rés a présen

„Fine dining élmény”

  • rés a présen
  • 2022. szeptember 7.

Gasztro

Tungli Péter programigazgató, Balaton Wine and Gourmet

rés a présen: A Veszprém–Balaton Európa Kulturális Fővárosa (EKF) programján egy gasztronómiai fesztivál is szerepel, milyen rendezvénynek mondanád?

Tungli Péter: A Balaton Wine and Gourmet egy gasztroünnep, legalábbis mi így hívjuk, mert a térség egy olyan lehetősége, ahol szeretnénk megmutatni és ünnepelni a Balaton környékének azt az arcát, azt a borászati és kulináris hagyományt, amelyet az itt nyaralók, a külföldi turisták többnyire nem ismernek.

rap: Mi a koncepció lényege?

TP: Amikor Veszprém jelentkezett a kulturális főváros címre, akkor Veszprém–Balaton régióként tette ezt, szóval nemcsak a városról van szó a rendezvénysorozatban, hanem Tapolcától Balatonbogláron át Zircig az egész térségről. Ezt az összefüggő, de változatos régiót szeretnénk bemutatni Európának, és ebben mi egy hiánypótló rendezvényt gondoltunk ki gasztronómiai és borkulturális programmal. Mészáros Zoltán, aki ismert szereplője a helyi kulturális és gasztronómiai szcénának – egyebek mellett a VeszprémFest is az ő nevéhez fűződik –, nagyon komolyan benne volt a jelentkezés előkészítésében, és már akkor előtérbe helyezte a Balaton Wine and Gourmet tervét. A koncepció pedig annyi volt, hogy bemutassuk azt a hat borvidéket, amely Magyarország huszon-egynéhány borvidékéből a Balaton körül terül el. Persze ettől egy sima borfesztivált is rendezhettünk volna, de ehhez jön még, hogy ez itt a halak vidéke, sőt hozzánk tartozik a Bakony is, ahol meg vadak élnek.

rap: Honnan cseppentél bele a Balaton Wine and Gourmet szervezésébe?

TP: Felkértek, hiszen ennek a színtérnek a szereplőit nagyon jól ismerem, tanácsadóként dolgozom borbároknak, éttermeknek, fesztiváloknak. Közel húsz éve foglalkozom komolyan a borok és a gasztronómia világával. Számos borismereti, borszakértői tanfolyamot elvégeztem, és egy életmódmagazin alapítója és főszerkesztője vagyok.

A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Soha nem volt nagyobb szükség önre! A sajtó az olvasókért szabad, és fennmaradásunk előfizetőink nélkül nem lehetséges. Legyen előfizetőnk, tegyen egy próbát velünk és támogassa a demokratikus és liberális Magyarország ügyét!

Neked ajánljuk

Jön a bolond!

  • - turcsányi -

William McKinley-vel jól elbánt Hollywood. Az Egyesült Államok 25. elnöke mind ez idáig az egyetlen, aki merénylet áldozataként négy elhunyt potus közül nem kapott játékfilmet, de még csak egy részletet, epizódot sem.

Út a féktelenbe

Már a Lumière testvérek egyik első filmfelvételén, 1895-ben is egy érkező vonat látványa rémisztette halálra a párizsi közönséget.

Cica az istállóban

„Attól, hogy egy kóbor macska a Spanyol Lovasiskola istállójában szüli meg a kiscicáit, még nem lesznek lipicaiak” – imigyen szólt egy névtelen kommentelő a film rendezőjének honosítási ügyét olvasva.

A hegyek hangja

„Ez a zene nem arra való, hogy hallgassuk, hanem arra, hogy táncoljunk rá” – magyarázza a film – eredeti címén, a Sirāt – egyik szereplője a sivatagi rave-partyban eltűnt lánya után kutató Luisnak (Sergi López) a film magját alkotó technozene értelmét. Az apa fiával, Estebannal (Bruno Núñez Arjona) és kutyájukkal, Pipával érkezik a marokkói sivatag közepén rendezett illegális rave-fesztiválra, hogy elszántan, de teljesen felkészületlenül előkerítse Mart.

A jóság hímpora

Krasznahorkai László első poszt-Nobel-regénye játékos, bonyolult, színpompás mű. Főszereplője egy múzeumi lepketudós, entomológus (azaz a rovartan szakértője), akit váratlanul egy bonyolult elméleti problémával keres meg a munkájában elakadt író, bizonyos Krasznahorkai László, aki kísértetiesen emlékeztet a nyilvános fellépésekből és megnyilatkozásokból ismert Krasznahorkai Lászlóra.