étel, hordó

Kispesti Halásztanya

  • ételhordó
  • 2020. november 29.

Gasztro

Papp József 1932-ben nyitotta meg Gödör nevű vendéglőjét Kispesten, az Üllői út és a Kossuth Lajos utca sarkán lévő alagsori helyiségben, amely hamarosan a környék legnépszerűbb helyévé vált.

A siker titka Papp „találmánya”, a szálka nélküli ponty volt, amiért sokan Budapestről is hajlandók voltak kivillamosozni. Hat évvel később a Gödör új helyre, a Petőfi – később Lenin, jelenleg Városház – tér 6. szám alá költözött, a Dreher Antal tulajdonában lévő jóval nagyobb, óriási kerthelyiséggel is megtoldott, tornyos épületbe, amelyet a sörgyáros Papp Józsefre bízott, aki még a korábbinál is sikeresebb halvendéglőt alakított itt ki. De az 1938-as költözést pereskedés követte, Papp vitte volna a Gödör nevet is, de ezt az Üllői úti étterem új tulaja, Lajkó Vince nem nézte jó szemmel. A bíróság nemcsak azért döntött Lajkó javára, mert Papp nem védette le a nevet, előkerült az is, hogy alperes „merészen, minden földrajzi gödör hiányában” adta az új helynek a Gödör Halásztanya nevet.

A per kimenetele nem befolyásolta a későbbieket. Az étterem végül a Kispesti Halásztanya nevet kapta, sikere pedig a korábbi Gödörét is túlszárnyalta. Persze ehhez kellett az is, hogy Pappot az ötvenes években sem mozdították el vezetői beosztásából, a hatvanas évektől pedig már a nyugati turistákat is idehordták. Az első osztályú étteremben cigányzene volt, ráadásul éjjel kettőig tartottak nyitva, ami akkoriban ritkaságnak számított. 1987-ben még étteremkritikát is közölt róla a Képes 7 című hetilap. El voltak ájulva tőle.

És úgy tűnik, a rendszerváltás sem végezte ki a helyet. „A mai napig közkedvelt zenés szórakozóhely. (…) Igény szerint folklórműsoros vacsorát rendezünk kül- és belföldi csoportok számára” – olvassuk honlapjukon, de azt csak érkezésünk után értjük meg, hogy miért nem kértek nevet, amikor asztalt foglaltunk. Mert igaz ugyan, hogy szombat délután az egyik különteremben épp esküvői vacsora rajtol, de „civil” vendég egyáltalán nincs, úgyhogy teljes egészében miénk az impozáns nagyterem, amely mindenféle erőlködés nélkül idézi a nyolcvan évvel ezelőtt indulást.

A haltöpörtyű fűszeres mártogatóssal (1390 Ft) méltó a hely régi nagy híréhez, ropogós, sótlanul is élvezhető, és az alapanyag sem rossz. A szegedi halászlében (1990 Ft) a valóban szálkamentes halhúsnak jelentős az élvezeti értéke, a lének kevésbé, ezért a csípős paprika használata erősen ajánlott. A panír és a zöldfűszeres krumplipüré menti meg a diósbundás ropogós harcsafilét (3190 Ft), mely nemcsak nem ropogós, de íze sincs nagyon. „Zoli kedvencének” (2690 Ft) a sajttal és kolbásszal töltött rántott sertésbordát nevezik, és nekünk sem lehet rá egy rossz szavunk sem. Klasszikus, tökéletesen elkészített frissensült, amely ugyanúgy a 20. század derekát idézi, mint a sűrű és tömény gesztenyepüré (790 Ft).

Figyelmébe ajánljuk

Mi az üzenete a Hadházy Ákos és Perintfalvi Rita elleni támadásoknak?

Bő húsz éve elvetett mag szökkent szárba azzal, hogy egy önjelölt magyar cowboy egyszer csak úgy döntsön: erővel kell megvédenie gazdáját a betolakodótól – ha jóindulatúan szemléljük a Hadházy Ákossal történteket. Ennél valószínűleg egyszerűbb a Perintfalvi Ritával szembeni elképesztően alpári hadjárat: nem könnyű érveket hozni amellett, hogy ez valaminő egyéni ötlet szüleménye.

Mi nem akartuk!

A szerző első regénye a II. világháború front­élményeinek és háborús, illetve ostromnaplóinak inverzét mutatja meg: a hátországról, egészen konkrétan egy Németváros nevű, a Körös folyó közelében fekvő kisváros háború alatti életéről beszél.

Mit csinálsz? Vendéglátózom

Kívülről sok szakma tűnik romantikusnak. Vagy legalábbis jó megoldásnak. Egy érzékeny fotográfus meg tudja mutatni egy-egy szakma árnyékos oldalát, és ezen belül azt is, milyen azt nőként megélni. Agostini, az érzékeny, pontos és mély empátiával alkotó fiatal fotóművész az édesanyjáról készített sorozatot, aki a családi éttermükben dolgozik évtizedek óta.