A Mol a finomítói beruházások meghatározásakor mindig a legrosszabb eshetőségre is készül: márpedig ha most a legkisebb esély is mutatkozik az orosz nyersolajellátás megszűnésére, az egységeket fel kell készíteni kizárólag más típusú, tengeren érkező nyersanyag feldolgozására is.
Erről a Mol háttérbeszélgetésén Huff Zsolt, a cégcsoport feldolgozás-kereskedelmi üzletágának termelési ügyvezetője, vagyis finomítói felelőse beszélt a Népszava szerint. Hozzátette: ha a háborús kockázatok megszűnnének és már semmi nem fenyegetné az orosz behozatalt, az új beruházások akkor is megmaradnának.
A cikket jegyző Marnitz István pontosító kérdésére már Szollár Domokos kabinetvezető válaszolt; azt mondta, a fejlesztésről végleges döntés egyelőre nem született, a részletes tervek megvalósításáról két hónap múlva határozhat az olajcég vezetősége.
Arról a felvetésről, hogy ebben az esetben igényelnek-e, és ha igen, mekkora uniós vagy más támogatást, Szollár nem kívánt előzetes becslésekbe bocsátkozni. Hozzáfűzte azonban: tisztán piaci alapon egy tőzsdei cég nem biztos, hogy telepítene ilyen párhuzamos berendezéseket és üzemeket. Ha viszont a fejlesztés ellátásbiztonsági felár vagy kockázat miatt szükséges, forrásai is más minősítés alá esnek – fogalmazott.
Ahhoz, hogy a jelenleg 64, illetve 95 százalékban orosz olajat feldolgozó százhalombattai és pozsonyi Mol-finomító nagy arányban más forrású nyersanyagra álljon át, 2-4 év és 500-700 millió dollár (180-250 milliárd forint) szükséges
– emlékeztet a Népszava. Huff Zsolt szavai szerint ráadásul az egész átalakítást veszélyes üzem közben, a meglévő gyártás mindennemű megingása nélkül kell végrehajtaniuk. Az átállást segíthetik az ország 90-100 napra elegendő biztonsági nyersolaj- és üzemanyagtartalékai is.
A beruházási kérdés azért merül fel élesen, mert az Ukrajna elleni támadás miatt az Unió jogszabályban tiltaná területén az orosz olaj behozatalát. Bár a tagállamok döntő többsége hajlik beszerzési rendszere ilyetén átalakítására, illetve a kiszivárgott hírek szerint a nyersolaja zömét az Oroszországból érkező Barátság-vezetéken vételező Magyarország és Szlovákia – vagyis a Mol – akár 2024 végéig is haladékot kapna, az Orbán-kormány mereven elzárkózik a tagállamok összességének hozzájárulását igénylő terv elfogadásától.