Úgy tudjuk, Budapesten a Mirázs étterem számított az egyedüli grúz fecskének, ám mire kipróbálhattuk volna, be is zárt. Most újabb jelentkező akadt: tavaly év végén nyílt a Hachapuri az Andrássy út elején, ami inkább a gyorsaságra helyezi a hangsúlyt, mégse gyorsbüfét képzeljenek el. Noha nincs felszolgálás, vagyis a pulthoz kell fáradni, a koreográfia a Vapianóhoz hasonlatos: kártyát adnak meg egy jelzőkészüléket. Ami elsőre feltűnő, hogy a pult túloldalán álló hölgyek olyan lelkesen ajánlják a számunkra ismeretlen fogásokat, mintha az övék lenne a hely.
Természetesen a névadóval indítunk, ami éppúgy lehet a pizzára adott grúz válasz, mint a gazdag ember hagymalevese cipóban. De ez csak a látszat. Mert való igaz, hogy a hacsapuri (tölteléktől függően 1390 vagy 1790 Ft) elsőre olyan, mint egy sima, ropogós, sült tészta, amibe belesütöttek valami vadítót, most például spenótot (ez az olcsóbb kategória), csakhogy a tésztát a sütés előtt sajttal meg túróval bolondították meg, és ez a lényeg. Ettől ugyanis teljesen más minőséget kapunk, mint az említett rokonoknál. Muszáj kipróbálni. Ahogy a hinkalit is (350 Ft/db), ami viszont főtt tészta, pontosabban "batyu", szintén töltelékkel. Leginkább a tortellinire hasonlít, de nagyobb annál és lágyabb. Mi marhahúsost rendeltünk, soha rosszabbat!
Hacsak ezt a kétféle dolgot lehetne kapni, már megérte volna eljönni, de van itt meglepetés a tésztaallergiásoknak is. A grúz marhapörkölt (1790 Ft) cseréptálban kapható, és külsőre magyar is lehetne. De szó sincs gulyásról, például a paprikát teljesen más fűszerekkel helyettesítették, így sokkal enyhébb, nem beszélve a hazai ízektől távol eső egzotikumtól. A másik nagy meglepetést a babfőzelék (1290 Ft) okozza, ami lényegesen könnyebb a szokásosnál, ám hogy pontosan miért, azt nem sikerült megfejtenünk. Annyi biztos, hogy nemcsak a hús és a tejfel hiánya miatt.
Édességnek egy szarv formájú töltött tésztát (Nino házi süteménye - 850 Ft) választottunk, amiről utóbb kiderült, semmiben nem különbözik a krémestől.
