kertész lesek

Rétes Csárda – Monorierdő

  • kertész lesek
  • 2019. szeptember 15.

Gasztro

Nem vennénk rá mérget, hogy mindenki tudja: Monorierdő nem kirándulóhely, hanem önálló település saját önkormányzattal, majdnem 4300 lakossal. Korábban Monor része volt, 2006-ban szakadt el a várostól, és úgy tűnik, jól elvan különállóként. Nem véletlenül nevezik erdőnek; területét a 19. század végén kezdték felparcellázni, ez akkoriban bevett szokás volt. De érdekesebb ennél, hogy a korábbi erdő helyén egy falu volt már az 1100-as években is – úgy hívták, Újfalu –, amelynek története akkor ért véget, amikor a török a földdel tette egyenlővé. A feljegyzések szerint az 1600-as évek elején ez a vidék már csak „sívó pusztaság volt”. De ma már nem kell tartani ettől. Budapest 40 kilométerre van, itt fut a 4-es út meg a szolnoki vasútvonal, mi ez, ha nem a megtestesült agglomeráció? Mégis a legnagyobb meglepetést az okozza, hogy a 4-es mentén (és nem csak Monorierdőnél) szinte egymásba érnek a vendéglátóhelyek. A Pest felé vezető oldalon, a 43-as kilométerkőnél álló Rétes Csárda (és panzió) sem a szabályt erősítő kivétel, külsőre pont olyan, mint pár száz méterrel arrébb egy másik étterem: a parkoló mögött takaros házikó, az autóforgalomra néző terasszal. Az étlap nyújtotta változatosság inkább mennyiségi.

Csoda, hogy a tejfölös gombaleves (620 Ft) elé nem biggyesztették oda, hogy magyaros: masszív, jól megpaprikázott, de nem fukarkodtak a (konzerv?) gombával és a csipetkével sem. Nincs benne hús, mégis inkább babgulyásra emlékeztet, mint gombalevesre. A hely specialitásának tűnik a pulykamell „Rétes módra” (1670 Ft; képünkön), ami azt jelenti, hogy a natúr húsra mustárt, hagymát, paradicsomot és szalonnát tesznek. Nem lenne rossz, de a pulyka éppen csak annyira nem száraz és kemény, hogy még ne nevezzük cipőtalpnak. Szerény vigasz, hogy a kovászos uborka (450 Ft) már-már tökéletes. A névadót kérjük desszertnek (280 Ft/db) már csak azért is, mert mint írják: „csárdánkban nyújtott réteseket készítünk a nemzedékről nemzedékre szálló, 50 éves hagyományokhoz hűen”. Sem a mákos, sem a meggyes rétes nem cáfolja a leírtakat.

Figyelmébe ajánljuk

Pizsamapartizánok

Régen a film az életet utánozta (a vonat érkezett, a munkások a gyárból meg távoztak, csak hogy a klasszikusoknál maradjunk), ma már fordítva van: úgy akarunk viselkedni, mint kedvenc filmjeink szereplői, rájuk akarunk hasonlítani, azt akarjuk átélni, amit ők.

Amerikai legenda

Ez a film annyira áhítatos tisztelgés az Ed Sullivan nevű legenda előtt, hogy szinte észre sem vesszük, mennyire hiányzik belőle az Ed Sullivan nevű ember, aki egykor, a tévézés hőskorában a róla elnevezett, minden idők leghosszabb ideig létező és legnagyobb nézettséget elérő show-ját vezette – tulajdonképpen megteremtve a tv-show műfaját, mint olyat.

AI kontra Al Bano

A kisebb-nagyobb kihagyásokkal és különböző neveken, de 1987 óta létező Vasvári Színjátszó Fesztivál az alkalmi falusi színjátszóktól a független színházi szféra elismert társu­la­tai­ig terjedően reprezentálja a hazai nem hivatásos színjátszás különböző szintjeit.

Családban marad

A kiállításon apa és fia műveit látjuk generációs párba állítva, nemzetközi kontextusba helyezve és némileg rávilágítva a hazai üvegművészet status quójára.