Infláció Magyarországon

Bunkócska, te drága

Belpol

Immár a hivatalos maginflációs adatok szerint is két számjegyű a drágulás Magyarországon, s nem látszik a vége az árak vad emelkedésének. De lehet-e haszna is a magas inflációnak?

Az első Orbán-kormány utolsó nyarát idéző árdrágulást mutató adatok – ezt hozta nekünk 2022 tavasza. Áprilisban, rácáfolva a legpesszimistább prognózisokra is, hivatalosan 9,5 százalékos volt az éves áremelkedés. A helyzet még annál is súlyosabb, mint ahogy elsőre látszik: 10,3 százalékra emelkedett ugyanis az alkalmi, egyszeri, átmeneti, szezonális hatásoktól, meg a nem piaci, kormányzati beavatkozások következményeitől megtisztított ún. maginfláció is.

A magas infláció világjelenség. A hivatalos kormányzati kommunikáció szerint a szűkebb közép-európai régióban akadnak nálunk rosszabbul teljesítő versenyzők is – csakhogy a viszonylag jobb magyar inflációs mutatók a szokásos, piactorzító kormányzati trükköknek köszönhetők. Ráadásul a Nemzetközi Valutaalap (IMF) áprilisi jelentése szerint az egész évre várható pénzromlás csupán Bulgáriában és a balti államokban haladhatja meg a magyar drágulás mértékét – szomszédaink jobban teljesíthetnek nálunk. Az áprilisi európai inflációs adatok is riasztók: az Eurostat szerint 7,5 százalékos volt a drágulás az euró­övezetben (az Európai Központi Bank által kitűzött célok háromszorosa) – az energiaárak nélkül viszont „csupán” 4,2 százalékos. Az egyik friss adat további romlást mutat: Németországban áprilisban éves bázison 23,8 százalékkal emelkedtek a nagykereskedelmi árak (ez 1962 óta a legrosszabb mutató).

Látszólag egyszerű a rekordméretű drágulás magyarázata is: a koronavírus okozta válság után hirtelen megnövekvő kereslet, amivel a kínálat számos termék esetében nem tudott lépést tartani; az ellátási, termelési láncok többszörös megszakadása; és a tíz év alatt másodszor előforduló (és már tavaly is javában zajló) globális élelmiszerár-robbanás. De hozzátehette a magáét a koronavírus miatt megroppant gazdaságok élénkítésébe öntött temérdek állami ingyenpénz és/vagy alacsony kamatozású hitel is. (Ez érdekes módon csak most okozott gondot, a 2008-as válság utáni pénzkiáramlás nem keletkeztetett inflációt.) S végül említenünk kell Oroszország Ukrajna elleni agresszióját – e háború számos termék piacán okozhat hiányt és drágulást –, valamit az Oroszország elleni szankciókat is.

Itthoni bajainkat súlyosbíthatta, hogy az áremelkedés elleni küzdelem a járvány előtti időszakban sem szerepelt a jegybank preferált céljai között, így – egyebek közt az erős prociklikus gazdaságpolitika miatt – nálunk már akkor is észrevehető mértékű drágulás zajlott, amikor a világ nagy részén éppen temették a pénzromlást. A jelek szerint ennek az inflációnak a letöréséhez már nem elegendő a jegybanki kamatdöntések mértéke (ráadásul ez a régióban máshol sem tudja fékezni a drágulást). És akkor még nem is beszéltünk arról, hogy a folyamatosan romló, gyengülő forint miatt az importtermékek önmagukban is mind többe és többe kerülnek.

A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Soha nem volt nagyobb szükség önre! A sajtó az olvasókért szabad, és fennmaradásunk előfizetőink nélkül nem lehetséges. Legyen előfizetőnk, tegyen egy próbát velünk és támogassa a demokratikus és liberális Magyarország ügyét!

Neked ajánljuk

Vörösben

Bohumil Hrabal novelláit Balassa Eszter, a társulattal sokat dolgozó dramaturg az Európa Kiadónál nemrégiben újra megjelent Véres történetek és legendák című gyűjteményes kötet alapján dolgozta át. Vörös a zokni, a nyakkendő, de még a hajszalag is – véres drámára jöttünk –, mégsem sorolható a horror műfajába Soós Attila rendezése. Fekete humorban gazdag sztorik elevenednek meg, groteszk stílusban feltárva a kisemberek mindennapos küzdelmeit.

