13,6 milliárddal nőtt egy hónap alatt a kórházak adóssága

  • narancs.hu
  • 2023. július 25.

Gazdaság

Július végére 100 milliárd is lehet a kifizetetlen számlák végösszege. A beszállítóknál betelt a pohár.

Egy hónap alatt 13,6 milliárd forinttal nőtt a kórházak adóssága. Június végén már 84,6  milliárd forinttal tartoztak a hazai fekvőbeteg-ellátó intézmények és az egyetemi klinikák a Magyar Államkincstár adatai szerint. 572 intézményből 327 tartozik valamennyivel, de a többség jó régóta, mert csak 81 intézménynek vannak harminc napnál rövidebb ideje tologatott számlái –írja a napi.hu. 

Ahogyan a nyugat.hu számolt, a 85 milliárd forint az öt Haladás-stadion ára.

A napi.hu-nak Rásky László nyilatkozott, aki a Magyarországon működő ezerötszáz orvostechnikai beszállító céget képviselő Orvostechnikai Szövetség főtitkára. Úgy számol, hogy mivel májusban még 72,8 milliárdnál tartottak, a július végi tartozásállomány akár a 100 milliárd forintot is elérheti.

A klinikát működtető egyetemek közül a debreceni 7,48 milliárd, a szegedi 5.25 milliárd, a pécsi 3,45 milliárd forinttal tartozik a beszállítóinak. Volt már ilyen nagy az adósság, 2015 áprilisában, akkor másfél év alatt halmozódott föl.

Takács Péter egészségügyért felelős államtitkár azt ígérte, július végére rendezik a kórházak adósságát, az intézményeknek nyújtott állami segítségből csak rezsit lehet fizetni. A rezsivédelmi alapból így 35-40 milliárd forintot kapnak, aminek a hitelezők egy része örül, az orvostechnikai beszállítók azonban még nem jutnak hozzá a pénzükhöz. 

Az orvostechnikai beszállítókkal is tárgyalt Takács Péter államtitkár, és megígérte, hogy az adósságrendezés tapasztalataival fölvértezve augusztusban megint találkozik velük. Azt is megfogadta, hogy azoknál az intézményeknél, ahol az adósság mértéke már a betegellátást veszélyezteti, az állam soron kívül cselekszik. A beszállítók azonban a napi.hu cikke szerint már nem csak türelmetlenek, hanem dühösek is. Jó néhány vállalat a jogi lehetőségeket vizsgálja, hogyan juthatna hozzá rövid idő alatt a követeléseihez, és aztán hogyan tud megszabadulni a szerződéses kötelezettségeitől. 

Maradjanak velünk!


Ez a Narancs-cikk most véget ért – de még oly sok mindent ajánlunk Önnek! Oknyomozást, riportot, interjúkat, elemzést, okosságot – bizonyosságot arról, hogy nem, a valóság nem veszett el, még ha komplett hivatalok és testületek meg súlyos tízmilliárdok dolgoznak is az eltüntetésén.

Tesszük a dolgunkat. Újságot írunk, hogy kiderítsük a tényeket. Legyen ebben a társunk, segítse a munkánkat, hogy mi is segíthessünk Önnek. Fizessen elő a Narancs digitális változatára!

Jó emberek írják jó embereknek!

Figyelmébe ajánljuk

Minden nap egy forradalom

A történelem nem ismétli magát, hanem rímel. Paul Thomas Anderson egy szinte anakronisztikusan posztmodern filmet rendezett; bár felismerjük őrült jelenünket, láz­álomszerűen mosódik össze a hatvanas évek baloldali radikalizmusa a nyolcvanas évek erjedt reaganizmusával és a kortárs trumpista fasisztoid giccsel.

Japán teaköltemény

A 19. század derekán, miután a Perry-expedíció négy, amerikai lobogókkal díszített „fekete hajója” megérkezett Japánba, a szigetország kénytelen volt feladni több évszázados elszigeteltségét, és ezzel együtt a kultúrája is nagyot változott.

Maximál minimál

A nyolcvannyolc éves Philip Glass életműve változatos: írt operákat, szimfóniákat, kísérleti darabokat, izgalmas kollaborációkban vett részt más műfajok képviselőivel, és népszerű filmzenéi (Kundun; Az órák; Egy botrány részletei) révén szélesebb körben is ismerik a nevét. Hipnotikus minimalista zenéje tömegeket ért el, ami ritkaság kortárs zeneszerzők esetében.

Egy józan hang

Romsics Ignác saját kétkötetes önéletírása (Hetven év. Egotörténelem 1951–2021, Helikon Kiadó) után most egy új – és az előszó állítása szerint utolsó – vaskos kötetében ismét kedves témája, a historiográfia felé fordult, és megírta az egykori sztártörténész, 1956-os elítélt, végül MTA-elnök Kosáry Domokos egész 20. századon átívelő élettörténetét.