étel, hordó

Hooters

  • ételhordó
  • 2013. január 19.

Gasztro

Noha a csaplárosné figurája évszázados népszerűségnek örvend, a hazai vendéglátóhelyek (elsősorban kocsmák) férfiközönségének gondolkodásmódját jelenleg is a "Miért jobb a sör a nőnél?" típusú manifesztumok határozzák meg.

Ennél is szomorúbb, hogy a nők többsége evidensnek tartja az efféle nyomorult viccelődést. Mit is várhatunk egy olyan országban, ahol a legtrendibb népszórakozás a "Kurvák és kamionosok parti", és általában hölgyek vannak többségben, bár profit lámpással sem találnánk? Hát azt, hogy mindig van lejjebb. Az első Hooters 1983-ban nyílt meg Floridában, s mivel burgerekkel és sörökkel már telített volt a piac, a hangsúly a csinos felszolgálólányokon volt. Jelenleg huszonnyolc országban 430 Hooters működik, ami jelzi, hogy a világ más tájékán sem kell a szomszédba menni egy kis taplóságért, ám az a téboly kifejezetten magyar specialitásnak tűnik, ami az első hazai létesítmény nyitását megelőzte. Sokszoros túljelentkezés, médiahiszti, sztárparádés nyitóbuli (amennyire sztárparádésnak lehet nevezni bármit idehaza), mindez Budapest szívében, a Liszt Ferenc téren. Mintha luxusétterem nyílt volna, nem olyan amcsi étkezde, amit jobb helyeken legfeljebb meggyötört fuvarosok és vihogó kamaszfiúk keresnek fel.


Különben, ha erotikára számítunk súlyos húsok helyett, bizonyos a csalódás. Neonfényes hodály, sportközvetítéses plazmatévék szerte a falon, leginkább egy nyugat-európai buszpályaudvar várótermére emlékeztet az egész, bár az kétségtelen, hogy a forrónadrágos, push-up kiszolgálás - noha nem tűnik a legőszintébbnek - kedvesebb a megszokottnál, fásultságnak (egyelőre?) semmi nyoma. Az ételválaszték szinte alig különbözik az önkiszolgálós rokonétól, ellenben jóval többe kerül. A specialitásként emlegetett fried picklesnek (700 Ft), mely különleges, pácolt bundába csomagolt zöldséget - uborkát? cukkinit? - rejt, csak az olajtartalma emlékezetes olyannyira, hogy a Dallast juttatja eszünkbe, a garnélás falatok (Buffalo shrimp - 1700 Ft) viszont jól csúsznak, bár kissé drágák. De a sült krumpli is az (curly fries - 800 Ft), csak a nevéhez méltón attól különleges, hogy tekeredik, mint a rackajuh szarva. Persze, ha kihűl, ugyanolyan vacak, mint bármelyik hasáb, ezzel együtt melegen sem ajánljuk.

Kétféle hamburgert próbálunk ki (ezekhez alapból jár a "göndör krumpli"): a Blue Cheese-t (1800 Ft) és a Nacho ordinaryt (2540 Ft), az elsőn márványsajt, a másikon vadító mexikói fűszerek, a kéksajtosban kissé rágós a hús, a nachós viszont tényleg klasszis burger. A zsemle itt is, ott is pocsék.

Végezetül mindkét tortát (990 Ft) megvizsgáljuk. A csokitorta pokolian édes, ráadásul oly nehéz, mint Schwarzenegger súlyzója 1972-ben, a sajttorta jóval könnyedebb, viszont teljesen érdektelen. Ha élményekkel nem is, kalóriákkal jócskán megrakva támolygunk ki az Andrássy útra.

Figyelmébe ajánljuk

Jön a bolond!

  • - turcsányi -

William McKinley-vel jól elbánt Hollywood. Az Egyesült Államok 25. elnöke mind ez idáig az egyetlen, aki merénylet áldozataként négy elhunyt potus közül nem kapott játékfilmet, de még csak egy részletet, epizódot sem.

Út a féktelenbe

Már a Lumière testvérek egyik első filmfelvételén, 1895-ben is egy érkező vonat látványa rémisztette halálra a párizsi közönséget.

Cica az istállóban

„Attól, hogy egy kóbor macska a Spanyol Lovasiskola istállójában szüli meg a kiscicáit, még nem lesznek lipicaiak” – imigyen szólt egy névtelen kommentelő a film rendezőjének honosítási ügyét olvasva.

A hegyek hangja

„Ez a zene nem arra való, hogy hallgassuk, hanem arra, hogy táncoljunk rá” – magyarázza a film – eredeti címén, a Sirāt – egyik szereplője a sivatagi rave-partyban eltűnt lánya után kutató Luisnak (Sergi López) a film magját alkotó technozene értelmét. Az apa fiával, Estebannal (Bruno Núñez Arjona) és kutyájukkal, Pipával érkezik a marokkói sivatag közepén rendezett illegális rave-fesztiválra, hogy elszántan, de teljesen felkészületlenül előkerítse Mart.

A jóság hímpora

Krasznahorkai László első poszt-Nobel-regénye játékos, bonyolult, színpompás mű. Főszereplője egy múzeumi lepketudós, entomológus (azaz a rovartan szakértője), akit váratlanul egy bonyolult elméleti problémával keres meg a munkájában elakadt író, bizonyos Krasznahorkai László, aki kísértetiesen emlékeztet a nyilvános fellépésekből és megnyilatkozásokból ismert Krasznahorkai Lászlóra.