chili&vanília

Gougères

Gasztro

Gougères – francia sajtos puffancs

Frissen, közvetlenül a sütőből, langyosan tálalva az egyik legfinomabb és leghatásosabb vendégváró falatka a francia gougères (ejtsd: guzser), vagy­is égetett tésztából készített, sós, sajtos fánk. Érdemes egyszer kipróbálni, rutint szerezni, sütőt tesztelni, hogy aztán az egész ünnepi időszak alatt süssük majd. Ugyanabból a tésztából készül, mint a profiterol, a képviselőfánk vagy az eklerfánk. Az első néhány bizonytalanság után kiválóan rá lehet érezni a trükkjeire, és garantáltan örökös visszatérő vendég lesz. Kívül vékony, roppanós, belül krémes, üreges; pezsgőzésnek, borozásnak nagyszerű kiegészítője. Ha meg már gyakorlottan megy, akkor akár meg is lehet tölteni: krémekkel, pástétommal. Markáns ízű Gruyère sajttal működik legjobban, de valójában bármilyen karakteres sajtot használhatunk. A tésztát formázva nagyszerűen lehet fagyasztani is, ha azt szeretnénk, hogy mindig készen álljunk egy friss adag kisütésére.

A receptben leírt minden apró lépést érdemes betanulni, különös tekintettel a hűtésre és a sütésre (légkeveréses fokozat!). Ennek a fánknak egyetlen problémája van: nem lehet elég mennyiséget készíteni belőle, elfogy, ahogy kitesszük, süthetjük folyamatosan. Az ünnepi készülődést ezennel megkezdjük!

Ez egy remek cikk a nyomtatott Magyar Narancsból, amely online is elérhető.
Ha szeretné elolvasni, kérjük, fizessen elő lapunk digitális kiadására, vagy ha már előfizető, lépjen be!
Támogassa a független sajtót! Olvassa a Magyar Narancsot!

Neked ajánljuk

Aki úton van

Amikor 2021 nyarán megjelent Holi, azaz Hegyi Olivér első lemeze, sokan egy újabb izgalmas hazai rapkarrier kezdetét látták az anyagban.

A franciák megértették

Ritkán halljuk az isteneket énekelni. Néhanapján azonban zongoráznak, szájharmonikáznak és még gitároznak is. Legutóbb Párizs elővárosában, Boulogne-Billancourt-ban, a Szajna partján álló La Seine Musicale kulturális központban történt ilyen csoda.

Hitler fürdőkádjában

Lee Miller a múlt század húszas–harmincas éveinek bevállalós top divatmodellje volt, igazi címlaplány, de festette Picasso, fotózta és filmezte Man Ray, utóbbi élt is vele, és mentorálta mint fotóművészt.

Csaló napfény

Igaz, hamis, tény, vélemény, valóság és fikció. Ilyen és ehhez hasonló címkéket sietünk felnyalni a ránk zúduló információhalom darabjaira, hogy a kontroll, a rend illúziójával nyugtassuk magunkat és ne kelljen szembesülnünk vele, hogy nem létezik bizonyosság, csak kellően szűkre húzott nézőpont.

 

Gyilkosok szemlélője

A két évtizede elhunyt Roberto Bolaño minden egyes műve a költészet, a politika és a vadállati kegyetlenség együtthatásairól szól, az író regényeiben és elbeszéléseiben vissza-visszatérő karakterekkel, a költészet és a világ allegorikus megfeleltetésével olyan erős atmoszférát teremt, amelyből akkor sem akarunk kilépni, ha az hideg és szenvtelen.

Hús, kék vér, intrika

A folyamatosan az anyagi ellehetetlenülés rémével küszködő Stúdió K Színház jobbnál jobb előadásokkal áll elő. Az előző évadban a Prudencia Hart különös kivetkezése hódította meg a nézőket és a kritikusokat (el is nyerte a darab a legjobb független előadás díját), most pedig itt van ez a remek Stuart Mária. (A konklúzió persze nem az, hogy lám, minek a pénz, ha a függetlenek így is egész jól elműködnek, hiszen látható a társulatok fogyatkozásán, hogy mindez erőn túli áldozatokkal jár, és csak ideig-óráig lehetséges ilyen keretek között működni.)

Ide? Hová?

Magyarországon úgy megy, hogy négy­évente kijön a felcsúti jóember a sikoltozó övéi elé, és bemondja, hogy ő a Holdról is látszik.

Semmi jóra

„Újabb Mi Hazánk-siker: a Zeneakadémia lemondta Varnus Xavér koncertjét!” – írta büszkén Facebook-oldalára november 15-én Dúró Dóra. A bejelentést megelőzően a politikus nyílt levélben, az Országgyűlés alelnökeként követelte a Zeneakadémia vezetőjétől a koncert lefújását – minden különösebb vizsgálat, vizsgálódás nélkül, egyetlen ún. tényfeltáró cikkre alapozva.