kertész lesek

Régimódi – Szarvas

  • kertész lesek
  • 2020. október 24.

Gasztro

A Békés megyei város nemcsak arborétumáról, de polgári hagyományairól is híres, jobbára Tessedik Sámuel (1742–1820) működésének köszönhetően.

A nagy tudású pedagógus-agrárszakember-lelkész templomot épített, iskolát alapított, de még a városrendezésben is jeleskedett. Munkássága nyomán Szarvas virágzó mezővárossá vált, a környék legmodernebb településévé. Ennek ismeretében – meg a neve alapján –, a Régimódi éttermet valahol a város központjában képzeljük el, a helytörténeti múzeum környékén egy szépen felújított polgárház földszintjén. Nos, nagyobbat nem is tévedhettünk volna. Az egység kilométerekre van a várostól (a pontos cím: Tanya III., külkerület 2.), s nem is csak az elhelyezkedése, berendezési tárgyai, de a dekorációi miatt is csárdának mondanánk, bár az épület maga inkább klasszicista kúriára emlékeztet. Mondjuk, a homlokzata borzalmas, mert valami azonosíthatatlan színűre festették.

A Régimódi nagy kerthelyiségéhez legalább három pincér sürgölődése lenne illő, a tulajdonos azonban másképp oldotta meg a felszolgálást, ennek precíz leírása az étterem honlapján olvasható: „Az étterem önkiszolgáló jelleggel működik, ennek ellenére igyekszünk minden vendégünkkel személyes kontaktust kialakítani. Az önkiszolgáló rendszer annyit jelent, hogy nincs pincér, tehát a leadott rendelést – miután elkészült – a vendég viszi ki az asztalához. A vendéglátás ezen egyedüli formája a kezdetektől megmaradt, melynek köszönhetően gyorsabb a kiszolgálás.” A cinikusnak tűnő magyarázat fedi a valóságot. Ketten vannak a pultnál, mindenkihez van kedves szavuk, így még azt is megbocsátjuk, hogy a klasszikus önkikkel szemben itt ötször is a pulthoz kell fáradnunk rendeléstől a fizetésig.

A halászléről (980 Ft) jókat hallottunk, nem is kelt csalódást: kellemesen csípős, a hal szinte olvad és annak ellenére is megvan vagy fél liter, hogy kisadagot rendeltünk. Sajnos ugyanezt a tárkonyos sertésragulevesről (700 Ft) nem mondhatjuk el, de nem a mennyiség okán, hiszen két ember jóllakna belőle. Az alap nem rossz, de az egyébként is ízetlen és kemény disznóhús egyáltalán nem illik bele. Sőt, egyáltalán nem illik semmibe. A csirkével nagyobb szerencsénk van. A szarvasi szilvanapok kedvence (1400 Ft) elnevezés aszalt szilvával és mozzarellával töltött csirkemellet takar, a maga nemében átlagon felüli, bár a legnagyobb dicséret a panírt illeti, amely önmagában is megállná a helyét. A kisadag mákos tészta (600 Ft) olyan, mint az 1970-es években a napközis táborban: túlfőtt és kevés rajta a cukor.

Figyelmébe ajánljuk

Tej

Némi hajnali bevezetés után egy erősen szimbolikus képpel indul a film. Tejet mér egy asszonykéz egyre idősebb gyerekei csupraiba. A kezek egyre nagyobbak, és egyre feljebb tartják a változatlan méretű csuprokat. Aztán szótlanul reggelizik a család. Nyolc gyerek, húsztól egyévesig.

Dal a korbácsolásról

„Elégedetlen vagy a családoddal? (…) Rendelj NUKLEÁRIS CSALÁDOT az EMU-ról! Hagyományos értékek! Az apa férfi, az anya nő! Háromtól húsz gyerme­kig bővíthető, szja-mentesség, vidéki csok! Bővített csomagunkban: nagymama a vármegyében! Emelt díjas ajánlatunk: főállású anya és informatikus apa – hűséges társ, szenvedélye a család!”

Sötét és szenvedélyes séta

Volt már korábban egy emlékezetes sétálószínházi előadása az Anyaszínháznak az RS9-ben: a Budapest fölött az ég. Ott az indokolta a mozgást, hogy a történet a város különböző pontjain játszódik. Itt a vár hét titkot rejtő terme kínálja magát a vándorláshoz. Az RS9 helyszínei, a boltozatos pincehelyiségek, az odavezető meredek lépcső, ez a föld alatti világ hangulatában nagyon is illik a darabhoz.

Egymásra rajzolt képek

A kiállított „anyag első pillantásra annyira egységes, hogy akár egy művész alkotásának is tűnhet” – állítja Erhardt Miklós a kiállítást megnyitó szövegében. Ezt csak megerősíti a képcímkék hiánya; Széll Ádám (1995) és Ciprian Mureșan (1977) művei valóban rezonálnak egymásra.

Komfortos magány

  • Pálos György

A szerző az első regényével szinte az ismeretlenségből robbant be 2000-ben az irodalmi közéletbe, majd 2016-ban újra kiadták a művét. Számos kritika ekkor már sikerregényként emlegette, egyes kritikusok az évszázad regényének kiáltották ki, noha sem a szüzséje, sem az írásmódja nem predesztinálták a művet a sikerre.

Eli Sarabi kiszabadult izraeli túsz: Az antiszemitizmus most még erősebb, mint az elmúlt évtizedek alatt bármikor

2023. október 7-i elrablása, majd másfél évvel későbbi kiszabadulása után Eli Sarabi Túsz című könyvében írta le az átélt megpróbáltatásokat. Most bátyja kíséretében a világot járja, hogy elmondja, mi segítette át a fogság napjain, milyen tapasztalatokat szerzett a fogva tartóiról, és hogyan hozott döntést arról, hogy nem szenvedéstörténet lesz mindez, hanem mentális küzdelem az életért.

A 11 cigánytörvény: így konzerválja a romák kirekesztését a jogrend

A szabad iskolaválasztás, a befagyasztott családi pótlék, a közmunka, a csok, a tankötelezettség csökkentése – papíron mind általános szabály, a gyakorlatban azonban osztályt és rasszt különít el. Ezek a rendelkezések nem a szó klasszikus értelmében „cigánytörvények”, hatásukban, működésükben, következményeikben mégis azok – írja Horváth Aladár.

„Hadd legyen már véleményem!”

Háromgyermekes anya, legidősebb lánya középsúlyos értelmi fogyatékos. Rendőr férjét, aki másodállásban is dolgozik, alig látja. Az állam magára hagyta őket – ahogyan a sorstársait is. Felszólalt Magyar Péter országjárása során, s a pártelnök segítséget ígért.