A motorizáció bűvöletében eltüntettek a föld színéről két házat, hogy megkezdődhessen a bulvár kiszélesítése egy új autóforgalmi sáv beiktatásával. A két szanálás közül a Tanács krt. 9., az ún. Hadik–Barkóczy-ház lebontása fájt jobban, a millennium évében átadott épületet kis jóindulattal az első budapesti plázakísérletnek is tekinthetjük, a tervező, Czigler Győző az udvart afféle bevásárlóutcának álmodta meg, amely a Károly körutat kötötte össze a Rumbach Sebestyén utcával; a Madách-ház (Károly körút 13–15.) megépítéséig ez volt a Kiskörút talán legimpozánsabb épülete. Ugyanez nem mondható el a szomszédos házról, amelynek építését Sebastiani Frigyes vaskereskedő finanszírozta még 1864-ben. A külvárosi sóhivatalra emlékeztető kétemeletes, puritán építmény fölött már az 1890-es években eljárt az idő, semennyire sem illett az ekkor épülő elegáns paloták közé, a Hadik–Barkóczy-ház szomszédságába különösen nem.
Ez egy remek cikk a nyomtatott Magyar Narancsból, amely online is elérhető.
Ha szeretné elolvasni, kérjük, fizessen elő lapunk digitális kiadására, vagy ha már előfizető, lépjen be!
Támogassa a független sajtót! Olvassa a Magyar Narancsot!
