Hétfő délután magyar idő szerint fél négykor kinyitottak az amerikai tőzsdék is, a legfontosabb indexek itt is folytatták a múlt héten megkezdett zuhanást. Ez egyenes következménye a Trump által bejelentett, gyakorlatilag minden országot érintő vámintézkedéseknek, s a globális gazdasági visszaesés miatti aggodalmaknak.
A bejelentések utáni első hétfőn nagyon zuhatnak az elsőként nyitó ázsiai tőzsdék is, de hasonló volt a helyzet Európában is, igaz, kora délutánra enyhült a pánik – írja összefoglalójában a hvg.hu.
A reggeli órák mélyrepülése után némileg javult a hangulat a legfontosabb európai pénzpiacokon, a másfél éves mélyponton nyitó londoni tőzsde legfontosabb indexe, az FTSE-100 magyar idő szerint háromnegyed egy körül már „csak” mínusz 3,8 százalékon állt, de továbbra sem volt egy olyan számottevő részvény sem, amellyel magasabb árfolyamon kereskedtek volna, mint a péntek esti záráskor.
Magyarországon is mozgolódnak a pénzpiaci szakemberek: a Gazdasági Kamarák Egyeztető Fórumán – amelyről Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter számolt be hétfőn – szokás szerint részt vettek a legfontosabb hazai érdekvédelmi szervezetek, de a tárcavezető a Trump által bejelentett vámintézkedések miatt meghívta az ülésre a legnagyobb külföldi tulajdonú hazai vállalatok képviselőit is. A tanácskozáson így ott volt az Audi, a Mercedes, a BMW, a Bosch, a DENSO és a GE is. A megbeszélés középpontjában ennek megfelelően az amerikaiak által kivetett vámok álltak.
Ami az európai helyzetet illeti, az elemzők által vártnál jelentősebben, 2023 októbere óta a legalacsonyabb szintre gyengült a Sentix GmbH gazdaságkutató intézet euróövezeti befektetői hangulatindexe áprilisban. Az ok természetesen a Trump által elindított vámháború.
Németországban is jelentős hangulatromlás történt, ugyanis a német befektetői bizalmat tükröző konjunktúraindex mínusz 12,5 pontról mínusz 27,8 pontra zuhant, míg a következő hat hónapra vonatkozó kilátások megítélését tükröző németországi alindex meredeken, 36,3 ponttal, mínusz 15,8 pontra, tavaly szeptember óta a legalacsonyabbra szintre esett áprilisban.
Bár Oroszország a világ java részével – köztük az általa lerohant Ukrajnával – szemben nem kapott büntetővámot Donald Trumptól, maga sem immunis az eszkalálódó kereskedelmi háború hatásaival szemben. Ugyanis a tőzsdékkel együtt múlt hét óta óriási esésben vannak a nagykereskedelmi nyersolaj-árak, a piacon irányadó amerikai WTI hétfőn benézett a hordónkénti 60 dollár alá, a valamivel rendre drágább norvég Brent pedig 63 dollárra ment le. Az orosz Ural olajról mostanában nehéz naprakész információkat szerezni, a Bloomberg mindenesetre azt írja, az is drasztikus áresést tapasztal, és 21 hónap eltelte után most először az 50 dollár per hordó szintet közelíti.
„Nagyon szorosan figyelemmel kísérjük a helyzetet, amelyet jelenleg úgy lehet leírni, hogy rendkívül viharos, feszült és érzelmileg túlterhelt” – idézte az Interfax a Kreml szóvivőjét, Dmitrij Peszkovot hétfőn. Szavai szerint az orosz hatóságok azon dolgoznak, hogy minimalizálják „a nemzetközi gazdasági vihar” rájuk gyakorolt következményeit.
Trump döntése komolyan érint számos amerikai nagyvállalatot, így például az Apple-t is, mivel a legtöbb termékük Kínában készül, tehát onnan érkezik – az ázsiai országból érkező termékekre pedig 34 százalékos vám érvényes az elnöki döntés következtében. Ez egy akkora pluszköltség, ami bizonyosan érinteni fogja az Apple termékeinek árazását is, de a cégnél a jelek szerint már van egy recept a tűzoltásra: áthelyezheti az iPhone-ok gyártását Brazíliába, amit „csak” 10 százalékos vám sújt – írja a lap a 9to5Mac cikke nyomán.
Elon Musk támogató nyilatkozatai a transzatlanti vámmentes kereskedelmi rendszerről a milliárdos gyengeségének és félelmének jelei – mondta Robert Habeck leköszönő német alkancellár és gazdasági miniszter.
Musk szombaton Firenzében, jobboldali olasz politikusok előtt beszélt az ötletről, amelyet saját véleményeként mutatott be. Az Egyesült Államok és az Európai Unió közötti kapcsolatok azután váltak igazán feszültté, hogy Trump bejelentette a vámokat, amelynek mértéke az Európai Unió esetében 20 százalék. Habeck hétfőn – más vezetőkhöz csatlakozva – felszólította az uniót, hogy válaszul vesse be a legkeményebb eszközeit, például a nagy amerikai techcégek megadóztatását – írja a Bloomberg.
A Bloomberg milliárdosindexe szerint Musk vagyona az év eleje óta 130 milliárd dollárral csökkent. A Tesla részvényei december közepe óta elvesztették értékük felét, Nyugat-Európában és az Egyesült Államokban pedig teljesen bezuhantak az autógyártó eladásai.
Habeck szerint Musknak előbb Trumpot kellene rávennie a kereskedelmi háború leállítására, mielőtt bármiféle vámmentességről beszélne. „Ez nevetséges, és az egyetlen értelmezésem az, hogy most már látja: a saját cégei és akár egész gazdaságok is összeomolhatnak a káosz miatt, amit ők okoztak – ezért fél” – mondta Habeck.
Trump várakozásai szerint a világ országaira kivetett büntetővámok hozzák majd el Amerikai új aranykorát. A vámoknak köszönhetően új erőre kap az amerikai gazdaság és hatalmas bevételekre tesz szert az ország. A nagy befektetési bankok azonban nem ennyire optimisták: a Goldman Sachs legfrissebb előrejelzése szerint már 45 százalék az esélye annak, hogy az Egyesült Államok recesszióba süllyed a vámháború miatt – írja a Reuters.
Nyitóképünkön: A részvényárfolyamok alakulását mutató kijelző mellett halad el egy férfi Tokióban 2025. április 7-én. A 225 válogatott részvény Nikkei mutatója 2644,00 ponttal, 7,83 százalékkal zuhant és 31 136,58 ponton zárt az amerikai kormányzat magas vámpolitikája és a globális gazdasági visszaesés miatti aggodalmak miatt.