Magánügyek, közügyek

A félhomályos színpadon egy női alak ül az íróasztalnál, mögötte vörös fényben füst gomolyog. Létezik egy színházi mondás: ahol egy előadásban füstgép vagy stroboszkóp jelenik meg, ott véget ér a minőség. Ám ez az előadás egy holokauszthoz kapcsolódó történetet mond el, a felszálló füstnek így óhatatlanul pluszjelentése is van.

Szintén zenész

  • - turcsányi -

Nyilván nincs új a nap alatt, mindenesetre a síkhülye gyerekrabló történetét láttuk már kétszer, s éppenséggel olvashattuk is volna, ha Evan Hunter (a számos álnéven alkotó Salvatore Albert Lombinót Ed McBainként ismerjük jobban) 1959-ben publikált regénye megjelenik magyarul, de nem jelent meg, noha a szerző távolról sem alulreprezentált alakja a magyar könyvkiadásnak, beleértve a komcsit is).

Patchwork művészportrékból

A Fuga leghátsó, ámde igen nagy méretű termében látható a művész 2012 óta futó sorozatának (Ember Embernek Embere) majdnem teljes összegzése. A magángyűjtőktől is visszakölcsönzött alkotásokkal együtt a kiállításon 34 mű szerepel – sajátos, „bogis” művészportrék a nemzetközi művészszcéna volt és jelenlegi nagyjairól. S bár G. Horváth mindenekelőtt festő, a művészi Pantheonjában szerepet kapnak szobrászok, fotósok, konceptuális alkotók és performerek is.

Delejező monstrum

Egy magyar regény, amelyben alig van valami magyar. Bartók Imre legújabb – nem is könnyű összeszámolni, hányadik – könyvének főszereplője a harmincas évei elején járó francia Damien Lazard, aki két év alatt szinte a semmiből robban be a nemzetközi profi sakkvilág szűk elitjébe, üstökösszerű felemelkedése már a világbajnok kihívóját sejteti.

Hatvanpuszta két hintája

Hatvanpuszta két hintáját nem Hatvanpusztán, hanem Budajenőn lengeti a szél egy takaros portán, vagyis egy takaros porta előtt, ez még nem eldöntött száz százalékig.

Két akol

Magyar Péter azt mondta a 444 élő műsorában, hogy egy válságban lévő országban a választási törvény módosítása nem fér bele az 50 legfontosabb kérdésbe. Amennyiben jövőre ők győznek, az éppen annak a bizonyítéka lesz, hogy még ebben az egyfordulós rendszerben, ilyen „gusztustalan állami propaganda” mellett is lehetséges felülmúlni az uralkodó pártot.

„Saját félelmeink rossz utakra visznek”

Kevés helye van kritikának Izraellel szemben a zsidó közösségben. De vajon mi történik a porba rombolt Gázában, és miben különbözik az arab kultúra az európaitól? A Hunyadi téri Ábrahám sátra zsinagóga vezetője egyenesen beszél ezekről a kérdésekről.

Szenes Zoltán volt vezérkari főnök: A NATO-nak át kell vennie a drónvédelemmel kapcsolatos ukrán tapasztalatokat

A NATO alapvetően jól reagált az orosz csali drónok lengyelországi berepülésére, de az eset rávilágít arra, hogy a szövetség még nem készült fel a dróntámadásokra. A NATO-t politikai széttagoltsága is hátrányba hozza az orosz hibrid hadviselés elleni védekezésben – erről is beszélt nekünk a védelmi szövetség déli parancsnokság volt logisztikai főnöke.

„Előbb lövetem le magam, mint hogy letérdeljek”

Az elmúlt fél évben háromszor is országos hír lett Szolnok ellenzéki – MSZP-s – polgármesterének fellépéséből, egy tömegverekedés után például Pintér Sándor belügyminisztertől kért rendőröket a közbiztonság javításáért. Fideszes elődje örökségéről, Szolnok helyzetéről és a nagypolitikáról kérdeztük a 43 éves városvezetőt.