25 milliárd forintot ad a magyar kormány székelyföldi gazdaságfejlesztésre

  • Narancs.hu/MTI
  • 2018. november 20.

Gazdaság

Bőkezűen osztják a pénzt.

Első lépésben a nagyberuházásokat támogatja és 25 milliárd forintból gazdálkodik 2019-ben a székelyföldi gazdaságfejlesztési program – közölte kedden a Krónika erdélyi magyar napilap Kozma Mónikát, a programot lebonyolító Pro Economica Alapítvány ügyvezetőjét idézve.

Kozma Mónika azt mondta, hogy a magyar kormány 50 milliárd forintot szán 2019-ben a külhoni gazdaságfejlesztési programokra, és az összegnek a fele, 25 milliárd forint jut Székelyföldre. Hozzátette: első lépésben a mezőgazdaságra, a feldolgozóiparra, az élelmiszergyártásra összpontosítanak, és a nagyberuházásokat támogatják. Azt szeretnék, hogy több területen olyan beruházás valósuljon meg, melyek a beszállítók, tehát a kisebb gazdák boldogulását is segítik. Év vége előtt közzéteszik az erre vonatkozó pályázati felhívást. Ezt követően tavasszal írnak ki újabb pályázatot a kisebb összegű támogatásokra.

Az ügyvezető azt mondta, hogy kevés bürokráciával járó pályázati rendszert alakítottak ki. Szerinte a kiírásban nincsenek etnikai jellegű megszorítások, de csak magyar nyelven lehet pályázni. A kísérleti jelleggel tavaly meghirdetett Maros-mezőségi gazdaságfejlesztési program tapasztalatait összegezve elmondta, ott 495 támogatási szerződést zártak le, ezeknél az elszámolás is megtörtént.

Megjegyezte, a kísérleti program keretében 22 millió lejt (1,5 milliárd forint) ítéltek oda mezőgazdaságban tevékenykedő természetes és jogi személyeknek, kis- és közepes vállalatoknak, ennek pedig 4 millió lej volt az áfatartalma, ami a román államnál maradt. A támogatottak többsége mezőgazdasági eszközt vásárolt. Az így beszerzett 143 traktorból 103-at Szászrégenben gyártottak – részletezte Kozma.

Figyelmébe ajánljuk

Jön a bolond!

  • - turcsányi -

William McKinley-vel jól elbánt Hollywood. Az Egyesült Államok 25. elnöke mind ez idáig az egyetlen, aki merénylet áldozataként négy elhunyt potus közül nem kapott játékfilmet, de még csak egy részletet, epizódot sem.

Út a féktelenbe

Már a Lumière testvérek egyik első filmfelvételén, 1895-ben is egy érkező vonat látványa rémisztette halálra a párizsi közönséget.

Cica az istállóban

„Attól, hogy egy kóbor macska a Spanyol Lovasiskola istállójában szüli meg a kiscicáit, még nem lesznek lipicaiak” – imigyen szólt egy névtelen kommentelő a film rendezőjének honosítási ügyét olvasva.

A hegyek hangja

„Ez a zene nem arra való, hogy hallgassuk, hanem arra, hogy táncoljunk rá” – magyarázza a film – eredeti címén, a Sirāt – egyik szereplője a sivatagi rave-partyban eltűnt lánya után kutató Luisnak (Sergi López) a film magját alkotó technozene értelmét. Az apa fiával, Estebannal (Bruno Núñez Arjona) és kutyájukkal, Pipával érkezik a marokkói sivatag közepén rendezett illegális rave-fesztiválra, hogy elszántan, de teljesen felkészületlenül előkerítse Mart.

A jóság hímpora

Krasznahorkai László első poszt-Nobel-regénye játékos, bonyolult, színpompás mű. Főszereplője egy múzeumi lepketudós, entomológus (azaz a rovartan szakértője), akit váratlanul egy bonyolult elméleti problémával keres meg a munkájában elakadt író, bizonyos Krasznahorkai László, aki kísértetiesen emlékeztet a nyilvános fellépésekből és megnyilatkozásokból ismert Krasznahorkai Lászlóra.