kertész lesek

Pest-Buda

  • kertész lesek
  • 2012. szeptember 9.

Gasztro

"Ez Buda, Magyarország fővárosa. A Vár olyan, mint a görög Athén vára, az Akropolisz! Milyen csodálatos kilátás ez! Szavakkal lefesteni nem lehet! Hogyan lehetne megírva érzékeltetni a napfényt, melyben ez a látvány a szemünk elé tárul.

A pesti Duna-part épületsora ott a part mentén, a paloták - micsoda élet és mozgalmasság! Magyar nemesi gavallérok, görög és zsidó kereskedők, katonák és parasztok: micsoda tolongás!" - lelkendezett 1842-ben Hans Christian Andersen, és ez egyszer igazat beszélt talán.

A jó hír az, hogy 170 év múltán is érvényesek többé-kevésbé a mesemondó szavai, kár, hogy a fülledt idő miatt csak árnyékból élvezhető a pesti panoráma. "Micsoda tolongás!" - kiálthatnánk mi is, ráadásul a tömeg nemcsak a Halászbástyát, de a környező éttermek teraszát is ellepte. Nekünk persze cseppet sem fáj, hiszen úgy tűnik, a kifejezetten "tourist menu"-re szakosodott restaurantokban gulyást mérnek gulyással, és már az is különlegességnek számít, ha befigyel egy tál halászlé.

Nem kell nagyon eltávolodni a Szentháromság tértől, máris sokkal levegősebb helyeket találni: az Alabárdos vagy a Fortuna ismerős nevek. Ugyanez áll a Pest-Budára is: az étlapon azt látni, hogy 1948-ban alapították, ami persze nem a legjobb előjel - műemlék házról (Fortuna utca 3.) lévén szó -, de mivel látjuk azt is, hogy a dizájn nem a több mint hatvan évvel ezelőtti hangulatot mutatja, nyilvánvaló, hogy itt most bármi megtörténhet.

A kiszolgálásra nem lehet rossz szavunk, már-már angol szerviz, de azért túlzásoktól nem kell tartani. A választék kifejezetten a magyar konyhára céloz, olykor mást is eltalál: a hűs paradicsomleves narancsos zellerrel (1190 Ft) nem csak kiváló frissítő. Ínyencségnek is mondhatnánk, bár csak a zellert vesszük ki belőle, a narancsot cseppet sem. A töltött paprikával (2870 Ft) viszont nem trükköztek. Épp olyan, mint odahaza, ami mindenképpen pozitívum a környékbeli éttermek gulyásdömpingjének fényében. Az ún. házi tokajis sült kolbászról (2180 Ft) meg azt mondhatnánk, hogy épp olyan, mint a sarki hentesnél. Milyen kár, hogy fűszeresebb a kelleténél. A kissé kellemetlen helyzetből a végeredményben ránk tukmált petrezselymes krumpli (650 Ft) szabadít meg. Régen ettünk ilyen nagyszerű burgonyát, sőt nem is jut eszünkbe, hogy ettünk-e valaha jobbat ennél - étteremben. A sor végén álló sárgabarackos habban (1290 Ft) ügyesen keveredik a fanyar a mézédessel, nem üli meg a gyomrot, épp csak megcirógatja. Ha az a feladat, hogy ismertessük meg egy külföldivel a magyar konyhát, a Pest-Buda tökéletes választás.

Figyelmébe ajánljuk

Szemrevaló: Páva – Valódi vagyok?

  • SzSz

A társadalmi szerepek és identitások a pszichológia egyik legjobban kutatott területe. Mead szerint nincs is objektív valóság, azt az egyének maguk konstruálják; Goffman úgy véli, az egész világ egy színpad, ahol mind különböző szerepeket játsszunk; míg Stryker elmélete azt magyarázza, hogy minden ember ezernyi identitással rendelkezik, s azok hierarchiába rendeződnek.

Szemrevaló: A fény

  • - bzs -

Tom Tykwer csaknem háromórás eposza mintha egy másik korból időutazott volna napjainkba (Tykwer maga is a Babylon Berlint, a múlt század húszas éveit hagyta hátra).

Szemrevaló: Gépek tánca

Markológépekkel táncolni, az ám a valami! Amikor a kotrókanál kecsesen emelkedik a magasba, akkor olyan, mint egy daru – mármint a madár (lehet, hogy magyarul nem véletlenül hívják így az emelőszerkezetet?) –, „nyakát” nyújtogatja, „fejét” forgatja.

Le nem zárt akták

A művészi identitás és a láthatóság kérdéseit helyezi középpontba Pataki Luca első önálló kiállítása. Keszegh Ágnes kurátor koncepciója szerint a tárlat krimiként épül fel: a látogatónak fragmentumokból, nyomokból kell rekonstruálnia a történetet. Az anyag kísérlet a művészszerep radikális újragondolására, és az igazi kérdése az, hogy az alkotói késztetés ledarálható-e.

Ingyen Carlsberg

  • - turcsányi -

Valamikor a múlt század kilencvenes éveinek elején Bille August nemzetközi hírű svéd filmrendező rájött, hogy mégsem lenne jó, ha ő lenne a filmművészet második Ingmar Bergmanja, még akkor sem, ha az ügyért addig számos követ megmozgatott (Hódító Pelle Max von Sydow-val, 1987; Legjobb szándékok, egyenesen Bergman forgatókönyvéből, 1992).

Utánunk a robotok?

A Székesfehérváron tavasszal bemutatott színpadi átiratot Szikora János, a Vörösmarty Színház tizenhárom év után elköszönő igazgatója rendezte. A színház vezetésére kiírt, majd megismételt pályázat után ősztől már Dolhai Attila irányításával működő teátrum irányvonala minden bizonnyal változni fog, a társulat egy része is kicserélődött, így A Nibelung-lakópark egy korszak összegzésének, Szikora János búcsúelőadásának is tekinthető.

Túlélni a békét

Az előadás ismét azt bizonyította, hogy egy ideje a Miskolci Nemzeti Színházé a magyar nyelvű színjátszás egyik legerősebb társulata. Pedig a darab – annak ellenére, hogy színházi felkérésre született – egyáltalán nem kínálja magát könnyen a színrevitelre.