.

Gasztro

A "Gastro Streettel" párhuzamos Lónyay utcába csak véletlenül jut el turista. Itt az autósoknak áll a zászló, a parkírozóknak, akik szesz nélkül szeretnék kibírni a Ráday élvezeteit. A vendéglátás ritka madár errefelé, legelterjedtebb változata egy kávé valamelyik közértben. De pont itt ne lennének szabályt erősítő kivételek?

A vicces nevű, logójában a bégető sörisszát is megidéző pub láttán eszünkbe nem jutott volna, hogy van itt melegszendvicsen és ropin kívül más harapnivaló is. Elég az orrunkat kinyitni a belépés után, máris érezni a konyha jelenlétét és a szagelszívó hiányát. Mégsem neveznénk étteremnek. "A Kinizsi utcánál, egy kocsmában vagyok. Gyere ide!" - mondja egy éppen telefonáló vendég, és igaza van. A Beerka valóban pub, sportközvetítéssel, jelentős italválasztékkal, nemcsak színlelten laza felszolgálóval. Enni is lehet. De érdemes?

A rozmaringos bárányleves (990 Ft) tetején hártya hirdeti a mikrohullámú sütő diadalát, a húsdarabkák létszáma alapján egy kézilabdacsapat sem állna fel, igaz, egy-két tartalék gombát is mozgósíthatnánk. Röviden: botrányos. A bajor grillkolbász (1790 Ft) annyira nem: a három szép szál wurstot egy török büfés sem csinálná jobban az Oktoberfest egyik spontán szerveződő kebab-afterpartiján. A tört burgonya pont annyira égett, hogy még nem keserű, élvezzük is a ropogást. A vörös káposzta és a magvas mustár kellemes kiegészítő.

A csirkemellsteak mézben, karamellizált körtével, juhsajtos krumplipürével (1890 Ft) korrekt, ha az árat is nézzük, kiváló üzleti ajánlat. A csirke omlós, mint egy kínai bánya, a szósz ínycsiklandozó, legfeljebb a juhsajtot hiányoljuk. S hát abban sem vagyunk biztosak, hogy a krumplipüré nem bukna meg, ha levizsgáztatnánk burgonyaismeretből.

A legvégén újra az árral jövünk. Tíz éve sem kaptunk volna a Balaton-parton ilyen klassz almás-tejszínhabos palacsintát 590 forintért. Beszélünk itt összevissza, hiszen mindjárt kezdődik a meccs!

Figyelmébe ajánljuk

Pizsamapartizánok

Régen a film az életet utánozta (a vonat érkezett, a munkások a gyárból meg távoztak, csak hogy a klasszikusoknál maradjunk), ma már fordítva van: úgy akarunk viselkedni, mint kedvenc filmjeink szereplői, rájuk akarunk hasonlítani, azt akarjuk átélni, amit ők.

Amerikai legenda

Ez a film annyira áhítatos tisztelgés az Ed Sullivan nevű legenda előtt, hogy szinte észre sem vesszük, mennyire hiányzik belőle az Ed Sullivan nevű ember, aki egykor, a tévézés hőskorában a róla elnevezett, minden idők leghosszabb ideig létező és legnagyobb nézettséget elérő show-ját vezette – tulajdonképpen megteremtve a tv-show műfaját, mint olyat.

AI kontra Al Bano

A kisebb-nagyobb kihagyásokkal és különböző neveken, de 1987 óta létező Vasvári Színjátszó Fesztivál az alkalmi falusi színjátszóktól a független színházi szféra elismert társu­la­tai­ig terjedően reprezentálja a hazai nem hivatásos színjátszás különböző szintjeit.

Családban marad

A kiállításon apa és fia műveit látjuk generációs párba állítva, nemzetközi kontextusba helyezve és némileg rávilágítva a hazai üvegművészet status quójára.