Az egyik legfontosabb mutatóban előzött minket Románia

  • narancs.hu
  • 2023. október 12.

Gazdaság

Az egy főre jutó GDP sem tükrözi az életszívnoalat, de sok dolog kikövetkeztethető belőle.

Az Európai Unió statisztikai hivatala, az Eurostat friss adatai alapján Magyarországon az egy főre jutó GDP (vásárlóerő-paritáson számolva) az EU átlagának 76,6 százaléka volt, míg Romániában ez az arány 76,7 százalékszúrta ki a Portfolio. Ez azt jelenti, hogy Románia a legismertebb fejlettségi mutató esetében hivatalosan megelőzött minket az október 11-én felülvizsgált statisztika alapján.

Az elmúlt közel tíz évben Magyarország egyébként szintén lendületesen zárkózott fel az uniós fejlettség átlagához, de Románia még ennél is jóval gyorsabb ütemben közeledett: Románia 2013-ban még 54,6 százalékon állt, 2022-re viszont már 77 százalék közelében jár, vagyis 22 százalékpontos javulást tudott elérni, ez 2,5-szöröse a magyar ütemnek.

Az újság megjegyezte azt is azért, hogy 10 év alatt a magyar gazdaság tudta felmutatni a 11. leggyorsabb konvergenciát az uniós átlaghoz, viszont a sorban előtte jellemzően szinte mind csak régiós versenytársak vannak.

Ezt azt jelenti, hogy bár a magyar gazdaság ugyan közelít az EU átlagához, a relatív teljesítménye a régiós országokhoz képest romlik.

Az egy főre jutó GDP (vásárlóerő-paritáson számolva) tekintetében Magyarország mögött már csak öt ország van: Lettország, Horvátország, Szlovákia, Görögország és Bulgária.

Fontos megjegyezni, hogy az EU-átlag jelen esetben nem a nyugati országok szintjét jelenti, tehát a képzeletbeli 100 százalék nem az a fejlettség, ahol mondjuk Németország vagy svédország van, ezek az országok ugyanis verik az uniós átlagot, ezt egyenlítik ki a keleti és déli országok egy kis lefelé húzással.

Azt is érdemes megjegyezni, hogy a GDP továbbra sem tükrözi pontosan az ország , lakosságának életszínvonalát, bár értelemszerűen a kettő előbb-utóbb össze szokott kapcsolódni.

 

Maradjanak velünk!


Ez a Narancs-cikk most véget ért – de még oly sok mindent ajánlunk Önnek! Oknyomozást, riportot, interjúkat, elemzést, okosságot – bizonyosságot arról, hogy nem, a valóság nem veszett el, még ha komplett hivatalok és testületek meg súlyos tízmilliárdok dolgoznak is az eltüntetésén.

Tesszük a dolgunkat. Újságot írunk, hogy kiderítsük a tényeket. Legyen ebben a társunk, segítse a munkánkat, hogy mi is segíthessünk Önnek. Fizessen elő a Narancs digitális változatára!

Jó emberek írják jó embereknek!

Figyelmébe ajánljuk

Így néz ki most a Matolcsy-körhöz került, elhanyagolt, majd visszavett Marczibányi sportcentrum - FOTÓK

226 millió forintot követel a II. kerület attól a Matolcsy-körhöz került cégtől, ami egy vita következtében nem fejlesztette a kerület egykori ékességét, a Marczibányi téri sporttelepet. Itt régen pezsgő élet zajlott, mára leromlott, az önkormányzat most kezdi el a renoválást, miközben pert indított. Játszótér, kutyasétáltató, sétány, park és egy uszoda építése maradt el. 

A fejünkre nőttek

Két csodabogár elrabol egy cégvezért, mert meggyőződésük, hogy földönkívüli. Jórgosz Lánthimosz egy 2003-as koreai filmet remake-elt, az ő hősei azonban különc bolondok helyett tőrőlmetszett incelek, akiket azért megérteni is megpróbál.

Visszatér

  • - turcsányi -

Johnny Cashnek van egy ilyen című száma, az 1994-es American Recordings című albumán. Nem is az övé, egy Nick Lowe nevű zenészé, aki egy ideig Cash rokona volt – az ő eredeti változatát használta például a pilot vége főcíméhez a Maffiózók (The Sopranos).

Tökéletes egyenlőség

Egy viking törzsfőnökről szóló animált tanmesével indul a film, aki népe minden tagjának (beleértve önmagát is) levágatta a bal kezét (szolidaritásból, mivel a fia bal keze odalett az ellenségtől menekülve), így akarván megőrizni az egységet.

A rossz dolog

Kínálta magát a trauma jelenkori uralmáról szóló kritikai panaszáradat Eva Victor debütfilmje kapcsán. A film több elemzője kiemelte, hogy a Bocs, kicsim erőssége éppen abban rejlik, hogy ellenáll e narratív toposznak.

Perkusszív vérvonal

A cimbalom története valódi sikersztori: az 1870-es években a cseh származású, Budapesten letelepedett hangszergyáros, Schunda Vencel József megalkotta kora népszerű kocsmai hangszerének tökéletesített változatát, a pedálcimbalmot, 1906-ban pedig már a tízezredik (!) példányt szállították ki a Magyar utcai manufaktúrából.

Suttogó szó-képek

  • Dékei Krisztina

A 2016-tól Berlinben élő, de idén hazaköltöző művész viszonylag korán, 2012-ben megtalálta egyéni kézjegyének alapelemét, a pixelt (talán a legismertebb ilyen műve a 2014-es Akadémiai pénisz), majd az ezen alapuló színezést: interaktív alkotásai csak akkor váltak láthatóvá, ha a közönség kiszínezte a tényleges pixeleket.

Fejszék és haszonnövények

  • Molnár T. Eszter

A táncos székekből összetolt emelvényen lépked. A székek mozognak, csúsznak, dőlnek, billennek, a táncos óvatos, de hiába, végül így is legördül.