Narancs-horgászverseny: Hét ponty előnnyel

szerző
- szily -
publikálva
2000/42. (10. 12.)
Twitter megosztások száma
Google +1
Egyéb megosztás

a felfoghatatlan mennyiségnél is többet, így végül csak ötödik lettem.

Azért mindenki jól érezte magát. A legjobban persze a ravasz dr. Walter, aki szponzor létére három naiv leányt szédített a spiccbotozás rejtelmeivel.Állítólag Para-Kovács Imre találta ki, hogy a Narancs rendezzen horgászversenyt a lap olvasóinak, íróinak és barátainak Kutrovácz Istvánnak, a magyar pisztrángok nagy patrónusának taván. Szombat reggel értem a nagyvenyimi tóhoz két elfogulatlanul kiválasztott Narancs-olvasó társaságában: az egyikük P., aki ki fogja adni a könyvemet, a másikuk T., akitől a horgászfelszereléseimet szoktam kölcsönkérni. A parton egyelőre csak Kutrovácz mester tartózkodott egy egészen fiatal, illetve egy húszéves cseresznyepálinka társaságában. A személyzet a sörcsap összeállításával foglalatoskodott. Egy erősen pedofil és egy legális rundot követően befutott a versenyzőket szállító busz. Para-Kovács Imre nélkül, aki állítólag reggelig nézte az olimpiát, és elaludt. Para-Kovács Imrének szerintem nincs is tévéje. A versenyt szponzoráló Fishmania horgászboltot dr. Walter, a híres versenyző képviselte.

Dr. Walternek felejthetetlen pillanatokat köszönhetek. Két évvel ezelőtt, amikor a Pecalista nevű internetes levelezőlista csapatával elindultunk a Töröcskei-tó 24 órás horgászversenyén, ő javasolta, hogy ragasztott csontkukaccal etessünk be. A kezdést jelző dudaszó előtt az etetőcsúzlival próbalövést végeztem a hátam mögötti erdő felé, és mint pár pillanat múlva kiderült, az összecementezett férgekkel arcon lőttem egy dugni készülő vérmes fiatalembert. Szaktanácsadómnak az volt a szerencséje, hogy a megkergült vadkanként a partra rontó ifjú nem engem, hanem a szomszédos rajthelyen békésen csúzlizgató versenyzőt vágta a vízbe.

H

A nagyvenyimi parton dr. Walter jó szponzorként azonnal felmérte az erőviszonyokat, és - megint csak szaktanácsadói minőségben - öt percen belül csatlakozott egy három lelkes lányból álló amatőr csapathoz. A 17 versenyző hamar megismerkedett mind a csecsemőkorú, mind az érett pálinkával, aztán ki-ki leült a saját helyére.

H

Két meghívottam ellenszenvesen hamar belevágott a halfogásba. Bár a tó igen kicsiny, és tele volt ponttyal, az első órában egyetlen példányt sikerült csak fognom, amit az erős szélre és a Kutrovácz mester által sűrű időközökben körbeküldött kupicákra fogtam. Aztán már nem bírtam tovább, és nehezebb úszóra váltottam. Ez nem várt eredménnyel járt, mert negyedóra leforgása alatt négy pontyot szákoltam. A helyzetet csak édesítette, hogy Déri Miklós, a Narancs képszerkesztője a szomszédos helyen addigra már hangosan és folyamatosan átkozódott, mivel még kapása sem volt. A nádastól nem láttam a többi versenyzőt, de a Walter-féle csapat irányából folyamatos pikáns sikoltozást hozott a viharos szél.

Nálam megállt a kapás, de a három óra lejárta előtt sikerült még egy példányt kiszednem, és kétszer meglátogatott a pálinkás ember, aminek a képszerkesztő négyéves lányával együtt örvendeztünk a fűben henteregve.

A verseny elvileg háromórás lett volna, de a megadott időben dr. Walter némieg tépett ruházatban végigvánszorgott a tóparton, és kért még fél órát, amit a pontyokon felbuzdult tömeg a lánycsapat nógatására lelkesen megszavazott. A ráadás alatt - én sem akartam elhinni - még egy pontyot akasztottam.

H

Lehet, hogy meglepő, de még életemben nem fogtam egy alkalommal hét pontyot. Soha nem gyűjtenék aranyozott rézserlegeket a szekrény tetején, de ezúttal úgy tűnt, nincs menekvés. Majd odaadom T.-nek. Neki úgyis annyira imponál az ilyesmi - gondoltam a sörcsapot védelmező sátor felé tartva. Dr. Walter kiszabadult a spiccbotos horgászatot addigra végképp megkedvelő leánycsapat szorításából, és felolvasta az eredményeket. Enyhén leereszkedő udvariassággal tapsoltam a harmadik és a második helyezettnek, aztán utolsóként P. nevét olvasták fel. Sajnos nem csak velem történt csoda, így a Narancs világbajnoki döntőket pirulásra késztető versenyén a 7 kiló 30 dekás fogás csak az ötödik helyre volt elég. Az első két helyet ráadásul P. és T., a két rosszul kiválasztott, udvariatlan vendég hiénázta le.

Az addigra már igencsak vidám mezőny Kutrovácz mester - nem a szó rossz értelmében - tiszai stílusú halászlevével fokozta a nehezen fokozhatót, aztán ki buszra ült, ki autóba, hogy kihúzza a 2001-es versenyig hátralévő 364 napot.

- szily -

szerző
- szily -
publikálva
2000/42. (10. 12.)
Twitter megosztások száma
Google +1
Egyéb megosztás
Cimkék:
Ezt már olvasta?

Legfrissebb Narancs

„Nem kérünk bocsánatot”
Interjú „Tibi atyával”
Interjú Palkovics Lászlóval
Mi lesz az MTA-intézetekkel?
Évadnyitó melléklet
Jordán Adél, Carly Wijs, Pintér Béla színháza
Tartalomjegyzék Legfrissebb Narancs

Kultúra

még több Kultúra...

Narancs

Vélemény

még több Vélemény...