étel, hordó

Gólvonal

  • ételhordó
  • 2016. október 15.

Gasztro

Már csak a sporttörténészek tudják, miféle vendéglő volt az 1962-ben bezárt régi Fradi-pálya környékén, de az újabbra mi is jól emlékszünk. A Könyves Kálmán körút felől lehetett bemenni, és ha szerencsénk volt, megfigyelhettünk egy-két fröccsbe, poharába meredő futball-legendát, még inkább a körülöttük lebzselő sleppet. Bennfentes helynek tűnt – a szurkolók inkább a metróhoz közelebb eső Fradi sörözőbe jártak –, de a szakács nagyon nem erőltette meg magát. 2000 környékén is az 1975-ös formát hozta, a kreativitás csimborasszója a kétszemélyes Fradi tál volt rántott bordával, párizsi szelettel, májjal, szalonnával. Miért volt ez Fradi tál? A rizibizi köret miatt.

Az új stadiont Groupama Arénának hívják, nagy meccsek helyett csak a „vénaszkenner” és a „Kubatov Gábor” szavak jutnak róla az eszünkbe… Tényleg a véletlenen múlt, hogy kiszúrtuk a Fradi vendéglő utódját, közvetlenül az ún. Fradi shop mellett. Elődjével ellentétben ezt a stadion Nagyváradi tér felé eső végébe építették, oda, ahol a madár sem jár: gyalogosforgalom nincs, autóból nem látni. Mintha maguknak építették volna.

Pedig ha nem itt lenne, simán elférne a Liszt Ferenc téren vagy a Ráday utcában is. Látszik, hogy nem sajnálták rá a pénzt, minden a legújabb divat szerinti. Az FTC-re a zöld kanapék, a nagy méretű narancssárga (!) sportolóábrázolások emlékeztetnek, de befigyel néhány címer is („erkölcs, erő, egyetértés”), illetve ilyen-olyan idézetek a dicső múltból. Népsport-tudósítások éppúgy, mint pl. Dalnoki Jenő filozófiája: „Nyújtsd mindig a legtöbbet, ne elégedj meg azzal, ami vagy, hanem törekedj azzá lenni, ami lehetnél!”

Ennek ellenére a Gólvonal bisztró megelégszik azzal, ami. Négyféle főétel van (rántott csirke, sertés­szűz, bundás pisztráng, spenótos tészta), kétfajta burger, az egyiket Fradinak nevezik (1890 Ft), úgyhogy ezt választjuk. Előtte nem lehet rossz szavunk a zöldborsókrémlevesre (690 Ft), simán hozza a pesti bisztrós átlagot, bár ha tejszínből húztak volna a tetejére három csíkot, mondhatnák erre is, hogy Fradi-leves. Ám titok marad, hogy a burgert miért hívják így. Tény, hogy a csírától a madársalátáig mindenféle zölddel körítették, de az egyébként kitűnő házi burgonyachipset nem tudjuk hová tenni… Na jó, hunyorítva mondhatjuk rá, hogy fehér. De a burger csak burger, se több, se kevesebb. A zsemléje teljesen rendben, a húst viszont elsózták, pedig alapból nem is lenne rossz. De igazából csak a végén örülünk: a túrófánk mentás barackpürével (990 Ft) tényleg finom.

Figyelmébe ajánljuk

Aki úton van

Amikor 2021 nyarán megjelent Holi, azaz Hegyi Olivér első lemeze, sokan egy újabb izgalmas hazai rapkarrier kezdetét látták az anyagban.

A franciák megértették

Ritkán halljuk az isteneket énekelni. Néhanapján azonban zongoráznak, szájharmonikáznak és még gitároznak is. Legutóbb Párizs elővárosában, Boulogne-Billancourt-ban, a Szajna partján álló La Seine Musicale kulturális központban történt ilyen csoda.

Hitler fürdőkádjában

Lee Miller a múlt század húszas–harmincas éveinek bevállalós top divatmodellje volt, igazi címlaplány, de festette Picasso, fotózta és filmezte Man Ray, utóbbi élt is vele, és mentorálta mint fotóművészt.

Csaló napfény

Igaz, hamis, tény, vélemény, valóság és fikció. Ilyen és ehhez hasonló címkéket sietünk felnyalni a ránk zúduló információhalom darabjaira, hogy a kontroll, a rend illúziójával nyugtassuk magunkat és ne kelljen szembesülnünk vele, hogy nem létezik bizonyosság, csak kellően szűkre húzott nézőpont.

 

Gyilkosok szemlélője

A két évtizede elhunyt Roberto Bolaño minden egyes műve a költészet, a politika és a vadállati kegyetlenség együtthatásairól szól, az író regényeiben és elbeszéléseiben vissza-visszatérő karakterekkel, a költészet és a világ allegorikus megfeleltetésével olyan erős atmoszférát teremt, amelyből akkor sem akarunk kilépni, ha az hideg és szenvtelen.

Hús, kék vér, intrika

A folyamatosan az anyagi ellehetetlenülés rémével küszködő Stúdió K Színház jobbnál jobb előadásokkal áll elő. Az előző évadban a Prudencia Hart különös kivetkezése hódította meg a nézőket és a kritikusokat (el is nyerte a darab a legjobb független előadás díját), most pedig itt van ez a remek Stuart Mária. (A konklúzió persze nem az, hogy lám, minek a pénz, ha a függetlenek így is egész jól elműködnek, hiszen látható a társulatok fogyatkozásán, hogy mindez erőn túli áldozatokkal jár, és csak ideig-óráig lehetséges ilyen keretek között működni.)

Ide? Hová?

Magyarországon úgy megy, hogy négy­évente kijön a felcsúti jóember a sikoltozó övéi elé, és bemondja, hogy ő a Holdról is látszik.

Semmi jóra

„Újabb Mi Hazánk-siker: a Zeneakadémia lemondta Varnus Xavér koncertjét!” – írta büszkén Facebook-oldalára november 15-én Dúró Dóra. A bejelentést megelőzően a politikus nyílt levélben, az Országgyűlés alelnökeként követelte a Zeneakadémia vezetőjétől a koncert lefújását – minden különösebb vizsgálat, vizsgálódás nélkül, egyetlen ún. tényfeltáró cikkre alapozva.

„Itt nyugszik fiam, Marcel”

A holokauszt minden tizedik áldozata magyar volt. Köztük azok is, akiket a kevéssé közismert északnémet lágerrendszerben, a Neuengammében pusztítottak el. Miért fontos az emlékezés, és hogyan fest annak kultúrája? Mit tehetünk érte, mi a személyes felelősségünk benne? Hamburgban és a környező városokban kerestem a válaszokat.