A nagy tudású pedagógus-agrárszakember-lelkész templomot épített, iskolát alapított, de még a városrendezésben is jeleskedett. Munkássága nyomán Szarvas virágzó mezővárossá vált, a környék legmodernebb településévé. Ennek ismeretében – meg a neve alapján –, a Régimódi éttermet valahol a város központjában képzeljük el, a helytörténeti múzeum környékén egy szépen felújított polgárház földszintjén. Nos, nagyobbat nem is tévedhettünk volna. Az egység kilométerekre van a várostól (a pontos cím: Tanya III., külkerület 2.), s nem is csak az elhelyezkedése, berendezési tárgyai, de a dekorációi miatt is csárdának mondanánk, bár az épület maga inkább klasszicista kúriára emlékeztet. Mondjuk, a homlokzata borzalmas, mert valami azonosíthatatlan színűre festették.
A Régimódi nagy kerthelyiségéhez legalább három pincér sürgölődése lenne illő, a tulajdonos azonban másképp oldotta meg a felszolgálást, ennek precíz leírása az étterem honlapján olvasható: „Az étterem önkiszolgáló jelleggel működik, ennek ellenére igyekszünk minden vendégünkkel személyes kontaktust kialakítani. Az önkiszolgáló rendszer annyit jelent, hogy nincs pincér, tehát a leadott rendelést – miután elkészült – a vendég viszi ki az asztalához. A vendéglátás ezen egyedüli formája a kezdetektől megmaradt, melynek köszönhetően gyorsabb a kiszolgálás.” A cinikusnak tűnő magyarázat fedi a valóságot. Ketten vannak a pultnál, mindenkihez van kedves szavuk, így még azt is megbocsátjuk, hogy a klasszikus önkikkel szemben itt ötször is a pulthoz kell fáradnunk rendeléstől a fizetésig.
A halászléről (980 Ft) jókat hallottunk, nem is kelt csalódást: kellemesen csípős, a hal szinte olvad és annak ellenére is megvan vagy fél liter, hogy kisadagot rendeltünk. Sajnos ugyanezt a tárkonyos sertésragulevesről (700 Ft) nem mondhatjuk el, de nem a mennyiség okán, hiszen két ember jóllakna belőle. Az alap nem rossz, de az egyébként is ízetlen és kemény disznóhús egyáltalán nem illik bele. Sőt, egyáltalán nem illik semmibe. A csirkével nagyobb szerencsénk van. A szarvasi szilvanapok kedvence (1400 Ft) elnevezés aszalt szilvával és mozzarellával töltött csirkemellet takar, a maga nemében átlagon felüli, bár a legnagyobb dicséret a panírt illeti, amely önmagában is megállná a helyét. A kisadag mákos tészta (600 Ft) olyan, mint az 1970-es években a napközis táborban: túlfőtt és kevés rajta a cukor.
