A motorizáció bűvöletében eltüntettek a föld színéről két házat, hogy megkezdődhessen a bulvár kiszélesítése egy új autóforgalmi sáv beiktatásával. A két szanálás közül a Tanács krt. 9., az ún. Hadik–Barkóczy-ház lebontása fájt jobban, a millennium évében átadott épületet kis jóindulattal az első budapesti plázakísérletnek is tekinthetjük, a tervező, Czigler Győző az udvart afféle bevásárlóutcának álmodta meg, amely a Károly körutat kötötte össze a Rumbach Sebestyén utcával; a Madách-ház (Károly körút 13–15.) megépítéséig ez volt a Kiskörút talán legimpozánsabb épülete. Ugyanez nem mondható el a szomszédos házról, amelynek építését Sebastiani Frigyes vaskereskedő finanszírozta még 1864-ben. A külvárosi sóhivatalra emlékeztető kétemeletes, puritán építmény fölött már az 1890-es években eljárt az idő, semennyire sem illett az ekkor épülő elegáns paloták közé, a Hadik–Barkóczy-ház szomszédságába különösen nem.
A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Soha nem volt nagyobb szükség önre! A sajtó az olvasókért szabad, és fennmaradásunk előfizetőink nélkül nem lehetséges. Legyen előfizetőnk, tegyen egy próbát velünk és támogassa a demokratikus és liberális Magyarország ügyét!
