étel, kihordó

Fusion Bistro

  • ételhordó
  • 2021. május 5.

Gasztro

Fúzió fúzióval.

A hatvanas végén Miles Davist nem különösebben izgatta a stúdióban, hogy épp műfajt teremt, és zenésztársai – Chick Corea, Joe Zawinul, Herbie Hancock stb. – nemsokára e leendő műfaj királyai lesznek. Ám a szakírók annyira meglepődtek mindazon, ami az In a Silent Way (1969) és a Bitches Brew (1970) című Davis-albumokon hallható, hogy muszáj volt felcímkézni. Így született meg a „fúziós jazz”, s azóta tart a vita, hogy mi számít annak, és mi nem. De a kifejezés nem a bárzongorista révén bukkant fel 15 évvel később a vendéglátásban. Azt mondják, hogy a „fúziós konyha” szókapcsolatot először a The New York Times szerzője írta le egy kaliforniai étterem kapcsán 1985-ben, ahol távol-keleti módszerekkel készítettek mexikói kajákat, ennek dacára aligha lehet kétségünk afelől, hogy a műfaj – leegyszerűsítve a népek konyhájának kombinálása – sok évszázados múltra tekinthet vissza.

Magyarországon sokáig ismeretlen volt e fogalom, legfeljebb a milánói sertésborda és a magyaros pizza testesítette meg a „fúziót”, de úgy tíz éve már vannak komolyan vehető próbálkozások is, a Dohány utcában található Fusion Bistro ilyennek akar látszani, bár nem bíznak mindent a véletlenre. A „fúziós” csirkeburger mellett van sima csirkeburger, ahogy vannak klasszikus mexikói és indiai ételek is. A legnagyobb meglepetés az, hogy szinte mindenhez jár a hasábburgonya, a legjobban pedig az fáj, hogy levesek közül nem választhatunk. A futár pontosan érkezik, a csomagolással is elégedettek vagyunk.

A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Soha nem volt nagyobb szükség önre! A sajtó az olvasókért szabad, és fennmaradásunk előfizetőink nélkül nem lehetséges. Legyen előfizetőnk, tegyen egy próbát velünk és támogassa a demokratikus és liberális Magyarország ügyét!

Figyelmébe ajánljuk

Megjött Barba papa

A Kőszegi Várszínház méretes színpada, több száz fős nézőtere és a Rózsavölgyi Szalon intim kávéház-színháza között igen nagy a különbség. Mégis működni látszik az a modell, hogy a kőszegi nagyszínpadon nyáron bemutatott darabokat ősztől a pesti szalonban játsszák. 

Gyógyító morajlás

Noha a szerző hosszú évek óta publikál, a kötet harminckét, három ciklusba rendezett verse közül mindössze három – a Vénasszonyok nyara után, a Hidegűző és A madár mindig én voltam – jelent meg korábban. Maguk a szövegek egységes világot alkotnak. 

Elmondható

  • Pálos György

A dán szerzőnek ez a tizedik regénye, ám az első, amely magyarul is olvasható. Thorup írásainak fókuszában főként nők állnak, ez a műve is ezt a hagyományt követi. A történet 1942-ben, Dánia német megszállása után két évvel indul.

Gyulladáspont

Első ránézésre egy tipikus presztízskrimi jegyeit mutatja Dennis Lehane minisorozata: ellentétes temperamentumú nyomozópáros, sötétszürke tónusok, az Ügy, a magánélet és a lassacskán feltáruló múltbeli traumák kényelmetlen összefonódásai.

Mármint

A hullamosói szakma aránylag ritkán szerepel fiatalemberek vágyálmai közt. Először el is hányja magát Szofiane, a tanulmányait hanyagoló, ezért az idegenrendészet látókörébe kerülvén egy muszlim temetkezési cégnél munkát vállalni kénytelen arab aranyifjú.

Tíz vállalás

Bevált recept az ifjúsági regényekben, hogy a szerző a gyerekközösség fejlődésén keresztül fejti ki mondanivalóját. A nyári szünidőre a falusi nagymamához kitelepített nagyvárosi rosszcsontoknak az új környezetben kell rádöbbenniük arra, hogy vannak magasztosabb cselekedetek is a szomszéd bosszantásánál vagy az énekesmadár lecsúzlizásánál. Lehet tűzifát aprítani, visszavinni az üres üvegeket, és megmenteni a kocsiból kidobott kutyakölyköt. Ha mindez közösségben történik, még jobb.