Raskó György

Válaszút előtt

Kinek árt a magyar kormány az ukrán gabona kitiltásával?

  • Raskó György
  • 2023. április 19.

Publicisztika

Az oroszok Ukrajna ellen indított katonai inváziójának, az ukrán–orosz háborúnak Európára nézve számos súlyos gazdasági következménye van. Ezek közül az energiaválság okozta a legtöbb fejtörést az uniós gazdaságok és háztartások számára, de rögtön utána az élelmiszerárak robbanásszerű megugrása említhető. 

Amíg azonban az orosz gázszállításoktól való függőséget Európa meglepően hamar a minimálisra csökkentette, s ennek eredményeképpen a földgáz és más energiaféle ára is visszatért a normálisnak nevezhető jegyzési szintekre, addig a mezőgazdasági nyersanyagok piacán a háború okán minden várakozást felülmúló árszintemelkedés történt. Ez érintette a gabonaféléket (búza, árpa, kukorica), a növényi olajokat (napraforgó, repce, pálma), az állati eredetű termékeket és más fontos, alapvető agrárcikkeket is. A háborúzó felek ugyanis számos mezőgazdasági nyersanyag terén jelentős szereplői a világpiacnak. Oroszország például a világ legnagyobb búzaexportőre, Ukrajna pedig napraforgó-étolajból világelső. Az ukránok emellett jelentős mennyiségben exportálnak búzát, árpát és kukoricát is. Érthető, hogy a háború, majd az oroszoknak az ukrán kikötők elleni blokádja miatt e mezőgazdasági nyersanyagok piaci árát nem a valós kereslet-kínálat, hanem a tőzsdei spekuláció alakította az elmúlt egy évben, s ez így is marad addig, amíg be nem fejeződik a háború.

Hazánkat leszámítva az Európai Unió kezdettől Ukrajnát támogatja e háborúban, például azzal is, hogy az ukrán mezőgazdasági termékekre kivetett vámokat és importkvótákat felfüggesztette, szabad utat adva e termékek bevitelének az EU27-ek területére. Ukrajna élt is a lehetőséggel, és néhány hónapon belül már olyan nagy mennyiségben szállított gabonát, azon belül elsősorban kukoricát, búzát, továbbá napraforgó- és repceolajat, baromfihúst, tojást és más agrártermékeket, hogy az jelentős zavarokat okozott néhány uniós tagállam belső piacán. A lengyel, a szlovák, a román és a magyar gazdák döbbenten tapasztalták, hogy az Ukrajnából érkező búza, kukorica milyen gyorsasággal veri le a belföldi felvásárlási árakat. Magyarországon például 140–150 ezer forint/tonna körül lehetett a búzát és a kukoricát eladni, mielőtt megérkezett volna az ukrán termény. A több százezer tonnás mennyiségben beözönlő import hatására a tonnánkénti árak havonta jó 10 ezer forinttal csökkentek. Emiatt idén tavasszal a gabonájukat spekulatív célzattal eladásra tartogató gazdák azzal szembesültek, hogy vagy nincs belföldi igény a terményükre, vagy csak fele áron (65–75 ezer forintért) mutatkozik némi hajlandóság a vételre.

Az árak zuhanása miatti veszteség mára óriásira nőtt, s mivel egyébként is kevés gabona termett tavaly, sok ezer gabona- és olajosmag-termelő csődközeli helyzetbe került. A pórul járt gazdák és kereskedők az év eleje óta lobbiznak a kormánynál, hogy tiltsa be az ukrán behozatalt, vagy ha ez nem lehetséges, fizessen kártérítést a rosszul spekuláló termelőknek – ez nem csak hazánkban, de minden Ukrajnával határos tagállamban így van. Lengyelország lépett először, majd ezen felbátorodva a magyar kormány is. Mindkét országban erős kötődései, jó politikai kapcsolatai vannak a gazdáknak a jobboldali kormányhoz, így várható volt, hogy e két ország előbb-utóbb kitiltja az ukrán gabonát és más mezőgazdasági termékeket.

Ez egy remek cikk a nyomtatott Magyar Narancsból, amely online is elérhető.
Ha szeretné elolvasni, kérjük, fizessen elő lapunk digitális kiadására, vagy ha már előfizető, lépjen be!
Támogassa a független sajtót! Olvassa a Magyar Narancsot!

Neked ajánljuk

Post mortem

Az egész világot megrázó szörnyűségeknél gyakran előkerül a tettes ízlése – nem akarjuk elhinni, hogy egy átlagos ember is követhet el borzalmas dolgokat, keressük a furcsaságokat, az előjeleket, amelyeknek gyanúsnak kellett volna lenniük.

A szellemek ereje

  • - turcsányi -

Johnny Lobónak nehéz élete volt. Már a háború korai szakaszában megjárta Vietnamot, s hazatérve polgárjogi harcosnak állt; az indiánok jogaiért küzdött. 

A messzi káosz

„Mi ez az utazás nevű dolog? Miért nem hagyjuk abba idővel? Hát sosem nő be a fejünk lágya?” – tette fel ezt a három költői kérdést a szerző 2014-ben, utazós blogjának utolsó bejegyzésében.

Egy macska, egy lótusz

Egyiptommal és a fáraókkal krimitől a sorsjegyen át egészen a bútordarabokig bármit el lehetett adni már 100–150 évvel ezelőtt is. Az egyiptománia kutatása viszonylag fiatal terület, általában egyiptológusok vagy régészek, történészek foglalkoznak a témával, mellékprojektként. A fogalomba bármely egyiptomi motívum felhasználása beletartozik úgy is, hogy a kontextus teljesen független az egyiptomi kultúrától.