chili&vanília

Zellertrendek jönnek-mennek  

Gasztro

Pirított szárzeller kesudióval és csilivel

2019 a zeller éve volt. Ekkor jelent meg a The New York Times cikke, amely megpróbálta felgöngyölíteni, hogy miért duplázódott meg néhány hónap alatt a szárzeller ára, és miért szökött iránta a kereslet az egekbe. A Why Is Everyone Drinking Celery Juice as if It Will Save Them From Dying? (Miért iszik mindenki zellerdzsúszt, mintha akkor nem halna meg?) című cikk bemutatta, hogy a zellerboom elsősorban Anthony William életmódbloggerhez kapcsolódik, aki sok százezres példányszámban eladott sikerkönyvében állítja: napi fél liter, éhgyomorra fogyasztott, frissen préselt zellerlé az egészség maga, méregtelenítő, tisztító, immunerősítő hatású (a lé készítéséhez a biztonság kedvéért a tökéletes juicer készüléket is ajánlja, 20 százalék kedvezménnyel). A dietetikusok szerint a zellerlémozgalomnak tudományos megalapozottsága nincs, ettől még ártani nem árt, habár a préseléssel éppen a legértékesebb rostokat távolítják el belőle. New Yorkban nem először trendi a zeller, az 1800-as évek második felében is volt egy hulláma, akkortájt nem hiányozhatott elegáns vacsorapartikról, 1868-ban pedig piacra dobtak egy, a mai napig kultikus státusnak örvendő, elsősorban a zsidó delikben árult, az ikonikus pastramis szendvicshez kiválóan passzoló zellertonikot, amit az újhullámos koktélosok manapság szívesen fedeznek fel újra.

A szárzeller kulináris és gyógyászati felhasználásának története egyébként évszázadokra nyúlik vissza, az ókori görögök afrodiziákumként számon tartott bort készítettek belőle (a zellerre már az Odüsszeiában is található utalás), az ókori Egyiptomban, az indiai ájurvédában és a kínai orvoslásban is fontos szerepe van. Az olasz és francia konyha elsősorban raguk alapjaként használja, Amerikában leginkább nyersen, mártogatóként vagy salátákban jelenik meg, az ázsiai konyha szinte kizárólag pirítva vagy párolva tálalja. Az alábbi wokos fogás semmilyen trendbe nem illeszkedik, viszont tizenöt perc alatt elkészül, igazi ízbomba, a zeller lágy ízűre sül, nem kell félni a vadságától. Aki kiadósabb ételt szeretne készíteni, tehet hozzá felkockázott csirkét vagy garnélát, de más zöldségekkel, pl. gombával is ki lehet egészíteni. Az osztrigaszósz az ázsiai konyhákban gyakran használt, sűrű, szirupos, kissé füstös ízű szósz, nagyobb élelmiszerüzletek nemzetközi részlegein elő szokott fordulni (ázsiai boltokban pedig mindig kapható), de ha ez kimarad, akkor is érdemes nekiállni ennek az ételnek.

A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Soha nem volt nagyobb szükség önre! A sajtó az olvasókért szabad, és fennmaradásunk előfizetőink nélkül nem lehetséges. Legyen előfizetőnk, tegyen egy próbát velünk és támogassa a demokratikus és liberális Magyarország ügyét!

Figyelmébe ajánljuk

Minden nap egy forradalom

A történelem nem ismétli magát, hanem rímel. Paul Thomas Anderson egy szinte anakronisztikusan posztmodern filmet rendezett; bár felismerjük őrült jelenünket, láz­álomszerűen mosódik össze a hatvanas évek baloldali radikalizmusa a nyolcvanas évek erjedt reaganizmusával és a kortárs trumpista fasisztoid giccsel.

Japán teaköltemény

A 19. század derekán, miután a Perry-expedíció négy, amerikai lobogókkal díszített „fekete hajója” megérkezett Japánba, a szigetország kénytelen volt feladni több évszázados elszigeteltségét, és ezzel együtt a kultúrája is nagyot változott.

Maximál minimál

A nyolcvannyolc éves Philip Glass életműve változatos: írt operákat, szimfóniákat, kísérleti darabokat, izgalmas kollaborációkban vett részt más műfajok képviselőivel, és népszerű filmzenéi (Kundun; Az órák; Egy botrány részletei) révén szélesebb körben is ismerik a nevét. Hipnotikus minimalista zenéje tömegeket ért el, ami ritkaság kortárs zeneszerzők esetében.

Egy józan hang

Romsics Ignác saját kétkötetes önéletírása (Hetven év. Egotörténelem 1951–2021, Helikon Kiadó) után most egy új – és az előszó állítása szerint utolsó – vaskos kötetében ismét kedves témája, a historiográfia felé fordult, és megírta az egykori sztártörténész, 1956-os elítélt, végül MTA-elnök Kosáry Domokos egész 20. századon átívelő élettörténetét.

Aktuális értékén

Apám, a 100 évvel ezelőtt született Liska Tibor közgazdász konzisztens vízióval bírt arról, hogyan lehetne a társadalmat önszabályozó módon működtetni. Ez a koncepció általános elveken alapszik – ezen elvekből én próbáltam konkrét játékszabályokat, modelleket farigcsálni, amelyek alapján kísérletek folytak és folynak. Mik ezek az elvek, és mi a modell két pillére?

Támogatott biznisz

Hogyan lehet minimális befektetéssel, nulla kockázattal virágzó üzletet csinálni és közben elkölteni 1,3 milliárd forintot? A válasz: jó időben jó ötletekkel be kell szállni egy hagyomány­őrző egyesületbe. És nyilván némi hátszél sem árt.