étel, hordó

Parisi 6

  • ételhordó
  • 2020. február 18.

Gasztro

Kevés olyan nagyvárost ismerünk, ahol a turistákra a legelegánsabb környéken leselkednek a legnagyobb veszélyek, de Budapest – bizonyos belvárosi éttermeknek köszönhetően – ezek közé tartozik. Jóllehet, ma már az idelátogató külföldiek nagy része a neten, leginkább a TripAdvisoron választ magának megbízható vacsorázóhelyet, a Váci utca környékén még mindig jelentős számú csalogatót alkalmaznak, akik a vendéglátó egység előtt, mindenféle gulyáslevesek és pálinkák ígéretével, olykor kifejezetten agresszív módon csapnak le a gyanútlan járókelőkre. E munkakör betöltéséhez persze elengedhetetlen a rámenős tempó, már csak azért is, mert a színjáték a legritkább esetben ér véget az elégedett vendég forró búcsújával. A túlárazás miatti méltatlankodással annál gyakrabban.

Noha a Párizsi utca 6. szám alatt működő egység előtt nem áll semmiféle „palifogó”, a kirakatába tett palatábláról csak a „goulash soup” tételt jegyezzük meg, s ez sok jót nem ígér. Odabent azonban elmúlik a rossz érzés. A kis alapterületű helyiségben nem spóroltak az asztalokkal, mégsem tűnik zsúfoltnak, a két felszolgáló barátságos, de nem bizalmaskodó. A szomszéd asztalnál ülő külföldiekkel sem.

Az étlapot természetesen a magyar konyhára kalibrálták, de van külön vega étlap gnocchival, rizottóval, cukkinivel, no meg rántott gombával. A Jókai bableves (2800 Ft) túlárazott, bár akkora, hogy fő­ételnek is beillik. Az íze, a fűszerezése kiváló, a bab nem kemény és nem puha, kolbászkarikából is van bőven, füstölt csülökből viszont csak mutatóban. A cukkinis házi gnocchi (2800 Ft) valóban „házias”, a főzéssel sem voltak gondok, de jellegzetesnek azért nem mondanánk; korrekt tészta, korrekt feltétekkel. A rántott szeletet (2690 Ft) még ennyi panasz sem érheti, a legjobbakat mondhatjuk a sertés­szűzre és a panírra is, ráadásul pont annyit adnak, amennyi még jólesik. Talán csak a karácsonyi parfé (1600 Ft) gyengébb a kelleténél, legfeljebb a fahéjas ízére emlékszünk. Meg arra, hogy inkább jégkrém volt, és hamar olvadt.

 

Figyelmébe ajánljuk

A saját határain túl

Justin Vernon egyszemélyes vállalkozásaként indult a Bon Iver, miután a zenész 2006-ban három hónapot töltött teljesen egyedül egy faházban, a világtól elzárva, egy nyugat-wisconsini faluban.

Az űr az úr

Az 1969-ben indult Hawkwind mindig a mainstream csatornák radarja alatt maradt, pedig hatása évtizedek óta megkérdőjelezhetetlen.

Pincebogarak lázadása

  • - turcsányi -

Jussi Adler-Olsen immár tíz kötetnél járó Q-ügyosztályi ciklusa a skandináv krimik népmesei vonulatába tartozik. Nem a skandináv krimik feltétlen sajátja az ilyesmi, minden szak­ágnak, műfajnak és alműfajnak van népmesei tagozata, amelyben az alsó kutyák egy csoportozata tengernyi szívás után a végére csak odasóz egy nagyot a hatalomnak, az efeletti boldogságtól remélvén boldogtalansága jobbra fordulását – hiába.

Luxusszivacsok

A Molnár Ani Galéria 2024-ben megnyitott új kiállítótere elsősorban hazai, fiatal, női alkotókra fókuszál, Benczúr viszont már a kilencvenes évek közepétől jelen van a művészeti szcénában, sőt már 1997-ben szerepelt a 2. Manifestán, illetve 1999-ben (más művészekkel) együtt a Velencei Biennálé magyar pavilonjában.

Égen, földön, vízen

Mesék a mesében: mitikus hősök, mágikus világ, megszemélyesített természet, a szó szoros értelmében varázslatos nyelv. A világ végén, tajtékos vizeken és ég alatt, regei időben mozognak a hősök, egy falu lakói.

Visszaszámlálás

A Ne csak nézd! című pályázatot a Free­szfe, az Örkény Színház, a Trafó és a Jurányi közösen hirdették meg abból a célból, hogy független alkotóknak adjanak lehetőséget új előadások létrehozására, a Freeszfére járó hallgatóknak pedig a megmutatkozásra. Tematikus megkötés nem volt, csak annyiban, hogy a társulatoknak társadalmilag fontos témákat kellett feldolgozniuk. A nyertesek közül a KV Társulat pályamunkáját az Örkény Színház fogadta be.

Mészáros Lőrinc egy történet

A Mészáros Lőrinc című történetnek az lenne a funkciója, hogy bizonyítsa, létezik frissen, ön­erejéből felemelkedett nemzeti tőkésosztály vagy legalább réteg, de ha még az sem, pár markáns nemzeti nagytőkés. Valamint bizonyítani, hogy Orbán Viktor nem foglalkozik pénzügyekkel.

„Mint a pókháló”

Diplomáját – az SZFE szétverése miatt – az Emergency Exit program keretein belül Ludwigsburgban kapta meg. Legutóbbi rendezése, a Katona József Színházban nemrég bemutatott 2031 a kultúra helyzetével és a hatalmi visszaélések természetével foglalkozik. Ehhez kapcsolódva toxikus maszkulinitásról, a #metoo hatásairól és az empátiadeficites helyzetekről beszélgettünk vele.

Nem a pénz számít

Mérföldkőhöz érkezett az Európai Unió az orosz energiahordozókhoz fűződő viszonya tekintetében: május elején az Európai Bizottság bejelentette, hogy legkésőbb 2027 végéig minden uniós tagállamnak le kell válnia az orosz olajról, földgázról és nukleáris fűtőanyagról. Ha ez megvalósul, az energiaellátás megszűnik politikai fegyverként működni az oroszok kezében. A kérdés az, hogy Magyar­ország és Szlovákia hajlandó lesz-e ebben együttműködni – az elmúlt években tanúsított magatartásuk ugyanis ennek éppen az ellenkezőjét sugallja.

„A kínai tudás”

Az európai autóipart most épp Trump vámjai fenyegetik, de a romlása nem ma kezdődött. Hanem mikor? A kínaiak miatt kong a lélekharang? Vagy az Európai Unió zöld szemüveges bürokratái a tettesek? Netán a vásárlók a hibásak, különösen az európaiak, akik nem akarnak drága pénzért benzingőzt szívni az ablakuk alatt? A globális autópiac gyakorlati szakemberét kérdeztük.