étel, hordó

Hachapuri

  • ételhordó
  • 2014. május 17.

Gasztro

Felületes ismereteink vannak a grúz konyháról, annyit tudunk róla, hogy kiváló. Melyik nem az?

Úgy tudjuk, Budapesten a Mirázs étterem számított az egyedüli grúz fecskének, ám mire kipróbálhattuk volna, be is zárt. Most újabb jelentkező akadt: tavaly év végén nyílt a Hachapuri az Andrássy út elején, ami inkább a gyorsaságra helyezi a hangsúlyt, mégse gyorsbüfét képzeljenek el. Noha nincs felszolgálás, vagyis a pulthoz kell fáradni, a koreográfia a Vapianóhoz hasonlatos: kártyát adnak meg egy jelzőkészüléket. Ami elsőre feltűnő, hogy a pult túloldalán álló hölgyek olyan lelkesen ajánlják a számunkra ismeretlen fogásokat, mintha az övék lenne a hely.

Természetesen a névadóval indítunk, ami éppúgy lehet a pizzára adott grúz válasz, mint a gazdag ember hagymalevese cipóban. De ez csak a látszat. Mert való igaz, hogy a hacsapuri (tölteléktől függően 1390 vagy 1790 Ft) elsőre olyan, mint egy sima, ropogós, sült tészta, amibe belesütöttek valami vadítót, most például spenótot (ez az olcsóbb kategória), csakhogy a tésztát a sütés előtt sajttal meg túróval bolondították meg, és ez a lényeg. Ettől ugyanis teljesen más minőséget kapunk, mint az említett rokonoknál. Muszáj kipróbálni. Ahogy a hinkalit is (350 Ft/db), ami viszont főtt tészta, pontosabban "batyu", szintén töltelékkel. Leginkább a tortellinire hasonlít, de nagyobb annál és lágyabb. Mi marhahúsost rendeltünk, soha rosszabbat!

Hacsak ezt a kétféle dolgot lehetne kapni, már megérte volna eljönni, de van itt meglepetés a tésztaallergiásoknak is. A grúz marhapörkölt (1790 Ft) cseréptálban kapható, és külsőre magyar is lehetne. De szó sincs gulyásról, például a paprikát teljesen más fűszerekkel helyettesítették, így sokkal enyhébb, nem beszélve a hazai ízektől távol eső egzotikumtól. A másik nagy meglepetést a babfőzelék (1290 Ft) okozza, ami lényegesen könnyebb a szokásosnál, ám hogy pontosan miért, azt nem sikerült megfejtenünk. Annyi biztos, hogy nemcsak a hús és a tejfel hiánya miatt.

Édességnek egy szarv formájú töltött tésztát (Nino házi süteménye - 850 Ft) választottunk, amiről utóbb kiderült, semmiben nem különbözik a krémestől.

Figyelmébe ajánljuk

A saját határain túl

Justin Vernon egyszemélyes vállalkozásaként indult a Bon Iver, miután a zenész 2006-ban három hónapot töltött teljesen egyedül egy faházban, a világtól elzárva, egy nyugat-wisconsini faluban.

Az űr az úr

Az 1969-ben indult Hawkwind mindig a mainstream csatornák radarja alatt maradt, pedig hatása évtizedek óta megkérdőjelezhetetlen.

Pincebogarak lázadása

  • - turcsányi -

Jussi Adler-Olsen immár tíz kötetnél járó Q-ügyosztályi ciklusa a skandináv krimik népmesei vonulatába tartozik. Nem a skandináv krimik feltétlen sajátja az ilyesmi, minden szak­ágnak, műfajnak és alműfajnak van népmesei tagozata, amelyben az alsó kutyák egy csoportozata tengernyi szívás után a végére csak odasóz egy nagyot a hatalomnak, az efeletti boldogságtól remélvén boldogtalansága jobbra fordulását – hiába.

Luxusszivacsok

A Molnár Ani Galéria 2024-ben megnyitott új kiállítótere elsősorban hazai, fiatal, női alkotókra fókuszál, Benczúr viszont már a kilencvenes évek közepétől jelen van a művészeti szcénában, sőt már 1997-ben szerepelt a 2. Manifestán, illetve 1999-ben (más művészekkel) együtt a Velencei Biennálé magyar pavilonjában.

Égen, földön, vízen

Mesék a mesében: mitikus hősök, mágikus világ, megszemélyesített természet, a szó szoros értelmében varázslatos nyelv. A világ végén, tajtékos vizeken és ég alatt, regei időben mozognak a hősök, egy falu lakói.

Visszaszámlálás

A Ne csak nézd! című pályázatot a Free­szfe, az Örkény Színház, a Trafó és a Jurányi közösen hirdették meg abból a célból, hogy független alkotóknak adjanak lehetőséget új előadások létrehozására, a Freeszfére járó hallgatóknak pedig a megmutatkozásra. Tematikus megkötés nem volt, csak annyiban, hogy a társulatoknak társadalmilag fontos témákat kellett feldolgozniuk. A nyertesek közül a KV Társulat pályamunkáját az Örkény Színház fogadta be.

Mészáros Lőrinc egy történet

A Mészáros Lőrinc című történetnek az lenne a funkciója, hogy bizonyítsa, létezik frissen, ön­erejéből felemelkedett nemzeti tőkésosztály vagy legalább réteg, de ha még az sem, pár markáns nemzeti nagytőkés. Valamint bizonyítani, hogy Orbán Viktor nem foglalkozik pénzügyekkel.

„Mint a pókháló”

Diplomáját – az SZFE szétverése miatt – az Emergency Exit program keretein belül Ludwigsburgban kapta meg. Legutóbbi rendezése, a Katona József Színházban nemrég bemutatott 2031 a kultúra helyzetével és a hatalmi visszaélések természetével foglalkozik. Ehhez kapcsolódva toxikus maszkulinitásról, a #metoo hatásairól és az empátiadeficites helyzetekről beszélgettünk vele.

Nem a pénz számít

Mérföldkőhöz érkezett az Európai Unió az orosz energiahordozókhoz fűződő viszonya tekintetében: május elején az Európai Bizottság bejelentette, hogy legkésőbb 2027 végéig minden uniós tagállamnak le kell válnia az orosz olajról, földgázról és nukleáris fűtőanyagról. Ha ez megvalósul, az energiaellátás megszűnik politikai fegyverként működni az oroszok kezében. A kérdés az, hogy Magyar­ország és Szlovákia hajlandó lesz-e ebben együttműködni – az elmúlt években tanúsított magatartásuk ugyanis ennek éppen az ellenkezőjét sugallja.

„A kínai tudás”

Az európai autóipart most épp Trump vámjai fenyegetik, de a romlása nem ma kezdődött. Hanem mikor? A kínaiak miatt kong a lélekharang? Vagy az Európai Unió zöld szemüveges bürokratái a tettesek? Netán a vásárlók a hibásak, különösen az európaiak, akik nem akarnak drága pénzért benzingőzt szívni az ablakuk alatt? A globális autópiac gyakorlati szakemberét kérdeztük.