Egy nyírségi és egy Veszprém megyei gazdatársa is segítséget kért szerdán Raskó György agrárközgazdásztól a búza eladásához.
Az egykori politikus a Facebookon arról ír, hogy akiknek pénzre lenne szükségük az őszi munkák finanszírozásához, ezért szabadulnának a búzájuktól, most gondban lehetnek, mert „a vevők eltűntek”.
„Például az olasz vevők is, akik minden évben sok százezer tonna magyar búzát vásároltak. Az idén hiába hívom őket, egyelőre nem kell nekik a búzánk. Az egyikük emlékeztetett rá, hogy tavaly tavasszal vett volna magas áron is, de magyar partnerei nem adták, mert állítólag kiviteli tilalom volt a búzára. Mondom, ilyen nem volt. »De nekem azt mondták« – válaszolta az olasz partner. Ja, igen, volt egy ideig rendelet, hogy a gabonát az államnak kellett felajánlani először, s ha nem él vele, akkor mehet exportra... Így utólag nézve nem volt szerencsés ez a kormányrendelet, több kárt okozott, mint hasznot. Például átengedte az exportpiacokat a versenytársaknak, többek között ukrán szállítóknak is. Most ihatjuk ennek is a levét. Régi olasz partnereink most inkább az ukránoktól vásárolnak, mert olcsóbb, és úgy tűnik, a minőséggel sem lehet akkora probléma, mint amiről a magyar sajtó cikkezett hónapokon át” – írja Raskó György.
Posztja szerint a raktárakban maradt tavalyi készlettel együtt 8 millió tonna búza lehet Magyarországon, a hazai szükséglet pedig mintegy 3 millió tonna. A többit most csak alacsony áron lehet eladni. Míg az új búzáért tonnánként 58–65 ezer forintot kínálnak, tavaly ennek a dupláját is megadták a vevők. Bár idén 30 százalékkal több termett, mint tavaly, a hektáronkénti termelési költség nőtt.
Az átvételi ár szempontjából most az árpa és a napraforgó sem ígérkezik jobb bevételi forrásnak, így a kukoricában lehet bízni. Raskó tudomása szerint rekordtermésben is lehet bízni, és jó árat is lehet remélni érte, 65–75 ezer forintot tonnánként, ugyanakkor a termelési költség is jóval 500 ezer forint felett lehet hektáronként.
Az ukrajnai mezőgazdasági termékek, így a búza behozatalának tilalmát a magyar kormány szeptember 15-ig fenn kívánja tartani, azt viszont támogatja, hogy ezek az áruk uniós tranzittámogatással jussanak el hagyományos piacaikra, Afrikába és a Közel-Keletre. Erről Nagy István agrárminiszter beszélt hétfőn, amikor Mikola Szolszkijjal, Ukrajna mezőgazdasági és élelmiszerügyi miniszterével tárgyalt.
