étel, kihordó

Ramenka

  • ételhordó
  • 2021. február 24.

Gasztro

„A ramen szép világa bonyolult, elkészítése pedig művészet, amit japán mesterei évtizedeken át tökéletesítenek.”

„Adott stílusát mindig a lé, a tészta és a feltétek izgalmas szentháromsága határozza meg. A ramensztori összetettsége miatt arra kísérletet sem teszek, hogy egy bekezdésben megfejtsem a titkát” – olvashatták egy éve chili&vanília rovatunkban a japánok egytálételnek számító leveséről. Ennek nyomán meglehetősen ellentmondásos érzések kavarognak bennünk a Kazinczy utca 9. alatt található Ramenka ajánlatát olvasva. A kicsinyítő képző ugyanúgy komolytalanná teszi az említett művészetet és szentháromságot, mintha szobrocskának neveznénk a hősi emlékművet, szárnyas oltárocskának Jézus szenvedéseit. Még az is az eszünkbe jut, hogy nem becézés, hanem valami más jelentése van az elnevezésnek, de erre majd csak egy ételtétel utal az ét- és honlapon. Az éttermi ajánlóban egyébként megannyi ismerős jelző – „autentikus”, „letisztult”, „egészséges” – és jó szokás szerint a vendéglátók öreganyja is előkerül: „Kizárólag az ázsiai Nagyi konyhájából ültettük át a recepteket és válogattuk a fűszereket” – írják. Az viszont valóban letisztult, hogy a mindössze egy karikából és egy keresztből álló logójuk láttán azonnal a tányér meg az evőpálcika jut eszünkbe, és nem például az amőbázás.

Az előételek közül a bao nevezetű tésztabatyut (990 Ft) próbáljuk ki, ami pont olyan, mintha a gőzgombóc és habcsók frigyébe avatkozott volna a húsipar az egyszerű kis töltelékével. De a várt katasztrófa helyett kellemes meglepetésben van részünk, igaz, ehhez kell azért a mindent átható szójaszósz is.

A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Soha nem volt nagyobb szükség önre! A sajtó az olvasókért szabad, és fennmaradásunk előfizetőink nélkül nem lehetséges. Legyen előfizetőnk, tegyen egy próbát velünk és támogassa a demokratikus és liberális Magyarország ügyét!

Figyelmébe ajánljuk

Klasszissal jobban

  • - minek -

Az utóbbi évtizedek egyik legnagyszerűbb poptörténeti fejleménye volt a Saint Etienne 1990-es létrejötte, no meg három és fél évtizedes, nagyjából töretlen, egyenletesen magas színvonalú pályafutása – mindez azonban most lezárulni tűnik.

Közös térben, külön utakon

A gesztusfestészetet helyezi fókuszba a hajdani Corvin Áruház épületében működő Apollo Gallery legújabb kiállítása, amely három figyelemre méltó kortárs absztrakt művész világát hozza össze.

Anyu vigyázó tekintete

Kamasz lánynak lenni sosem könnyű, de talán még nehezebb egy Himalájában fekvő bentlakásos iskolában a 90-es években. Mira (Preeti Panigrahi) eminens tanuló: egyenszoknyája mindig megfelelő hosszúságú (szigo­rúan térd alá ér), jegyei példásak, gondolatait tanulmányai és sikeresnek ígérkező jövője töltik ki.

Éden délen

  • - turcsányi -

Egy évvel a The Highwaymen együttes megalakítása után, 1986-ban kijött egy tévéfilm – nyilván népszerűsítendő az úgynevezett outlaw country muzsika valaha élt négy legnépszerűbb alakjával összerántott truppot.

Hol nem volt

Tökéletesen passzol a két éve Szemle Plusz néven újragondolt Városmajori Színházi Szemle programjához a nagyváradiak Csárdáskirálynője. Már csak azért is, mert tavaly a Színházi Kritikusok Céhének tagjaitól ez a produkció kapta meg a legjobb szórakoztató előadásnak járó szakmai elismerést. Novák Eszter rendezése mégsem működött ezen a vihar utáni, esős nyárestén.