rés a présen

„Fine dining élmény”

  • rés a présen
  • 2022. szeptember 7.

Gasztro

Tungli Péter programigazgató, Balaton Wine and Gourmet

rés a présen: A Veszprém–Balaton Európa Kulturális Fővárosa (EKF) programján egy gasztronómiai fesztivál is szerepel, milyen rendezvénynek mondanád?

Tungli Péter: A Balaton Wine and Gourmet egy gasztroünnep, legalábbis mi így hívjuk, mert a térség egy olyan lehetősége, ahol szeretnénk megmutatni és ünnepelni a Balaton környékének azt az arcát, azt a borászati és kulináris hagyományt, amelyet az itt nyaralók, a külföldi turisták többnyire nem ismernek.

rap: Mi a koncepció lényege?

TP: Amikor Veszprém jelentkezett a kulturális főváros címre, akkor Veszprém–Balaton régióként tette ezt, szóval nemcsak a városról van szó a rendezvénysorozatban, hanem Tapolcától Balatonbogláron át Zircig az egész térségről. Ezt az összefüggő, de változatos régiót szeretnénk bemutatni Európának, és ebben mi egy hiánypótló rendezvényt gondoltunk ki gasztronómiai és borkulturális programmal. Mészáros Zoltán, aki ismert szereplője a helyi kulturális és gasztronómiai szcénának – egyebek mellett a VeszprémFest is az ő nevéhez fűződik –, nagyon komolyan benne volt a jelentkezés előkészítésében, és már akkor előtérbe helyezte a Balaton Wine and Gourmet tervét. A koncepció pedig annyi volt, hogy bemutassuk azt a hat borvidéket, amely Magyarország huszon-egynéhány borvidékéből a Balaton körül terül el. Persze ettől egy sima borfesztivált is rendezhettünk volna, de ehhez jön még, hogy ez itt a halak vidéke, sőt hozzánk tartozik a Bakony is, ahol meg vadak élnek.

rap: Honnan cseppentél bele a Balaton Wine and Gourmet szervezésébe?

TP: Felkértek, hiszen ennek a színtérnek a szereplőit nagyon jól ismerem, tanácsadóként dolgozom borbároknak, éttermeknek, fesztiváloknak. Közel húsz éve foglalkozom komolyan a borok és a gasztronómia világával. Számos borismereti, borszakértői tanfolyamot elvégeztem, és egy életmódmagazin alapítója és főszerkesztője vagyok.

Ez egy remek cikk a nyomtatott Magyar Narancsból, amely online is elérhető.
Ha szeretné elolvasni, kérjük, fizessen elő lapunk digitális kiadására, vagy ha már előfizető, lépjen be!
Támogassa a független sajtót! Olvassa a Magyar Narancsot!

Neked ajánljuk

A falnak is szeme van

Túlzás lenne azt állítani, hogy a Radiohead különösebben sok vidámságot csalt volna az arcunkra, épp ezért furcsa a némiképp utódzenekarának tekinthető The Smile névválasztása.

Mélyen tisztelt publikum!

  • - turcsányi -

„Vándorcirkuszos szeretnék lenni, hóban-esőben a cirkusszal menni…” – köszöntötte az új évtizedet 1970-ben Karda Beáta.

Szabó, baka, kém

Hogyan válhatott a II. világháború kulcsfontosságú alakjává egy divattervező? Miért hízelegtek nagy hatalmú német vezetők egy töpörödött francia nőnek?

Elfordított arccal

  • SzSz

Hosszú percekig kitartott, éjfekete vászonnal indulunk, amelyet hirtelen vált fel az idilli kép: családi délután a folyóparton, a madárcsicsergést csak a játék és hancúrozás hangjai szakítják meg. Jonathan Glazer filmjében ugyanis a sötétség és a fényesség a szó szoros értelmében egymás szomszédságában honol.

Fejjel a falnak

A rasszizmus mindig újratermelődik, és már csak emiatt is elemi érdekünk, hogy újra és újra elővegyük a tiszaeszlári történetet, és beszéljünk róla.

A jelmez hatalma

A zalaegerszegi színház minden évadban műsorra tűz egy kötelező olvasmányból készült előadást; az idén a Tartuffe-öt a színház színművésze, Farkas Ignác állította színpadra.

Boldogan éltek, míg

Három, fehér menyasszonyi ruhába öltöztetett próbababa tájol minket a lépcsőfordulóban, körülöttük papírból kivágott virágok és levelek, mintha egy kicsit sután berendezett menyasszonyi szalon kirakatát látnánk.

A nem haszonelvű szeretet

Ennél abszurdabb és szerencsétlenebb szituációt nehezen lehetett volna elképzelni, erre tessék. A Kossuth rádión ugyanis épp Balog Zoltán mondta el a reggeli imát aznap, amikor egész mást kellett volna mondania.

A szomorú bohóc

  • Domsa Zsófia

Hjalmar Bergman a svéd próza és dráma egyik klasszikusa. A történetcsokor első darabjában egy svéd vidéki kisvárosban járunk, a múlt század elején, a szerző legjobban sikerült elbeszéléseinek idején. Bergman a realizmust fantasztikummal, a vígjátékot mély tragédiával vegyítő írásmód mestere. A Nagymama és az Úristen egy matriarcha életét és elmúlását, egy társadalom átrendeződését tárja elénk.

Az utolsók

Már az első magyarázkodásuk is átlátszó és röhejes volt: az tudniillik, hogy Svédország NATO-tagsága miatt „vita van” a kormány és a Fidesz-frakció között. Volt ám ilyen vita Finnország ügyében is! Aztán amikor Törökország, amellyel a baráti magyar kormány együtt mozgott a két ország tagságának a blokkolásában, bejelentette, hogy a finnek részükről jöhetnek, Orbán is meggondolta magát.