étel, hordó

Café Kör

  • ételhordó
  • 2018. április 14.

Gasztro

Nincsenek cáfolhatatlan bizonyítékaink, mégis meggyőződésünk, hogy jelenleg a bazilika környéke a leg­ellenszenvesebb turistajáró hely Budapesten, még a Váci utca északi (Vörösmarty téri) szakaszánál is taszítóbb. Talán az lehet ennek az oka, hogy itt szinte kizárólag a vendéglátóipar üli torát, ám miközben a színvonal egyre csökken és emelkednek az árak, valamiféle teljesen indokolatlan gőg tapasztalható. A háttérben valószínűleg a bulinegyed „elszipkázó” hatása állhat; mert amíg úgy tíz évvel ezelőtt errefelé csak néhány magyarosch turistalehúzó futotta köreit, ma már sokkal szofisztikáltabb (ám továbbra is vacak konyhával bíró) furfangos helyek teszik ugyanezt.

De szabályt erősítő kivételek itt is vannak. A leghíresebb a Sas utca 17. alatt található Café Kör, ahol már a múlt században felfedezték a spanyolviaszt, noha ekkor még talán Guszevnek hívták a Sas utcát, szélsebes Ladák száguldoztak az úttesten, és a Münnich Ferenc utcai BM-kultúrpalota vitte a legjobb konyhát. Ma már valószínűleg lehetetlen volna olyan helyet nyitni itt, mint a Café Kör, amely nemcsak az első „újbisztró” volt Budapesten, ahol a nagymama bútoraival varázsoltak „békebeli” hangulatot, de az első olyan hely is, ahol új értelmet nyert a házias ételek kifejezés.

Olyannyira, hogy a több évtizedes üzemeltetés sem kezdte ki; szombaton, kora délután is csak foglalással volt esélyünk helyet kapni. A zsenge, ám cseppet sem erőtlen brokkolikrémleves (750 Ft) tökéletes kezdésnek tűnik, bár egyetlen nagyit sem ismerünk, aki odahaza ezzel törne babérokra. Pedig a látottak alapján érdemes lenne megpróbálni, de ehhez – az itt tapasztaltaknak megfelelően – többre lesz szükség holmi levespornál. A töltött paprika (2230 Ft) már sokkal közelebbi ismerős lehet az otthoni konyhából: vállalható alapanyagokból vállalható ízek, de azért szezon idején biztosan finomabb is lehet. A fogasfilé roston csőben sült zöldkörettel (3890 Ft) a tökéletes ellentmondás, a hal nagyszerű, a leginkább zöldséges omlettre emlékeztető köret azonban túlságos nehéz, ráadásul a hőmérséklete is langyos a fogashoz képest. Ellenben a rántott csirkemellfilé petrezselymes krumplival, őszibarackkal (2690 Ft) újra csak egy sosem volt édes otthont idéz fel.

Tényleg csak a Jó ebédhez szól a nóta hiányzik a rádióból. Vagy inkább a Ki nyer ma?

Figyelmébe ajánljuk

Minden nap egy forradalom

A történelem nem ismétli magát, hanem rímel. Paul Thomas Anderson egy szinte anakronisztikusan posztmodern filmet rendezett; bár felismerjük őrült jelenünket, láz­álomszerűen mosódik össze a hatvanas évek baloldali radikalizmusa a nyolcvanas évek erjedt reaganizmusával és a kortárs trumpista fasisztoid giccsel.

Japán teaköltemény

A 19. század derekán, miután a Perry-expedíció négy, amerikai lobogókkal díszített „fekete hajója” megérkezett Japánba, a szigetország kénytelen volt feladni több évszázados elszigeteltségét, és ezzel együtt a kultúrája is nagyot változott.

Maximál minimál

A nyolcvannyolc éves Philip Glass életműve változatos: írt operákat, szimfóniákat, kísérleti darabokat, izgalmas kollaborációkban vett részt más műfajok képviselőivel, és népszerű filmzenéi (Kundun; Az órák; Egy botrány részletei) révén szélesebb körben is ismerik a nevét. Hipnotikus minimalista zenéje tömegeket ért el, ami ritkaság kortárs zeneszerzők esetében.

Egy józan hang

Romsics Ignác saját kétkötetes önéletírása (Hetven év. Egotörténelem 1951–2021, Helikon Kiadó) után most egy új – és az előszó állítása szerint utolsó – vaskos kötetében ismét kedves témája, a historiográfia felé fordult, és megírta az egykori sztártörténész, 1956-os elítélt, végül MTA-elnök Kosáry Domokos egész 20. századon átívelő élettörténetét.