étel, hordó

Kispesti Halásztanya

  • ételhordó
  • 2020. november 29.

Gasztro

Papp József 1932-ben nyitotta meg Gödör nevű vendéglőjét Kispesten, az Üllői út és a Kossuth Lajos utca sarkán lévő alagsori helyiségben, amely hamarosan a környék legnépszerűbb helyévé vált.

A siker titka Papp „találmánya”, a szálka nélküli ponty volt, amiért sokan Budapestről is hajlandók voltak kivillamosozni. Hat évvel később a Gödör új helyre, a Petőfi – később Lenin, jelenleg Városház – tér 6. szám alá költözött, a Dreher Antal tulajdonában lévő jóval nagyobb, óriási kerthelyiséggel is megtoldott, tornyos épületbe, amelyet a sörgyáros Papp Józsefre bízott, aki még a korábbinál is sikeresebb halvendéglőt alakított itt ki. De az 1938-as költözést pereskedés követte, Papp vitte volna a Gödör nevet is, de ezt az Üllői úti étterem új tulaja, Lajkó Vince nem nézte jó szemmel. A bíróság nemcsak azért döntött Lajkó javára, mert Papp nem védette le a nevet, előkerült az is, hogy alperes „merészen, minden földrajzi gödör hiányában” adta az új helynek a Gödör Halásztanya nevet.

A per kimenetele nem befolyásolta a későbbieket. Az étterem végül a Kispesti Halásztanya nevet kapta, sikere pedig a korábbi Gödörét is túlszárnyalta. Persze ehhez kellett az is, hogy Pappot az ötvenes években sem mozdították el vezetői beosztásából, a hatvanas évektől pedig már a nyugati turistákat is idehordták. Az első osztályú étteremben cigányzene volt, ráadásul éjjel kettőig tartottak nyitva, ami akkoriban ritkaságnak számított. 1987-ben még étteremkritikát is közölt róla a Képes 7 című hetilap. El voltak ájulva tőle.

És úgy tűnik, a rendszerváltás sem végezte ki a helyet. „A mai napig közkedvelt zenés szórakozóhely. (…) Igény szerint folklórműsoros vacsorát rendezünk kül- és belföldi csoportok számára” – olvassuk honlapjukon, de azt csak érkezésünk után értjük meg, hogy miért nem kértek nevet, amikor asztalt foglaltunk. Mert igaz ugyan, hogy szombat délután az egyik különteremben épp esküvői vacsora rajtol, de „civil” vendég egyáltalán nincs, úgyhogy teljes egészében miénk az impozáns nagyterem, amely mindenféle erőlködés nélkül idézi a nyolcvan évvel ezelőtt indulást.

A haltöpörtyű fűszeres mártogatóssal (1390 Ft) méltó a hely régi nagy híréhez, ropogós, sótlanul is élvezhető, és az alapanyag sem rossz. A szegedi halászlében (1990 Ft) a valóban szálkamentes halhúsnak jelentős az élvezeti értéke, a lének kevésbé, ezért a csípős paprika használata erősen ajánlott. A panír és a zöldfűszeres krumplipüré menti meg a diósbundás ropogós harcsafilét (3190 Ft), mely nemcsak nem ropogós, de íze sincs nagyon. „Zoli kedvencének” (2690 Ft) a sajttal és kolbásszal töltött rántott sertésbordát nevezik, és nekünk sem lehet rá egy rossz szavunk sem. Klasszikus, tökéletesen elkészített frissensült, amely ugyanúgy a 20. század derekát idézi, mint a sűrű és tömény gesztenyepüré (790 Ft).

Figyelmébe ajánljuk

Minden nap egy forradalom

A történelem nem ismétli magát, hanem rímel. Paul Thomas Anderson egy szinte anakronisztikusan posztmodern filmet rendezett; bár felismerjük őrült jelenünket, láz­álomszerűen mosódik össze a hatvanas évek baloldali radikalizmusa a nyolcvanas évek erjedt reaganizmusával és a kortárs trumpista fasisztoid giccsel.

Japán teaköltemény

A 19. század derekán, miután a Perry-expedíció négy, amerikai lobogókkal díszített „fekete hajója” megérkezett Japánba, a szigetország kénytelen volt feladni több évszázados elszigeteltségét, és ezzel együtt a kultúrája is nagyot változott.

Maximál minimál

A nyolcvannyolc éves Philip Glass életműve változatos: írt operákat, szimfóniákat, kísérleti darabokat, izgalmas kollaborációkban vett részt más műfajok képviselőivel, és népszerű filmzenéi (Kundun; Az órák; Egy botrány részletei) révén szélesebb körben is ismerik a nevét. Hipnotikus minimalista zenéje tömegeket ért el, ami ritkaság kortárs zeneszerzők esetében.

Egy józan hang

Romsics Ignác saját kétkötetes önéletírása (Hetven év. Egotörténelem 1951–2021, Helikon Kiadó) után most egy új – és az előszó állítása szerint utolsó – vaskos kötetében ismét kedves témája, a historiográfia felé fordult, és megírta az egykori sztártörténész, 1956-os elítélt, végül MTA-elnök Kosáry Domokos egész 20. századon átívelő élettörténetét.

Aktuális értékén

Apám, a 100 évvel ezelőtt született Liska Tibor közgazdász konzisztens vízióval bírt arról, hogyan lehetne a társadalmat önszabályozó módon működtetni. Ez a koncepció általános elveken alapszik – ezen elvekből én próbáltam konkrét játékszabályokat, modelleket farigcsálni, amelyek alapján kísérletek folytak és folynak. Mik ezek az elvek, és mi a modell két pillére?

Támogatott biznisz

Hogyan lehet minimális befektetéssel, nulla kockázattal virágzó üzletet csinálni és közben elkölteni 1,3 milliárd forintot? A válasz: jó időben jó ötletekkel be kell szállni egy hagyomány­őrző egyesületbe. És nyilván némi hátszél sem árt.

Ha berobban a szesz

Vegyész szakértő vizsgálja a nyomokat a Csongrád-Csanád megyei Apátfalva porrá égett kocsmájánál, ahol az utóbbi években a vendégkör ötöde általában fizetésnapon rendezte a számlát. Az eset után sokan ajánlkoztak, hogy segítenek az újjáépítésben. A tulajdonos és családja hezitál, megvan rá az okuk.