MaNcs 34. évf. 36. sz. (2022-09-08)
Túlzás nélkül sorsdöntő hetek következnek a magyar kormány és az Európai Bizottság közötti tárgyalássorozatban, amelynek kimenetelén nem kevesebb múlik, mint hogy Magyarország hozzáfér-e a 2021–2027-es költségvetési ciklus uniós támogatásaihoz.
„Avantgárd vízióként lebeg a sétány felett. Igen erős hatású, azonban expresszionizmusát mintha némi szarkazmus hatná át” – írta a korabeli kritika Varga Imre Kun Béla emlékművéről. A szoborcsoportot 1986-ban avatták fel, Kun születésének 100. évfordulója alkalmából. E tény látszólag alátámasztja azt a kormánypárti narratívát, amely összemossa a Rákosi- és a Kádár-korszakot, az ávósokat és az úttörő-rendőröket, amikor Novák Katalin szerint „betiltották” a Himnuszt.
Az Egyesült Államok gyorsan felejti az utóbbi harminc év legnagyobb külpolitikai kudarcát. Egy évvel az afganisztáni kivonulás után már csak egy-egy dróntámadás emlékeztet arra, hogy egykor ők uralták az országot. A Talibán eközben a nemzetközi elszigeteltséggel küszködve felkelő szervezetből kormányzó erővé próbál válni. Afgán viszonyok közt nem is eredménytelenül.
Az autokrácia kísérleti laborjaként látta Hódmezővásárhelyet Lázár János polgármestersége idején, belülről. 2010-ben, a Fidesz nagy győzelme idején fordított hátat a közéletnek. Márki-Zayt támogatva tért vissza, emiatt húszezer példányban nyomott röplapokon, újságban támadták. A bíróság elégtételt adott neki. Kitart.
A pedagógushiány nem csak az iskolákat érinti: az óvodapedagógusok a munkát ellehetetlenítő szakmai állapotok, a megélhetést sem biztosító bérek mellett akkor sem tudnak a pályán maradni, ha szeretnének. Hogy mi lesz így a kisgyerekekkel? Nos, úgy tűnik, az abszolút nem érdekli a törvényhozást.
A frissen életbe lépett, 35 évre szóló autópálya-koncesszióról azt lehet biztosan tudni, hogy szinte semmit nem tudni róla. Annyit azért igen, hogy ez 2023-ban már 229 milliárd forintba fog kerülni az országnak.
A hazai fürdők és szállodák számára nem az a kérdés, hogy mekkora lesz a rezsiszámla, hanem az, hogy tudnak-e egyáltalán szerződést kötni a kereskedőkkel. Most úgy néz ki, hogy nemcsak fix, hanem változó áron sem jutnak majd energiához.
Magyarország kiemelt német hadiipari partnere, a Rheinmetall élénken szorgalmazza, hogy Németország harci járműveket szállítson Ukrajnának. A konszern ugyanakkor egy 2014-ben hivatalosan berekesztett orosz katonai beruházásból is kivette a részét, és közvetve segíthette az orosz agressziót.
Augusztus 30-án, 91 éves korában elhunyt Mihail Szergejevics Gorbacsov, a Szovjetunió Kommunista Pártjának utolsó hatalmon lévő főtitkára. A változások nagy tanúja, Adam Michnik másfél évvel ezelőtt adott nagyszabású értékelést a Gazeta Wyborczában a Szovjetunió sírásójának pályájáról – ezt az interjút tesszük most közzé.
Legújabb kiállítása alkalmából az indulásáról, a műfajok ötvözéséről, feminizmusról, kritikus gondolkodásról, valamint a patriarchális társadalom nőképéről beszélgettünk.
A grafikusként végzett festő, szobrász, performance-művész életművéből ezúttal analóg fotókat láthatunk. Drozdik már jó ideje tudatosan építi karrierjét, és jelöli ki azokat az elméleti referenciapontokat, amelyek mentén munkássága értelmezhetővé válik.
Egészen sok könyv készül azoknak a gyerekeknek, akik még nem feltétlenül mozognak teljes biztonsággal a betűk világában.
A második világháború végnapjainak egyikén 1945. április 28-án, egyetlen nap alatt játszódik ez a regény egy bajor városkában, Penzbergben. A hírek már a fegyverletételről és az amerikai csapatok megérkeztéről szólnak, de senki nem tud konkrétumokat. A biztos csak annyi, hogy a háborús évek széttépték az emberi kapcsolatokat, gyászt és jegyrendszert hoztak.
