chili&vanília

Családi lasagne

Gasztro

Paradicsomos, háromsajtos lasagne

Tény és való, nem kimondottan kánikulai fogás a lasagne. Cserébe nagy családi adagot készíthetünk belőle, és garantáltan mindenkit boldoggá teszünk vele. Az ókori Rómába a görögöktől jutott el, az első írott receptje 1390-ből származik, a mai formáját pedig a 19. század vége felé nyerte el. Mint minden olasz tésztának, ennek is annyi receptje van, ahány vidék és ahány család, a bolognai kulináris szabályok szerint a klasszikus változat három fő alkotóeleme: spenóttal gyúrt házi tészta, húsos ragu és besamelmártás. Az alábbi recept ezek közül egyiket sem tartalmazza, inkább amolyan alaprecept, amely kiváló kiindulási alap kalandozásokhoz.

A lasagne munka- és időigényes, kényelmes készítésének két titka van: az egyik, hogy a szószt előző este érdemes elkészíteni, így két fázisra bontva kevésbé megterhelő, mintha mindent egyszerre főznénk, a kész szósszal másnap már gyorsan megy maga az összeállítás. A másik, hogy sima darált hús helyett friss kolbászhúst javasolok, ami extra ízt és praktikumot is ad.

A lasagne lap lehet házilag készített vagy bolti – friss tésztalapokkal lesz a legfinomabb, de sima száraztésztából is készíthetjük. Ha utóbbira kerül sor, akkor a lapokat a rétegezés előtt érdemes 10–15 percre forró vízbe áztatni (előfőzni viszont így nem kell). Amikor a lasagne megsült, célszerű 15–20 percet állni hagyni, hogy kicsit összeálljon, összerendeződjenek a szaftok, sajtok, és szépen lehessen felvágni. Frissen fogyasztva a legjobb, amikor már összeáll annyira, hogy jól szeletelhető, de a sajt még teljesen olvadt. Ha mégis marad (az alábbi nagy mennyiség!), újramelegíteni úgy érdemes, hogy alufóliával lefedve, 150 fokos sütőben, kb. 20 percig melegítjük.

A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Soha nem volt nagyobb szükség önre! A sajtó az olvasókért szabad, és fennmaradásunk előfizetőink nélkül nem lehetséges. Legyen előfizetőnk, tegyen egy próbát velünk és támogassa a demokratikus és liberális Magyarország ügyét!

Neked ajánljuk

Minden nap egy forradalom

A történelem nem ismétli magát, hanem rímel. Paul Thomas Anderson egy szinte anakronisztikusan posztmodern filmet rendezett; bár felismerjük őrült jelenünket, láz­álomszerűen mosódik össze a hatvanas évek baloldali radikalizmusa a nyolcvanas évek erjedt reaganizmusával és a kortárs trumpista fasisztoid giccsel.

Japán teaköltemény

A 19. század derekán, miután a Perry-expedíció négy, amerikai lobogókkal díszített „fekete hajója” megérkezett Japánba, a szigetország kénytelen volt feladni több évszázados elszigeteltségét, és ezzel együtt a kultúrája is nagyot változott.

Maximál minimál

A nyolcvannyolc éves Philip Glass életműve változatos: írt operákat, szimfóniákat, kísérleti darabokat, izgalmas kollaborációkban vett részt más műfajok képviselőivel, és népszerű filmzenéi (Kundun; Az órák; Egy botrány részletei) révén szélesebb körben is ismerik a nevét. Hipnotikus minimalista zenéje tömegeket ért el, ami ritkaság kortárs zeneszerzők esetében.

Egy józan hang

Romsics Ignác saját kétkötetes önéletírása (Hetven év. Egotörténelem 1951–2021, Helikon Kiadó) után most egy új – és az előszó állítása szerint utolsó – vaskos kötetében ismét kedves témája, a historiográfia felé fordult, és megírta az egykori sztártörténész, 1956-os elítélt, végül MTA-elnök Kosáry Domokos egész 20. századon átívelő élettörténetét.

Aktuális értékén

Apám, a 100 évvel ezelőtt született Liska Tibor közgazdász konzisztens vízióval bírt arról, hogyan lehetne a társadalmat önszabályozó módon működtetni. Ez a koncepció általános elveken alapszik – ezen elvekből én próbáltam konkrét játékszabályokat, modelleket farigcsálni, amelyek alapján kísérletek folytak és folynak. Mik ezek az elvek, és mi a modell két pillére?

Támogatott biznisz

Hogyan lehet minimális befektetéssel, nulla kockázattal virágzó üzletet csinálni és közben elkölteni 1,3 milliárd forintot? A válasz: jó időben jó ötletekkel be kell szállni egy hagyomány­őrző egyesületbe. És nyilván némi hátszél sem árt.

Csak a nácikat ne!

Egy Magyarországon alig létező mozgalommal harcol újabban Orbán Viktor, miközben a rasszista erőszak nem éri el az ingerküszöbét. A nemzeti terrorlista csak első ránézésre vicces: igen könnyű rákerülni.

Ha berobban a szesz

Vegyész szakértő vizsgálja a nyomokat a Csongrád-Csanád megyei Apátfalva porrá égett kocsmájánál, ahol az utóbbi években a vendégkör ötöde általában fizetésnapon rendezte a számlát. Az eset után sokan ajánlkoztak, hogy segítenek az újjáépítésben. A tulajdonos és családja hezitál, megvan rá az okuk.