Raskó György

Válaszút előtt

Kinek árt a magyar kormány az ukrán gabona kitiltásával?

  • Raskó György
  • 2023. április 19.

Publicisztika

Az oroszok Ukrajna ellen indított katonai inváziójának, az ukrán–orosz háborúnak Európára nézve számos súlyos gazdasági következménye van. Ezek közül az energiaválság okozta a legtöbb fejtörést az uniós gazdaságok és háztartások számára, de rögtön utána az élelmiszerárak robbanásszerű megugrása említhető. 

Amíg azonban az orosz gázszállításoktól való függőséget Európa meglepően hamar a minimálisra csökkentette, s ennek eredményeképpen a földgáz és más energiaféle ára is visszatért a normálisnak nevezhető jegyzési szintekre, addig a mezőgazdasági nyersanyagok piacán a háború okán minden várakozást felülmúló árszintemelkedés történt. Ez érintette a gabonaféléket (búza, árpa, kukorica), a növényi olajokat (napraforgó, repce, pálma), az állati eredetű termékeket és más fontos, alapvető agrárcikkeket is. A háborúzó felek ugyanis számos mezőgazdasági nyersanyag terén jelentős szereplői a világpiacnak. Oroszország például a világ legnagyobb búzaexportőre, Ukrajna pedig napraforgó-étolajból világelső. Az ukránok emellett jelentős mennyiségben exportálnak búzát, árpát és kukoricát is. Érthető, hogy a háború, majd az oroszoknak az ukrán kikötők elleni blokádja miatt e mezőgazdasági nyersanyagok piaci árát nem a valós kereslet-kínálat, hanem a tőzsdei spekuláció alakította az elmúlt egy évben, s ez így is marad addig, amíg be nem fejeződik a háború.

Hazánkat leszámítva az Európai Unió kezdettől Ukrajnát támogatja e háborúban, például azzal is, hogy az ukrán mezőgazdasági termékekre kivetett vámokat és importkvótákat felfüggesztette, szabad utat adva e termékek bevitelének az EU27-ek területére. Ukrajna élt is a lehetőséggel, és néhány hónapon belül már olyan nagy mennyiségben szállított gabonát, azon belül elsősorban kukoricát, búzát, továbbá napraforgó- és repceolajat, baromfihúst, tojást és más agrártermékeket, hogy az jelentős zavarokat okozott néhány uniós tagállam belső piacán. A lengyel, a szlovák, a román és a magyar gazdák döbbenten tapasztalták, hogy az Ukrajnából érkező búza, kukorica milyen gyorsasággal veri le a belföldi felvásárlási árakat. Magyarországon például 140–150 ezer forint/tonna körül lehetett a búzát és a kukoricát eladni, mielőtt megérkezett volna az ukrán termény. A több százezer tonnás mennyiségben beözönlő import hatására a tonnánkénti árak havonta jó 10 ezer forinttal csökkentek. Emiatt idén tavasszal a gabonájukat spekulatív célzattal eladásra tartogató gazdák azzal szembesültek, hogy vagy nincs belföldi igény a terményükre, vagy csak fele áron (65–75 ezer forintért) mutatkozik némi hajlandóság a vételre.

Az árak zuhanása miatti veszteség mára óriásira nőtt, s mivel egyébként is kevés gabona termett tavaly, sok ezer gabona- és olajosmag-termelő csődközeli helyzetbe került. A pórul járt gazdák és kereskedők az év eleje óta lobbiznak a kormánynál, hogy tiltsa be az ukrán behozatalt, vagy ha ez nem lehetséges, fizessen kártérítést a rosszul spekuláló termelőknek – ez nem csak hazánkban, de minden Ukrajnával határos tagállamban így van. Lengyelország lépett először, majd ezen felbátorodva a magyar kormány is. Mindkét országban erős kötődései, jó politikai kapcsolatai vannak a gazdáknak a jobboldali kormányhoz, így várható volt, hogy e két ország előbb-utóbb kitiltja az ukrán gabonát és más mezőgazdasági termékeket.

A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Soha nem volt nagyobb szükség önre! A sajtó az olvasókért szabad, és fennmaradásunk előfizetőink nélkül nem lehetséges. Legyen előfizetőnk, tegyen egy próbát velünk és támogassa a demokratikus és liberális Magyarország ügyét!

Neked ajánljuk

Fiúk a barakkból

Andy Parker sorozata sokáig megtéveszt a cukiságával, és csak lassan virrad a nézőre, hogy más üzenet rejlik itt. Az érzékeny és nagyon is meleg Cameron Cope (a valós koránál jóval hamvasabbnak és naivabbnak tetsző Miles Heizer) rejtélyes indíttatásból úgy dönt, hogy nehéz természetű édesanyját azzal tudná a legjobban kiborítani, ha csatlakozna a tengerészgyalogsághoz.

Szellemes

Ifj. Vidnyánszky Attila „saját” Hamletjének színpadra állításához tett vállalásaiból akár már egy is túl nagynak tűnhet. Nemcsak a darab címe változott meg: az „és a többi, néma csend” válik a rendezői elképzelés alfájává és ómegájává is.

Lehetnénk jobban is

Ismerjük a híres idézetet, amelyben Rousseau a polgári társadalom megteremtését az első emberhez köti, aki „bekerített egy földdarabot és azt találta mondani: ez az enyém, s oly együgyű emberekre akadt, akik ezt el is hitték neki”.

A fájdalomdíj

A Szentháromság téren álló, túlméretezett és túldíszített neogótikus palota, az egykori Pénzügyminisztérium Fellner Sándor tervei alapján épült 1901–1904 között, de nem aratott osztatlan sikert. Túlzónak, hivalkodónak tartották; az már tényleg csak részletkérdés volt, hogy a kortárs építészethez semmi köze nem volt.

Így bomlik

Nehéz lenne pontosan belőni, hogy a Fidesz mióta építi – a vetélytársainál is sokkal inkább – tudatosan, előre megfontolt szándékkal hazugságokra a választási kampányait (1998-ban már egészen bizonyosan ezt tették). Az viszont látható pontosan, hogy e hazugságok idővel egyre képtelenebbek lettek.

„Ők nem láthatatlanok”

A Pirkadatig című krimiért 2023-ban elnyerte a legjobb mellékszereplőnek járó Ezüst Medvét. Transz színésznőként aktívan kiáll a transz emberek jogaiért és láthatóságáért – minderről és persze Tom Tykwer új filmjéről, A fényről is kérdeztük őt, amelynek mellékszereplőjeként a Szemrevaló Filmfesztiválra érkezett Budapestre.

Mindenki eltűnt

Egy Svédországban élő nyugdíjas postás, műfordító kezdeményezésére gyűjteni kezdték a nagyváradiak a magyar zsidó közösségről és tagjainak sorsáról szóló könyveket. A polcon műveik révén egymás mellé kerülnek szülők és gyerekek, akiket a holokauszt idején elszakítottak egymástól.

„Ez az identitásom része”

Megfeszített erővel vett részt az emberkereskedelem elleni küzdelemben, védett házakat vezetett, kimenekítésekben működött közre. A saját egészsége érdekében hátrébb lépett, de továbbra is dolgozik.

Vaskézzel

Az okozott kár értéke a nyomozás során még a tízszerese volt a vádiratban szereplő 6 millió forintnak. Az előkészítő ülés lehetőséget teremtett volna arra, hogy a szennyest ne teregessék ki, aztán minden másként alakult.