A világ legnagyobb könyvesboltja tényleg létezett, alapítója, Edward William Cole korát megelőző géniusz volt. Háromemeletes melbourne-i üzletének fényes árkádsorai között bronzszobrok, látványos galériák, teafülkék voltak, a nyitott polcos rendszerben pamlagoknak is jutott hely, amelyekre leülve a látogatók anélkül olvashattak, hogy vásárlásra kötelezték volna őket.
Mi a közös Pataky Attilában, Robbie Williamsben, Tom DeLonge-ban és Black Francisben? Nos az, hogy töretlenül hisznek az ufókban. Black a Pixies frontembere, egy olyan zenekaré, amely tényleg egy kicsit az ufonauták gyülekezetének tűnik.
Tizenhét éve annak, hogy a Katrina hurrikán és az azt követő súlyos áradások térdre kényszerítették New Orleanst. A természeti katasztrófát ember okozta tragédiák sora követte: az árvíz tömegeket tett otthontalanná, a pusztítás nyomán feltörő erőszak, rablások és rendőri erőszak pedig csak mélyítették a szenvedést.
Hőseink gyanútlanul hesszelnek az utcán, amikor a semmiből feltűnik egy rivális banda: éjsötét kocsi, baljósan leereszkedő ablakok, ölni képes tekintetek. Az idegenek hirtelen puskát rántanak, majd tüzelni kezdenek rájuk – Compton vagy New York helyett azonban Oklahoma egyik isten háta mögötti részén járunk, ahol őslakos tinédzserek játszanak keményfiúsat.
„Megoldom” – mondja Tenki Réka a körülötte csetlő-botló, mikrofonállvánnyal szerencsétlenkedő Csányi Sándornak. És tényleg megoldja: jó színész és van mikroportja is. Az előadás alatt végig ez a praktikus derű árad belőle, míg partnere továbbra is a kotnyeleskedő rendező szerepében marad.
Gyöngyösi István, Gömör vármegye egykori helyettes kormánymegbízottja – a maga idejében és legújabban talán megint: alispánja – a maga korában és azután még több mint száz évig rendkívül népszerű költő volt.
Több könyve kötelező olvasmány, pár éve indult életművének új kiadása. Sokoldalú alkotó, a gyerekirodalom mellett forgatókönyv- és versírással is foglalkozik. A pályájáról, írásról, olvasásról, az oktatási rendszerről és a giccskultúráról beszélgettünk.
A korábbi sikeres Mozart, Verdi és Monteverdi opera-előadásai után most különleges darabot választott. Britten A csavar fordul egyet című hatszereplős operáját rendezi és vezényli a hétvégén a Müpában. A hátborzongató rémdráma két árva gyermekről és nevelőnőjükről szól, meg a korábbi nevelőnő és inas szellemeiről. A tragikus kimenetelű operát a Budapesti Fesztiválzenekarhoz visszatérő világhírű szólisták éneklik. A műről és az előadásról kérdeztem a maestrót.
A Kafka-töredékek ötlete 1985-ban született, amikor Kurtág, akit lenyűgöztek az író levelezésének, naplóinak, feljegyzéseinek tömör mondatai, észrevett a szavak között egy vezérmotívumot: a vándorlásét.
Ha megpróbáljuk elfelejteni a filmet és csak a zenére figyelünk, további meglepetésekben lehet részünk.
Izlandi és kínai szülei vannak, Reykjavík és Washington D.C. között ingázva nőtt fel, de mostanában leginkább Los Angelesben alkot.
Ismét kommunikációra képtelen, kicsit kiváltságos, kicsit vonzó és irritáló emberek bonyolódnak szövevényes kapcsolati hálóba két évvel a száraz, antiromantikus Normális emberek sikere után.
Egy novícia titokban távozik a zárdából, a városi kórházba megy – abortuszra. Rendőrtiszt szeretőjét keresi az őrsön, aztán otthon.
Lehet, hogy a Netflix sokat szidott üzleti stratégiája végül mégis sikerre vezeti majd a részvényeseket, és az egyre silányabb kontentek gyártása valójában kinyilatkoztatás?
A kötet verseinek meseszerű világában mindenhonnan virágok nőnek.
Amikor Sztupa és Troché megnyitották Budapest (s ilyenformán Magyarország) első karaokebárját, a siker leírhatatlan volt.
A kelenföldi Bikás park a 4-es metró megnyitása után vált közismertté.
