étel, kihordó

Ramenka

  • ételhordó
  • 2021. február 24.

Gasztro

„A ramen szép világa bonyolult, elkészítése pedig művészet, amit japán mesterei évtizedeken át tökéletesítenek.”

„Adott stílusát mindig a lé, a tészta és a feltétek izgalmas szentháromsága határozza meg. A ramensztori összetettsége miatt arra kísérletet sem teszek, hogy egy bekezdésben megfejtsem a titkát” – olvashatták egy éve chili&vanília rovatunkban a japánok egytálételnek számító leveséről. Ennek nyomán meglehetősen ellentmondásos érzések kavarognak bennünk a Kazinczy utca 9. alatt található Ramenka ajánlatát olvasva. A kicsinyítő képző ugyanúgy komolytalanná teszi az említett művészetet és szentháromságot, mintha szobrocskának neveznénk a hősi emlékművet, szárnyas oltárocskának Jézus szenvedéseit. Még az is az eszünkbe jut, hogy nem becézés, hanem valami más jelentése van az elnevezésnek, de erre majd csak egy ételtétel utal az ét- és honlapon. Az éttermi ajánlóban egyébként megannyi ismerős jelző – „autentikus”, „letisztult”, „egészséges” – és jó szokás szerint a vendéglátók öreganyja is előkerül: „Kizárólag az ázsiai Nagyi konyhájából ültettük át a recepteket és válogattuk a fűszereket” – írják. Az viszont valóban letisztult, hogy a mindössze egy karikából és egy keresztből álló logójuk láttán azonnal a tányér meg az evőpálcika jut eszünkbe, és nem például az amőbázás.

Az előételek közül a bao nevezetű tésztabatyut (990 Ft) próbáljuk ki, ami pont olyan, mintha a gőzgombóc és habcsók frigyébe avatkozott volna a húsipar az egyszerű kis töltelékével. De a várt katasztrófa helyett kellemes meglepetésben van részünk, igaz, ehhez kell azért a mindent átható szójaszósz is.

A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Soha nem volt nagyobb szükség önre! A sajtó az olvasókért szabad, és fennmaradásunk előfizetőink nélkül nem lehetséges. Legyen előfizetőnk, tegyen egy próbát velünk és támogassa a demokratikus és liberális Magyarország ügyét!

Figyelmébe ajánljuk

Mi nem akartuk!

A szerző első regénye a II. világháború front­élményeinek és háborús, illetve ostromnaplóinak inverzét mutatja meg: a hátországról, egészen konkrétan egy Németváros nevű, a Körös folyó közelében fekvő kisváros háború alatti életéről beszél.

Mit csinálsz? Vendéglátózom

Kívülről sok szakma tűnik romantikusnak. Vagy legalábbis jó megoldásnak. Egy érzékeny fotográfus meg tudja mutatni egy-egy szakma árnyékos oldalát, és ezen belül azt is, milyen azt nőként megélni. Agostini, az érzékeny, pontos és mély empátiával alkotó fiatal fotóművész az édesanyjáról készített sorozatot, aki a családi éttermükben dolgozik évtizedek óta.

Baljós fellegek

A múlt pénteki Trump–Putyin csúcs után kicsit fellélegeztek azok, akik a szabad, független, európai, és területi épségét visszanyerő Ukrajnának szorítanak.

A bűvös hármas

Az elmúlt évtizedekben három komoly lakáshitelválság sújtotta Magyarországot. Az első 1990-ben ütött be, amikor tarthatatlanná váltak a 80-as években mesterségesen alacsonyan, 3 százalékon tartott kamatok. A 2000-es évek elejének támogatott lakáshiteleit a 2004 utáni költségvetések sínylették meg, majd 2008 után százezrek egzisztenciáját tették tönkre a devizahitelek. Most megint a 3 százalékos fix kamatnál tartunk. Ebből sem sül ki semmi jó, és a lakhatási válság is velünk marad.