chili&vanília

Zellertrendek jönnek-mennek  

Gasztro

Pirított szárzeller kesudióval és csilivel

2019 a zeller éve volt. Ekkor jelent meg a The New York Times cikke, amely megpróbálta felgöngyölíteni, hogy miért duplázódott meg néhány hónap alatt a szárzeller ára, és miért szökött iránta a kereslet az egekbe. A Why Is Everyone Drinking Celery Juice as if It Will Save Them From Dying? (Miért iszik mindenki zellerdzsúszt, mintha akkor nem halna meg?) című cikk bemutatta, hogy a zellerboom elsősorban Anthony William életmódbloggerhez kapcsolódik, aki sok százezres példányszámban eladott sikerkönyvében állítja: napi fél liter, éhgyomorra fogyasztott, frissen préselt zellerlé az egészség maga, méregtelenítő, tisztító, immunerősítő hatású (a lé készítéséhez a biztonság kedvéért a tökéletes juicer készüléket is ajánlja, 20 százalék kedvezménnyel). A dietetikusok szerint a zellerlémozgalomnak tudományos megalapozottsága nincs, ettől még ártani nem árt, habár a préseléssel éppen a legértékesebb rostokat távolítják el belőle. New Yorkban nem először trendi a zeller, az 1800-as évek második felében is volt egy hulláma, akkortájt nem hiányozhatott elegáns vacsorapartikról, 1868-ban pedig piacra dobtak egy, a mai napig kultikus státusnak örvendő, elsősorban a zsidó delikben árult, az ikonikus pastramis szendvicshez kiválóan passzoló zellertonikot, amit az újhullámos koktélosok manapság szívesen fedeznek fel újra.

A szárzeller kulináris és gyógyászati felhasználásának története egyébként évszázadokra nyúlik vissza, az ókori görögök afrodiziákumként számon tartott bort készítettek belőle (a zellerre már az Odüsszeiában is található utalás), az ókori Egyiptomban, az indiai ájurvédában és a kínai orvoslásban is fontos szerepe van. Az olasz és francia konyha elsősorban raguk alapjaként használja, Amerikában leginkább nyersen, mártogatóként vagy salátákban jelenik meg, az ázsiai konyha szinte kizárólag pirítva vagy párolva tálalja. Az alábbi wokos fogás semmilyen trendbe nem illeszkedik, viszont tizenöt perc alatt elkészül, igazi ízbomba, a zeller lágy ízűre sül, nem kell félni a vadságától. Aki kiadósabb ételt szeretne készíteni, tehet hozzá felkockázott csirkét vagy garnélát, de más zöldségekkel, pl. gombával is ki lehet egészíteni. Az osztrigaszósz az ázsiai konyhákban gyakran használt, sűrű, szirupos, kissé füstös ízű szósz, nagyobb élelmiszerüzletek nemzetközi részlegein elő szokott fordulni (ázsiai boltokban pedig mindig kapható), de ha ez kimarad, akkor is érdemes nekiállni ennek az ételnek.

A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Soha nem volt nagyobb szükség önre! A sajtó az olvasókért szabad, és fennmaradásunk előfizetőink nélkül nem lehetséges. Legyen előfizetőnk, tegyen egy próbát velünk és támogassa a demokratikus és liberális Magyarország ügyét!

Figyelmébe ajánljuk

Jön a bolond!

  • - turcsányi -

William McKinley-vel jól elbánt Hollywood. Az Egyesült Államok 25. elnöke mind ez idáig az egyetlen, aki merénylet áldozataként négy elhunyt potus közül nem kapott játékfilmet, de még csak egy részletet, epizódot sem.

Út a féktelenbe

Már a Lumière testvérek egyik első filmfelvételén, 1895-ben is egy érkező vonat látványa rémisztette halálra a párizsi közönséget.

Cica az istállóban

„Attól, hogy egy kóbor macska a Spanyol Lovasiskola istállójában szüli meg a kiscicáit, még nem lesznek lipicaiak” – imigyen szólt egy névtelen kommentelő a film rendezőjének honosítási ügyét olvasva.

A hegyek hangja

„Ez a zene nem arra való, hogy hallgassuk, hanem arra, hogy táncoljunk rá” – magyarázza a film – eredeti címén, a Sirāt – egyik szereplője a sivatagi rave-partyban eltűnt lánya után kutató Luisnak (Sergi López) a film magját alkotó technozene értelmét. Az apa fiával, Estebannal (Bruno Núñez Arjona) és kutyájukkal, Pipával érkezik a marokkói sivatag közepén rendezett illegális rave-fesztiválra, hogy elszántan, de teljesen felkészületlenül előkerítse Mart.

A jóság hímpora

Krasznahorkai László első poszt-Nobel-regénye játékos, bonyolult, színpompás mű. Főszereplője egy múzeumi lepketudós, entomológus (azaz a rovartan szakértője), akit váratlanul egy bonyolult elméleti problémával keres meg a munkájában elakadt író, bizonyos Krasznahorkai László, aki kísértetiesen emlékeztet a nyilvános fellépésekből és megnyilatkozásokból ismert Krasznahorkai Lászlóra.

Főszerepben az Első sírásó

A november 6-án zárult igazgatói pályázaton Lipics Zsoltot hirdették ki győztesnek Darabont Mikold ellenében, azonban nagyon sok ellentmondás és fordulat jellemezte az elmúlt időszakot. A régi-új igazgató mellett csupán a NER-es lapokban folytatott sikerpropagandája szólt, pályázata egy realista, szakmaiságra építő programmal ütközött meg.

Őrült rendszer, de van benne pénz

  • Szekeres István

Amikor a tavalyi párizsi olimpián a tekvandós Márton Viviana megszerezte a hatodik – igaz, spanyol import – aranyérmünket, Orbán Viktor (noha eredetileg nyolcat várt) SMS-t küldött Schmidt Ádám sportállamtitkárnak: „Maradhat.” A kincstári humor mögül is elővillant a tény, hogy a sportélet is a miniszterelnök kezében van.