Ángyán József: "Intézményesített földrablás zajlik Magyarországon"

  • narancs.hu
  • 2024. november 13.

Gazdaság

Egy most benyújtott (saláta)törvénytervezet szerint elrejtenék a nyilvánosság elől, hogy miképp és kikhez kerülnek az állami földek – hívja fel a figyelmet az egykori fideszes földügyi államtitkár.

A kormány egy a parlament előtt lévő törvényjavaslattal tovább szűkíti a Nemzeti Földügyi Központ által eladott állami földek adatainak eddigi korlátos nyilvánosságát, azaz a továbbiakban nem lehet majd megtudni, hogy milyen kiméretben, milyen feltételekkel és kihez kerül közös nemzeti földvagyonunk – mondta a Szabad Európának adott interjújában Ángyán József, a második Orbán-kormány volt földügyi államtitkára.

Ángyán szerint intézményesített földrablás zajlik Magyarországon a Földet a gazdáknak! nevű állami földprivatizációs program keretein belül. A kormányzat most a Nemzeti Földügyi Központ (NFK) által eladott állami földek adatainak eddigi korlátos nyilvánosságát is tovább szűkíti, elrejtve azokat a „kíváncsi szemek elől”. Egy – a minap, szokásos módon éjszaka benyújtott, Semjén Zsolt által jegyzett – salátatörvény-tervezetbe elrejtve ugyanis úgy módosíttatja az NFA törvényt, hogy a Nemzeti Földalapba tartozó földrészletek hasznosítására vonatkozó szerződések adatainak nyilvánosságra hozatali kötelezettségét is eltörli.

Vagyis amint ezt elfogadják, nemcsak hogy utólag eltüntetheti, de nem is kell majd közzétennie az Agrárminisztériumnak a Nemzeti Földügyi Központ szerződéseit

– írja a Telex összefoglalójában.

A 2010-es Fidesz-kormányban még szerepet vállaló, majd még a ciklus közben kritikái miatt távozó Ángyán úgy értékelte a földprogramot, hogy abban „egy olyan korrupt, legújabb kori feudális, hűbéribirtok-adományozó, klientúraépítő, jutalmazó/büntető rendszer körvonalazódik, amelyben az állam a gazdálkodó családok, helyi közösségek helyett a nemzeti tőke erősítése jelszóval politikaközeli üzleti, rokoni, baráti körökkel és/vagy nagybirtokos zöldbárókkal, továbbá a spekuláns tőkével, hazai és külföldi oligarcháival köt szövetséget, alakít ki stratégiai partnerséget.”

Ángyán arról is beszélt a lapnak, hogy nagy léptékű birtokkoncentráció zajlik az országban. „2010 óta a gazdaságok száma az akkori 351 ezerről 2023-ra 196 ezerre, vagyis 13 év alatt 155 ezerrel csökkent, azaz ennyi – a kormány által állítólag kiemelten kezelt – kis családi gazdaság, gazdálkodó család ment tönkre, adta fel a gazdálkodást, és területeik az elárverezett állami földek zömével együtt az egyébként is kedvezményezett nagyobbakhoz kerültek” – mondta.

Maradjanak velünk!


Ez a Narancs-cikk most véget ért – de még oly sok mindent ajánlunk Önnek! Oknyomozást, riportot, interjúkat, elemzést, okosságot – bizonyos valóságot arról, hogy nem, a nem veszett el, még ha komplett hivatalok és testületek meg súlyos tízmilliárdok dolgoznak is az eltüntetésen.

Tesszük a dolgunkat. Újságot írunk, hogy kiderítsük a tényeket. Legyen ebben a társunk, segítse a munkánkat, hogy mi is segíthessünk Önnek. Fizessen elő a Narancs digitális változatára!

Jó emberek írják jó embereknek!

Figyelmébe ajánljuk

Tiborcz Istvánhoz köthető üzleti kör szerzett meg egy elárverezett belvárosi állami palotát

A korábban állami intézményeknek helyet adó V. kerületi paloták nagyléptékű kiárusításának részeként talált gazdára a Szabadság térhez közeli patinás épület: ki­kiáltási áron, 6,5 milliárdért kerülhet egy Tiborcz Istvánhoz köthető üzleti körhöz. Előzőleg a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő egy kazah befektetőnek adott el egy értékes lipótvárosi palotát 5,6 milliárd forintos kikiáltási áron.

Nem elég német

Szigorúan véve nem életrajzi film ez az alkotás, minden fontosabb sorsfordulat benne van ugyan, de a rendező ambíciója nagyobb: újraértelmezné a Kafkáról kialakult, őt egyfajta komor vátesznek kijáró áhítattal megalkotott képet – az életművet nem átértékelve, hanem átélhető kontextusba helyezve.

Kinyíltak a hóvirágok

A gyerekek a fal felé fordították a lakásban azokat a fényképeket, amelyeken felnőttként láthatók. Vannak emlékeik abból az életükből, naggyá lett bútoraik, tárgyaik is folyton gondot okoznak nekik. Látták magukat a tükörben, megvan az élmény, ahogy elérhetetlenné válik a felső polc, de nehezükre esik az emlékezés.

Hunn, új legenda?

A tárlat fő kérdése nem az, hogy milyenek voltak ténylegesen a hunok. Inkább az 1500 éve folyamatosan létező, izgalmas, zavarba ejtő és örökké változó Attila-legenda kusza szövevénye bontakozik ki előttünk.

Irigységmonológ

A zenés darab egy, a „semmi közepén” lévő buszmegállóban születő belső monológ. Akár a Forrest Gumpban, csak itt az elfogadás békéje helyén az elégedetlenség indulata áll. Hősünk, úgy tűnik, egyszer már járt ennél a kissé misztikus elágazásnál. Életé­nek első fele az egyik irányba elindulva nem vezetett sehová, és most, amikor ismét itt ül a megállóban, már nem biztos, hogy indul járat az ellenkező vonalon.