Az Európai Bizottság nem kíván közbelépni Vodafone felvásárlása ügyében

  • narancs.hu
  • 2023. január 10.

Gazdaság

Egy akadémikusokat és egyetemi oktatókat tömörítő civil szervezet szerit az ügylet versenyjogi és jogállamisági aggályokat is felvet.

Hiába kérte versenyjogi felülvizsgálat kezdeményezésére a Vodafone Magyarország felvásárlása ügyében az Európai Bizottság Versenypolitikai Főigazgatóságát még decemberben az egyetemi oktatókat és akadémikusokat tömörítő, a törvénysértések és hivatali visszaélések ellen küzdő szervezet, a Good Lobby Profs – írja a hvg.hu.

Mint arról beszámoltunk, január 31-ig lezárja az állam a Vodafone felvásárlását, a Vodafone Magyarország Távközlési Zrt. 51 százalékát a 4iG Nyrt. leányvállalataként működő Antenna Hungária Zrt. (amelyben szintén 23 százalékos részesedése van az államnak), 49 százalékot pedig az állami Corvinus Nemzetközi Befektetési Zrt. veszi meg. Azóta az is kiderült, hogy a cég nevet is válthat a felvásárlás után

Good Lobby Profs szerint az ügylet versenyjogi és jogállamisági aggályokat is felvet. Azzal pedig, hogy a kormány – mint azt már korábban is jelezte – nemzetstratégiai jelentőségűvé minősíti a felvásárlást, és így kivonja a GVH-vizsgálat alól, jelentősen akadályozza a piaci versenyt a telekommunikációs ágazat több területén.

A szervezet emlékeztetett, hogy a magyar kormány az elmúlt évek során rendszeresen visszaélt a versenyjog alkalmazásának korlátozásával közérdekre hivatkozva, amivel

„aláásta a jogbiztonságot, megszüntette a hatékony verseny- és piacfelügyeletet, kárt okozott az állampolgároknak és a vállalkozásoknak is”. 

Tavaly decemberi beadványában ezért a civil szervezet arra kérte az Európai Bizottságot, hogy kérje fel a GVH-t, utalja hozzájuk az ügylet versenyjogi felülvizsgálatát, amire a civil szervezet szerint az EK összefonódás-ellenőrzési rendelete (139/2004/EK) 22. cikke alapján lehetősége is lett volna. De hiába. A lap a Good Lobby Profs egyik magyar tagjától megtudta, az Európai Bizottság jogalap hiányában nem kívánt közbelépni.

Maradjanak velünk!


Ez a Narancs-cikk most véget ért – de még oly sok mindent ajánlunk Önnek! Oknyomozást, riportot, interjúkat, elemzést, okosságot – bizonyos valóságot arról, hogy nem, a nem veszett el, még ha komplett hivatalok és testületek meg súlyos tízmilliárdok dolgoznak is az eltüntetésen.

Tesszük a dolgunkat. Újságot írunk, hogy kiderítsük a tényeket. Legyen ebben a társunk, segítse a munkánkat, hogy mi is segíthessünk Önnek. Fizessen elő a Narancs digitális változatára!

Jó emberek írják jó embereknek!

Figyelmébe ajánljuk

Valóra vált forgatókönyv

1984-ben került a mozikba Rob Reiner első filmje, A turné (This Is Spinal Tap). Az áldokumentumfilm egyik főszereplője maga a rendező volt, aki az éppen amerikai turnén levő fiktív brit hard rock zenekar, a Spinal Tap történetét próbálta kibogozni.

Nézőpont

A filozófus-író (Denis Podaly­dès) tüdeje és mája közt apró kis foltot mutat ki az MRI-vizsgálat, de biztosítják afelől, hogy (egyelőre!) nem veszélyes a dolog.

Amikor győznek a hippik

  • - turcsányi -

Blaze Foley-nak volt egy kabátja. Ha egészen pontosak akarunk lenni, ez az egy kabátja volt neki – ez sem túl jó bőrben. Az ujját például vastag ezüstszínű ragasztószalaggal kellett megerősíteni, jól körbetekerni, mindkettőt – hogy le ne essenek.

Hibamátrix

  • Dékei Krisztina

Szűcs művészete a klasszikus, realista festészeti hagyományokon alapul, de távol áll a „valóságtól”.

Ozmózisok

Nádas Péter e hosszú, több mint négyszáz oldalas memoárját Mészöly Miklós, Polcz Alaine és Esterházy Péter köré fűzi föl. Könyvének témája négyük viszonya, vonzásaik és választásaik, személyiségük szerkezetének összeillő és egymáshoz nem illeszkedő elemei. És a háttérben természetesen ott van a korszak, a lassú hetvenes–nyolcvanas évek a kádári provinciában.

Mozaikkockák

A hazai neoavantgárd egyik meghatározó alakjaként Erdély Miklós (1928–1986) a sok műfajban alkotó, polihisztor művészek közé tartozott.

Abúzus, család

  • Balogh Magdolna

Egyéni hangú, markáns képviselője Ivana Dobrakovová a szlovák kritika által expat-prózaként emlegetett prózai iránynak. Ezzel az angol „expatriate”, azaz tartósan vagy ideiglenesen külföldön élő szóból eredő kifejezéssel azokra a művekre utalnak, amelyek a rendszerváltozás adta lehetőségekkel élve külföldön szerencsét próbáló fiatalok problémáiról beszélnek.

Árvák harca

A jelenből visszatekintve nyilvánvaló, hogy a modern, hol többé, hol kevésbé független Magyarország a Monarchia összeomlásától kezdődő történelmében szinte állandó törésvonalak azonosíthatók.