chili&vanília

Gougères

Gasztro

Gougères – francia sajtos puffancs

Frissen, közvetlenül a sütőből, langyosan tálalva az egyik legfinomabb és leghatásosabb vendégváró falatka a francia gougères (ejtsd: guzser), vagy­is égetett tésztából készített, sós, sajtos fánk. Érdemes egyszer kipróbálni, rutint szerezni, sütőt tesztelni, hogy aztán az egész ünnepi időszak alatt süssük majd. Ugyanabból a tésztából készül, mint a profiterol, a képviselőfánk vagy az eklerfánk. Az első néhány bizonytalanság után kiválóan rá lehet érezni a trükkjeire, és garantáltan örökös visszatérő vendég lesz. Kívül vékony, roppanós, belül krémes, üreges; pezsgőzésnek, borozásnak nagyszerű kiegészítője. Ha meg már gyakorlottan megy, akkor akár meg is lehet tölteni: krémekkel, pástétommal. Markáns ízű Gruyère sajttal működik legjobban, de valójában bármilyen karakteres sajtot használhatunk. A tésztát formázva nagyszerűen lehet fagyasztani is, ha azt szeretnénk, hogy mindig készen álljunk egy friss adag kisütésére.

A receptben leírt minden apró lépést érdemes betanulni, különös tekintettel a hűtésre és a sütésre (légkeveréses fokozat!). Ennek a fánknak egyetlen problémája van: nem lehet elég mennyiséget készíteni belőle, elfogy, ahogy kitesszük, süthetjük folyamatosan. Az ünnepi készülődést ezennel megkezdjük!

A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Soha nem volt nagyobb szükség önre! A sajtó az olvasókért szabad, és fennmaradásunk előfizetőink nélkül nem lehetséges. Legyen előfizetőnk, tegyen egy próbát velünk és támogassa a demokratikus és liberális Magyarország ügyét!

Neked ajánljuk

Jön a bolond!

  • - turcsányi -

William McKinley-vel jól elbánt Hollywood. Az Egyesült Államok 25. elnöke mind ez idáig az egyetlen, aki merénylet áldozataként négy elhunyt potus közül nem kapott játékfilmet, de még csak egy részletet, epizódot sem.

Út a féktelenbe

Már a Lumière testvérek egyik első filmfelvételén, 1895-ben is egy érkező vonat látványa rémisztette halálra a párizsi közönséget.

Cica az istállóban

„Attól, hogy egy kóbor macska a Spanyol Lovasiskola istállójában szüli meg a kiscicáit, még nem lesznek lipicaiak” – imigyen szólt egy névtelen kommentelő a film rendezőjének honosítási ügyét olvasva.

A hegyek hangja

„Ez a zene nem arra való, hogy hallgassuk, hanem arra, hogy táncoljunk rá” – magyarázza a film – eredeti címén, a Sirāt – egyik szereplője a sivatagi rave-partyban eltűnt lánya után kutató Luisnak (Sergi López) a film magját alkotó technozene értelmét. Az apa fiával, Estebannal (Bruno Núñez Arjona) és kutyájukkal, Pipával érkezik a marokkói sivatag közepén rendezett illegális rave-fesztiválra, hogy elszántan, de teljesen felkészületlenül előkerítse Mart.

A jóság hímpora

Krasznahorkai László első poszt-Nobel-regénye játékos, bonyolult, színpompás mű. Főszereplője egy múzeumi lepketudós, entomológus (azaz a rovartan szakértője), akit váratlanul egy bonyolult elméleti problémával keres meg a munkájában elakadt író, bizonyos Krasznahorkai László, aki kísértetiesen emlékeztet a nyilvános fellépésekből és megnyilatkozásokból ismert Krasznahorkai Lászlóra.