Ahogyan azt már korábban bejelentették, egyes különadók valóban nem szerepelnek a november 11-én benyújtott 2025-ös költségvetés tervezett bevételei között (gyógyszeradó, légitársaságokat terhelő adó), ezek összességében közel 350 milliárd forintot jelentettek korábban. Kérdés, honnan lesz forrás ezek pótlására, miközben a kamatkiadások is jelentősen növekednek – teszi fel a kérdést a hvg.hu.
A kormányzati várakozások szerint a GDP-bővüléssel párhuzamosan a vállalkozások által befizetett adóbevételek közel 20 százalékkal nőnek majd, így ez már gyakorlatilag fedezi is a kivezetett különadókból származó kiesést – mondta a lapnak Bagdi Lajos, a Niveus Consulting Group adótanácsadási partnere.
Az általános forgalmi adó esetében 8 százalékos emelkedést prognosztizálnak 2024-hez képest a kiskereskedelmi forgalom növekedésével egyidejűleg, ebből az adónemből jövőre közel 8300 milliárd forintot várnak. A költségvetés 397,5 forint-euró árfolyammal kalkulált, egy tartósan gyengébb forintárfolyam (például a jelenlegi 410 körüli szint) segíthet a cél elérésében.
A második legnagyobb bevételi forrást jelentő járulékoknál és személyi jövedelemadónál közel 9 százalékos növekedéssel számolnak, amely Bagdi szerint egyértelműen előrevetíti, hogy jelentős reál- és minimálbér-növekedéssel kalkulál a kormány.
Számottevőnek tekinthető a pénzügyi tranzakciós illeték növeléséből adódó többletbevétel is: közel 170 milliárd forinttal vár többet a kormány az idei bevételhez képest.
A szektorális adók közül a kiskereskedelmi adóból várt bevétel tovább emelkedik (12 százalékkal), amely cél elérését a kiskeradó platformüzemeltetőkre kiterjesztése is támogathat. Jelentősnek mondható még a regisztrációs adó 78 százalékos (!!) növekedése, amely az elektromos gépjárművekre vonatkozó adómentesség kapcsán mindenképpen felvet érdekes kérdéseket – fűzte hozzá a szakértő.
