étel, kihordó

Első Pesti Rétesház

  • ételhordó
  • 2021. március 3.

Gasztro

A 19. század végi budapesti cégek nem sokat vacakoltak az elnevezésekkel, a leggyakrabban vagy a tulajdonos/főnök neve került a cégtáblára, vagy a tevékenység, amivel foglalkoztak.

De a leleményesebbek néha odabiggyesztették az utóbbi mellé azt is, hogy „első pesti”. Egy darabig biztosan működött e marketingfogás, majd ugyanúgy unalmassá vált, mint minden, ami túlzottan divatba jön. De az Október 6. utca 22. alatt működő Első Pesti Rétesházat nem a 19. században, még csak nem is 20.-ban nyitották. Ez érthető, hiszen a múltban a rétesnek a büfékben és a cukrászdákban volt a helye, meg talán Halász Judit lemezén.

Ezek után talán merész húzás lehetett létrehozni az Első Magyar Rétesházat, ám az azóta eltelt tizenvalahány év kellő bizonyíték létjogosultságára. Csakhogy a Rétesházban nemcsak rétes kapható. „Több évtizedes gasztronómiai tapasztalatunknak köszönhetően, úgy hisszük olyan étlapkínálatot sikerült megalkotnunk, amely a hagyományos magyar konyha legjobbjaiban bővelkedik, de a nemzetközi ízek szerelmesei is megtalálják kedvenceiket” – olvassuk meglepve. Szerencsére van azért rétes is…

 

A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Soha nem volt nagyobb szükség önre! A sajtó az olvasókért szabad, és fennmaradásunk előfizetőink nélkül nem lehetséges. Legyen előfizetőnk, tegyen egy próbát velünk és támogassa a demokratikus és liberális Magyarország ügyét!

Figyelmébe ajánljuk

Valóra vált forgatókönyv

1984-ben került a mozikba Rob Reiner első filmje, A turné (This Is Spinal Tap). Az áldokumentumfilm egyik főszereplője maga a rendező volt, aki az éppen amerikai turnén levő fiktív brit hard rock zenekar, a Spinal Tap történetét próbálta kibogozni.

Nézőpont

A filozófus-író (Denis Podaly­dès) tüdeje és mája közt apró kis foltot mutat ki az MRI-vizsgálat, de biztosítják afelől, hogy (egyelőre!) nem veszélyes a dolog.

Amikor győznek a hippik

  • - turcsányi -

Blaze Foley-nak volt egy kabátja. Ha egészen pontosak akarunk lenni, ez az egy kabátja volt neki – ez sem túl jó bőrben. Az ujját például vastag ezüstszínű ragasztószalaggal kellett megerősíteni, jól körbetekerni, mindkettőt – hogy le ne essenek.

Hibamátrix

  • Dékei Krisztina

Szűcs művészete a klasszikus, realista festészeti hagyományokon alapul, de távol áll a „valóságtól”.

Ozmózisok

Nádas Péter e hosszú, több mint négyszáz oldalas memoárját Mészöly Miklós, Polcz Alaine és Esterházy Péter köré fűzi föl. Könyvének témája négyük viszonya, vonzásaik és választásaik, személyiségük szerkezetének összeillő és egymáshoz nem illeszkedő elemei. És a háttérben természetesen ott van a korszak, a lassú hetvenes–nyolcvanas évek a kádári provinciában.

Mozaikkockák

A hazai neoavantgárd egyik meghatározó alakjaként Erdély Miklós (1928–1986) a sok műfajban alkotó, polihisztor művészek közé tartozott.

Abúzus, család

  • Balogh Magdolna

Egyéni hangú, markáns képviselője Ivana Dobrakovová a szlovák kritika által expat-prózaként emlegetett prózai iránynak. Ezzel az angol „expatriate”, azaz tartósan vagy ideiglenesen külföldön élő szóból eredő kifejezéssel azokra a művekre utalnak, amelyek a rendszerváltozás adta lehetőségekkel élve külföldön szerencsét próbáló fiatalok problémáiról beszélnek.